Az egész napos iskolai felügyelet nem azonos azzal a rugalmas oktatási módszerrel, amely a gyerekeknek nemcsak szimpla oktatást, hanem közösségi teret és értelmes szabadidő-eltöltést is jelent. Az új rendszer leginkább a hagyományos iskola-napközi kombóra emlékeztet, noha a napközi fogalom nyomtalanul eltűnt a jogszabályokból.
A hétfőn induló tanévben minden általános iskolás gyereknek délután négyig bent kell lennie az intézményben. A köznevelési törvény ugyanakkor nem írja le pontosan, hogy a tanítási órák mellett milyen foglalkozásokat szervezzenek az iskolák. A legtöbb esetben így azzal a hagyományos iskolamodellel találkozhatunk majd, ami nagyjából így foglalható össze: délelőtt iskola, délután napközi. Ez még akkor is így van, ha a köznevelési törvényben nem jelenik meg ez utóbbi kifejezés, mint ahogy a napközis nevelő is eltűnt a jogszabályokból.
Kérvények rendszere
A változás leginkább annyi lesz, hogy eddig a szülő kérhette a gyereknek a napközit, most azt kell kérnie, ha nem szeretné délután a gyereket az iskolában tartani.
Az igazgatóhoz írt kérvényekkel kapcsolatban azonban szintén nagy a homály, nem tudni, az iskolavezető mi alapján dönt. A hvg.hu által megkérdezett iskolák egy részében gyakorlatilag automatikus lesz a kérvény elfogadása, másutt bekérik a zeneiskolától, sportkörtől stb. az igazolást, hogy ellenőrizzék, nem csavarogni készül-e a diák. Szintén nem világos, hogy naponta, hetente vagy milyen időközönként kell-e kérni a felmentést. Az egyik vidéki általános iskolában a szülők azt a tájékoztatást kapták, hogy ha kikérik, mondjuk edzésre a gyereket keddenként, akkor onnantól egyik kedden délután sem maradhat a gyerek iskolába. („És mi van, ha elmarad az edzés?” – tette fel a jogos kérdést egy szülő.)
Pedig az egész napos iskola nagyon jó lehetőséget nyújtana az esélyteremtésnek és a közösségek kialakításának. Egy ideális, és pedagógiai szempontból szakszerűen működtetett egész napos iskolában minden gyerek hozzájut sportolási, művészeti képzésekhez, nemcsak a jómódúak csemetéi. Működik is ilyen Magyarországon, ha nem is túl sok, például Pesthidegkúton a Gyermekek Háza.
Nincs házi feladat
„Az egész napos iskolában a szabadidő és a tanóra egyenletesen, egész napra van elosztva. A tanári szerepek nem válnak ketté, nincs olyan, hogy egy tanár csak a tanórákon vagy csak a szabadidőben van jelen. A rendszer lehetővé teszi a rugalmas iskolakezdést, a mindennapos beszélgetőkörök megtartását, nem kell rohanni a tananyaggal, van idő csoportmunkára, beszélgetésre, szerepjátékra, önálló tanulásra, a differenciált fejlesztésre, két tanóra között hosszabb szünetre az udvaron, játszótéren. Tudunk alkalmazkodni a gyerekek aktuális életkori és napi szintjéhez” – mondja Lányi Marietta, az iskola vezetője. Az is fontos, hogy nem visznek haza házi feladatot a diákok, mert azt elkészítik az iskolában. Ez a hátrányos helyzetű régiókban különösen hasznos lehetne, hiszen ott a szülők nem tudnak segíteni a gyerekeknek a tanulásban. „A tanulás teljes mértékben az iskola feladata marad” – teszi hozzá.
Az igazgató szerint a most minden iskolára bevezetett „egész nap való bennmaradás” önmagában semmi más, mint a napközis rendszer kiterjesztése. „Nincs tanóra délután, akkorra különböző programokat, foglalkozásokat szervez az iskola, ami alól szerencsére adhat felmentést az igazgató. Ez az egész napos iskolában nem lehetséges, hiszen ott délután is lehetnek tanórák. A szabadidő pedig ugyanúgy megjelenik a tantervben, mint a tanórai munka. A szülők ezt vállalják.”
Az iskolákon múlik
Lányi Marietta szerint sok lehetőség rejlik az új rendszerben akkor is, ha abban nem az egész napos iskolamodell lesz egyelőre jellemző (Hoffmann Rózsa szerint ez egyébként középtávú cél). A szülők dolgoznak, a gyerekek amúgy is az iskolában töltenék a napjukat, így társadalmi igényt szolgál a meghosszabbított iskola.
Az már az intézményeken áll, hogy mit kezdenek a délutáni időkerettel. Nagy a felelőssége e tekintetben az iskolának, „annak nincs értelme, hogy papírrepülőt hajtogassanak a felsősök délutánonként”. A korrepetálástól a különböző szakkörökön át a kirándulásig, tehetséggondozásig terjed a lehetőségek sora. A szükséges pedagóguslétszámot az új munkaidő-szabályozás biztosítja: elvileg heti 32 óráig az igazgató rendelkezhet a pedagógusok munkaidejével.
Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapja szerint uniós pénzekből (TÁMOP) most zajlik hat úgynevezett nevelési-oktatási program kifejlesztése, amely éppen az iskolák nem tanórai időkeretének értelmes fejlesztéséhez adna támogatást. A tíz iskola bevonásával folyó, mintegy 6-700 milliós fejlesztés azonban a hvg.hu információi szerint még legalább két évig tart. Miközben a törvény már most rákényszeríti – s magára hagyja e tekintetben – az iskolákat, hogy kezdjenek valamit a délutáni időkerettel.
Európai trend
A hosszúra nyúló iskola nem magyar találmány. Sok országban jellemző, hogy a diákok reggeltől délutánig-estig bent vannak az iskolában. Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban régóta egész naposak az iskolák, a diákoknak délelőtt és délután is vannak tanóráik, a közöttük lévő hosszú déli szünetben pedig akár haza is mehetnek ebédelni. Angliában 2010-től valamennyi iskolának reggel 8 órától este 6 óráig nyitva kell tartania, s nem csupán a diákok, hanem a szülők és a helyi közösség igényeit is ki kell szolgálniuk. Németországban és Ausztriában is egyre terjed ez a fajta oktatási szisztéma. Sőt, a nyugati országokban az egész évben nyitott intézmények sem számítanak kivételnek. A tanítási szünetekben is nyitva tartanak és szolgáltatásokat biztosítanak a diákoknak vagy akár szüleiknek.
Magyarországon az egész napos ellátás leggyakoribb formája eddig a napközi otthonos rendszer volt. Ez azt jelenti, hogy a tanórákat délelőtt tartják, s ez élesen elkülönül a délutáni napközitől, ami nagyjából a gyerekmegőrzés és a házi feladat elkészítését vállalta fel. Elkülönült egymástól a tanár és a napközis nevelő szerepe és megbecsülése is. Ennél sokkal korszerűbb forma volt az iskolaotthonos rendszer, amely már két azonos értékű részre bontotta a napot, délelőtt és délután is voltak tanórák, szabadidő-tevékenységek és a házi feladat elkészítésére szánt idő. A harmadik forma – amely eddig nem túl sok intézményben működött – ennek továbbfejlesztése, a (valódi) egész napos iskola.
A magyar általános iskolások közül nagyjából minden harmadik vette igénybe eddig e három iskolaszervezési forma valamelyikét. Az alsó tagozaton a részvétel volt meghatározó, a tanulók mintegy háromnegyede maradt délután is az iskolában, míg a felső tagozaton a tanulószoba már lényegesen kevésbé volt népszerű.
Az új törvények szerint alsóban és felsőben is alapesetben kötelező egész nap bent lenni a gyereknek. Hogy ennek lesz-e értelme, az az iskolákon múlik. Az oktatásvezetés egyelőre csak a paragrafusokat alkotta meg, nem ad túl sok segítséget a rendszer értelmes működtetéséhez.
