Két évtizeden keresztül kizárólag jobboldali lapokat védett a bíróságon. Gyakran veszített a Magyar Nemzet és a Hír Tv elleni helyreigazítási perekben, legutóbb Orbán Viktor főtanácsadóját is képviselte. Kilenc éven keresztül Csurka István lapjának is dolgozott, a médiahatóság panaszbizottságában pedig kinyilvánította, hogy a Szent Koronából nem lehet viccet faragni. A milliárdos téttel bíró ügyeket már Szalai Annamária alatt lezárta az NMHH, így Orbán jelöltjére, Karas Monikára elsősorban a sajtószabadsággal foglalkozó elvi kérdések maradtak.
„Mi is a bejelentés előtti percekben értesültünk róla, kit választ a miniszterelnök. Csak annyit tudok róla, hogy ügyvéd” – vázolta a hvg.hu-nak egy médiapolitikával foglalkozó kormánypárti forrás, miként döntött Orbán Viktor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére jelölt elnök személyéről. Ezzel szemben a NMHH döntéshozatalára rálátó forrás szerint a média- és hírközlési kérdésekkel foglalkozó szűkebb körben már múlt hét csütörtökön ismert volt, hogy Karas Monikát jelöli a miniszterelnök, de a döntés meglepte a médiahatóság vezetőit. Mint a forrás fogalmazott: „két héttel ezelőtt még egy forintot sem tettem volna arra, hogy ő lesz a jelölt”.
A médiahatóság, illetve a média felügyeleti és döntéshozó szerve, a Médiatanács elnöke, Szalai Annamária április 12-én hunyt el. A 2010-ben alkotott, de azóta többször módosított médiatörvény szerint utódját a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki. Orbán Viktor azonban közel négy hónapja nem nevezte meg a jelöltjét, holott a szakmai szervezetek már májusban eljuttatták hozzá a javaslataikat.
A sajtóban azóta több név – többek között Deutsch Tamás európai parlamenti képviselőé – is megjelent esélyesként, ám a forrásaink szerint a kormányfő egyiküket sem találta megfelelőnek. Ezért az igazságügyi miniszter júniusban azt javasolta a parlamentben, hogy az NMHH elnökhelyettese is kapjon rendeletalkotási jogkört, az erről rendelkező törvényt azonban a köztársasági elnök megvétózta. Kormányzati források akkor azt mondták, Orbán – számára elfogadható jelölt híján – idén már nem akart a kérdéssel foglalkozni, de az államfői ellenállás miatt nem húzhatta tovább a döntését.
Könnyítettek a feltételeken
Az Index értesülése szerint Karast a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége jelölte. Szerettük volna megtudni, hogy milyen szempontok alapján esett rá a választásuk, de a szervezet elnöke, a közmédia vagyonát kezelő MTVA vezérigazgató-helyettese, Gazsó L. Ferenc a hvg.hu-nak azt mondta, szabadságát tölti külföldön, a jelölt életrajzát (melyet időközben közölt az MTI) kérjük el munkatársaitól.
„Egy bürokrata benyomását keltette, másra nem nagyon emlékszem” – mondta egy neve elhallgatását kérő jogász, aki többször találkozott az ügyvédként dolgozó Karassal a tárgyalóteremben, és hat helyreigazítási pert nyert a miniszterelnök mostani jelöltje által képviselt lapokkal szemben. „Korrekt, kollegiális volt a viszonyunk, etikusan viselkedett” – mondta róla Kárpáti Miklós ügyvéd, aki szintén több ügyben állt Karassal szemben. Felvetésünkre, hogy az ügyvédnő számos pert elveszített, Kárpáti azt mondta, ez alapján nem minősítené, hiszen Karasnak állandó megbízása volt a Magyar Nemzet kiadójánál, az volt a dolga, hogy a lapot a bíróságon képviselje.
A parlament a nyári szünet előtt módosította úgy a médiatörvényt, hogy könnyített a jelöltekre vonatkozó feltételeken. A kormány az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai után ugyanis idén márciusban szigorított a szakmai követelményeken, melyeknek Karas nem felelt volna meg. Ám Áder János vétója után újból módosították a törvényt, lehetővé téve, hogy média- vagy hírközlési ügyekkel foglalkozó ügyvédeket is lehessen jelölni. Karas hivatalos életrajza szerint 1985 és 1992 között jogtanácsosként a Lapkiadó Vállaltnál dolgozott, majd a Hírlapkiadó Vállalat osztályvezető jogtanácsosa lett. A Nemzet Lap- és Könyvkiadónál 2000 óta, a Hír Tv Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt.-nél, valamint a Lánchíd Rádió Kft.-nél 2007 óta jogi képviselő.
Megválogatta ügyfeleit
A Vastagbőr nevű, közéleti kérdésekkel foglalkozó blog gyűjtése szerint az MTI archívumában fellelhető, Karas által vitt sajtóperekről beszámoló 8 tudósításból 7 arról szól, hogy az ügyvéd képviselte médium veszített. Tavaly az ügyvéd a miniszterelnök feleségének volt cége, a Szárhegy-dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja (Sárazsadány) Kft. és a Magyar Nemzet jogi képviseletét látta el Mayer Arankával szemben, a törvényszék Mayernek adott igazat. Mayer volt a tokaji szőlőügyeket feltáró és azokat Orbán Viktorral kapcsolatba hozó Élet és Irodalom egyik forrása, akiről a Magyar Nemzet közölt kritikus cikkeket.
Többek között az ügyvédnő képviselte Orbán Viktor főtanácsadóját is, amikor a hvg.hu képeket közölt Habony Árpádról, aki július végén egy budai étteremből távozva egy több tíz milliós Mercedes G-Class-szal hajtott el. Az ügyvédnő levélben szólította fel a hvg.hu-t, hogy távolítsa el a képeket, mert szerinte ügyfele nem közszereplő. A levél szerint „igen gúnyos hangnemű” cikkünknek (melyben a fénykép elkészültének körülményeit írtuk le – a szerk.) „nyilvánvalóan semmi más indítéka, célja nincs, mint az, hogy olvasói(n)k számára érzelmektől túlfűtött, gyalázkodó ’kommentek’ közreadásához szolgáltassanak alapot”. A hvg.hu-n továbbra is megnézhetők a képek.
„Egy ügyvéd mondhatja azt is az ügyfelének, nem érdemes belevágni a perbe, mert kicsi az esély a győzelemre. Nem beszélve arról, hogy egy ügyvéd szabadon megválogathatja az ügyfeleit” – mondta a hvg.hu-nak egy fővárosi ügyvédi iroda médiaügyekkel is foglalkozó jogásza. Karas Monika amúgy 1993 és 2002 között szintén jogi képviselőként dolgozott a Magyar Fórum Kiadói Kft.-nél, melynek egyik tulajdonosa 1990 és 2008 között Csurka István volt, a MIÉP egykori elnöke. Szerettük volna megkérdezni a jelölttől, hogy milyen szempontok alapján válogatta ügyfeleit, de szerdán – a hvg.hu-nak a Habony-ügyben küldött levelében szereplő telefonszámon – nem értük el.
A Szent Koronával ne vicceljenek
"Ügyvédi szerepvállalása alapján benne volt egy körben, amely egyértelműen jobbra húz” – véleményezte tevékenységét Polyák Gábor médiajogász, a Pécsi Egyetem tanára. Polyák hangsúlyozta, nem ismeri a jelöltet, nem tud arról, hogy médiakonferenciákon részt vett volna, médiaelméleti, tudományos tevékenységéről, a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságról vallott nézeteiről nincsenek ismeretei. Az MTI szerint Karas tavaly felszólalt az NMHH támogatta Korrektúra Médiakonferencián, ahol arról adott elő, hogy szerinte meddig tekinthető valaki közszereplőnek. Mint kifejtette, addig, amíg tisztsége van, mert ha utólag áll bíróság elé egy politikus, bemutatása jogsértő.
Amennyiben Karast a parlament is támogatja, a médiahatóság mellett ő vezeti majd a média felügyeleti szervét is. A Médiatanács biztosítja a sajtószabadság érvényesülését, elbírálja a frekvenciapályázatokat, figyel arra, hogy kiegyensúlyozott legyen a tájékoztatás. Az ügyvédnő életrajza szerint 1999-től három évig az Országos Rádió- és Televízió Testület Panaszbizottságának elnöke volt. 1999-ben az általa vezetett bizottság azt állapította meg, hogy az augusztus 20-i ünnepen viccelődő rádiós műsorvezető, Bochkor Gábor „a nemzeti kulturális örökségünk részét képező jelképből, a Szent Koronából faragott viccet és ez által a műsor a hallgatók érdeklődésének színvonalas kielégítését, a kiskorúak ismereteinek megkívánt gazdagítását nem tudta teljesíteni”, ezért megsértette a médiatörvényt.
Két évvel később a közrádió egyik kurátora azért tett panaszt a bizottságnál, mert a reggeli Krónika egyik riportere név említése nélkül azt állította, hogy az egyik kurátor Aczél György egykori „jobbkeze" volt, aki „újságírók torkát vágta el”. A Karas vezette háromtagú tanács nem tartotta tárgyilagosnak a riportot, ezért megrótta a rádiót.
| Mi vár Szalai Annamária utódjára? |
| A közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban azért javasolta, hogy az NMHH elnökhelyettese is kapjon rendeletalkotási jogot, mert a médiahatóságnak több fontos döntést kell meghoznia a közeljövőben. Áder vétója után – amennyiben az államfő elfogadja Orbán jelöltjét – viszont Karas Monikának kell a rendeleteket megalkotnia. 2014 októberében ugyanis lejár a Vodafone használati jogosultsága a 900 Mhz-es frekvenciára – a cég szerint ez 2,6 millió ügyfelét érinti. A médiahatóságnak viszont 18 hónappal előtte közölnie kell, hogy mit akar kezdeni a frekvenciával. A törvény szerint egyszer pályázat kiírása nélkül is meg lehet hosszabbítani a jogosítványt, de az NMHH április 8-án közölte, hogy erre nem lesz lehetőség, ki akarja írni az új pályázatot. Erre a Vodafone bíróság elé vitte a hatóságot arra hivatkozva, hogy a Telenornak és a Telekomnak 2007-ben automatikusan meghosszabbította az állam a jogosultságát. Bármennyire fontos az ügy, Karas szerepe NMHH elnökként ebben az ügyben csak jelképes lesz. Neki kell rendeletben elindítania a pályáztatást, a döntést rögzítő határozatot viszont a hatóság hírközléshez értő elnökhelyettese, Mátrai Gábor írhatja alá a jogszabályok szerint. Ugyanakkor a médiapiacot meghatározó döntésekre a közeljövőben már nem kell számítani. A digitális átállás után a kereskedelmi tévéknek már nem kell hatósági szerződést kötniük a médiahatósággal, a talpon maradt egyetlen országos kereskedelmi rádió szerződését pedig már átírták (csökkentve a Class FM frekvenciadíját). A két nagy lapkiadó, a Ringier és az Axel Springer tervezett egyesülését már véleményezte a hatóság, a médiapiaci szereplők társszabályozása is hivatalos formát kapott. |
Ellenzék: Karas Monika alkalmatlan és elfogult
