Előzetes letartóztatásból házi őrizetbe kerültek V. László ügyében meggyanúsított rendőrök, miután egy hónappal ezelőtt maga Vizoviczki is szabadulhatott a rácsok mögül. Mindez jelezheti, hogy a nyomozás jelentős része lezajlott, és ha a gyanúsítottak össze is beszélnének – eddig ez volt a a Központi Nyomozó Ügyészség hivatkozása –, már nem veszélyeztetnék az eljárás sikerét.
Egy év két hónap után otthonukban várhatják a velük szembeni vizsgálat folytatását azok a rendőri vezetők, akiket tavaly június elején gyanúsítottak meg azzal, hogy az akkor mintegy negyven szórakozóhelyet működtető V. László érdekeltségeinek kedveztek több módon jó pénzért cserében. Összesen három rendőri vezetőről és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) akkori Információs Főosztályának egyik emberéről volt szó.
Amikor a BRFK Közrendvédelmi Főosztályának vezetőjét, Kalmár Tamás ezredest tavaly június 1-jén, a Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központban lévő irodájából bilincsben vezették el, nagy volt a döbbenet. Az akció után a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) akkori szóvivője, Fazekas Géza közleményben tudatta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése folytatnak büntetőeljárást vezető beosztású rendőrök és civil személyek ellen. Az utóbbiak V. Lászlót és bizalmi emberét, testőrét, V. Istvánt jelentette, akiket Kalmár előtt egy nappal, május 31-én fogtak el.
Június elején a gyanúsítottak száma hatra emelkedett, miután a közrendvédelmi főosztályvezető mellett Gulyás Imrével, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának vezetőjével, az ezen belül működő speciális ügyek osztályának irányítójával, Hopka Lajossal és a BRFK Információs Főosztályának felderítő nyomozójával, Koblencz Attilával szemben is eljárás indult bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel gyanúja miatt.
Nagy volt a szája
Az eljárást csendben elindító Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója viszont a hvg.hu-nak adott interjújában arról számolt be, hogy V. rendszeresen hencegett azzal, hogy befolyásos kapcsolatai révén mindent el tud intézni, és erre figyeltek fel. Hogy miként próbálta például V. László növelni birodalmát, s a Citadella területére is belépni, arról annak üzemeltetője, Veres István mesélt a hvg.hu-nak, megemlítve, hogy az éjszaka császárának fekete ruhás embereitől nem más, mint Portik Tamás védte meg.
Felmerült azért az is, hogy az eljárás mégsem annyira véletlenül indult, hanem egy másik ügyben meggyanúsított, majd őrizetbe vett vállalkozó „terített” a rendőröknek. Ezzel együtt az is elgondolkodtató volt, hogy a hat gyanúsított, köztük a négy rendőr elég lehetett-e ahhoz, hogy mindent elintézzen az éjszaka császáraként is nevezett V. Lászlónak. Valamint kérdéses volt az is, hogy ha valóban volt rendőri segítség a szórakozóhelyek "gond nélküli működtetésében", akkor az mióta folyhatott. Szintén felmerült, hogy csak rendőrök asszisztáltak-e a szórakozóhelyek tulajdonosának, vagy más hatóságok is, esetleg az érintett önkormányzatok jegyzői, hiszen nekik is szerepük van egy szórakozóhely működésének engedélyeztetésében és ellenőrzésében.
Mindezt egyes híresztelések annak tulajdonították, hogy a büntetőeljárás V. László birodalmának „szétverését szolgálhatta”, mert "már túl nagyra nőtt", és mások is szemet vetettek a busásan jövedelmező üzletre. A KNYF nyomozása mellett vizsgálták azt is, hogy az a több százmillió forint, amit az üzletember lakásán a házkutatás során találtak, származhatott-e adócsalásból. Ennek gyanúja miatt is eljárás indult a férfival szemben.
A Hajógyári-sziget egyik felkapott helye, a Dokk Bistro Kft. például 2001-ben kapott működési engedélyt a szakhatóságok (a tűzoltóság, az ÁNTSZ és a Budapest Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás) előzetes állásfoglalásai alapján. Mivel abban az időben Tarlós István főpolgármester vezette a III. kerületet, megkérdeztük őt is. Válaszában Tarlós csak a nagy zaj miatti gondokat említette meg, más problémára nem emlékezett.
Van bizonyíték?
A KNYF részéről hangsúlyozták, hogy kellő bizonyítékkal rendelkeznek, amit többen, köztük az ügyvédek is kétségbe vontak, miután a nyomozás megindulását követően egy hónappal Vizoviczki egyik embere, V. István házi őrizetbe került. Lapunknak az ügyet ismerők vádalkut sejtettek a háttérben. Akár így volt, akár nem, a rácsok mögül szabadult férfi érdekes módon váltott ügyvédet: egyik napról a másikra közölték vele, hogy más látja el a védelmét.
V. István házi őrizetbe helyezése után két héttel elfogták Portik Tamást, az olajszőkítéssel milliárdokra szert tevő Energol Rt. egykori marketing igazgatóját, akit emberölésre felbujtással gyanúsítanak többszörösen, az egyik ügyben, Prisztás József megölésében már bíróság előtt is áll két társával. A Portik elleni eljárást összefüggésbe hozták V. László és társai ügyével, mondván az egyik dominó eldőlése okozta a másikét. Mindenesetre a hvg.hu-nak Doszpot Péter, a BRFK életvédelmi osztályának egykori vezetője, azt mondta, hogy sem a Prisztás-ügyben, sem a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merénylet nyomozásában nem merült fel Portik szerepe.
Mindeközben a gyanúsítottakat szétszórták az ország különböző pontjain található büntetés-végrehajtási intézetekbe, ami a védők szerint csak egy próbálkozás volt arra, hogy megnehezítsék munkájuk ellátást. Mint megjegyezték, csak ez lehetett a magyarázat, mert az ügyészség azon érvelése, hogy így vegyék elejét a gyanúsítottak összebeszélésének, "eléggé vérszegény, hiszen erre addig sem volt módjuk, az ügyvédek pedig egyébként is konzultálhatnak egymással".
Az ügy a gyanúsítottakhoz nem kötődő szálaként a rendőrség újra elővette azokat az eltűnési ügyeket, amelyek a Hajógyári-szigeten történtek az elmúlt években, és amelyekért többek közt a Dokk kidobó embereit tették felelőssé.
Az előzetesben ülők jogi képviselői több esetben is kifogással éltek: Kalmár Tamás ügyvédje, Arató György például amiatt, hogy ügyfele és társai ellen az ügyészséghez vezényelt rendőrök nyomoznak, akik elfogultak lehetnek és minden bizonnyal rendszeresen informális csatornákon jelentenek a belügyminiszternek és a felső rendőri vezetésnek. Ezt a meglátását a védő a Központi Nyomozó Főügyészségnek is megírta.
Megszűnt a szervezett bűnözés? |
Semmilyen összefüggése nem volt – a Belügyminisztérium szerint – a rendőri korrupciós ügynek azzal, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) összeolvasztották a Készenléti Rendőrséggel. Az NNI több osztályát egyik napról a másikra szüntették meg tavaly augusztus elején, mint arról akkor beszámoltunk. A munkatársakat Budapest kerületi kapitányságaihoz tették át. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Osztályán (SZBEO) dolgozóknak pedig (értesüléseink szerint mintegy negyven embernek), Pest megye városi kapitányságain kellett tovább dolgozniuk. Az SZBEO jogutód nélküli megszüntetése azért példátlan. Ugyanakkor belügyi források szerint csupán annyi történik, hogy Pintér Sándor végrehajtja a testületen belül meglévő párhuzamosságok felszámolására tett ígéretét. Szakmabeliek viszont úgy vélik, mindezek üzenete nem más, "minthogy minden rendőr korrupt". |
További gyanúsítások
Tavaly ősszel aztán kilencre nőtt a gyanúsítottak száma. A KNYF szóvivője azt közölte: a három őrizetbe vett ember közül kettő – a volt rendőr I. András, valamint H. Imre, a V. László érdekeltségébe tartozó debreceni szórakozóhelyek képviselője – a V. László által irányított bűnszervezet tagja volt az eljárás eddigi adatai alapján. A harmadik, K. Gyula a debreceni rendőrkapitányság akkori közrendvédelmi osztályának vezetője volt, aki állítólag nagy értékű italokat, majd 2011 májusától havi 100 ezer forintot. 2012 áprilisában kétmillió forintot kínáltak K. Gyulának különböző feladatok végrehajtásáért a szórakozóhelyekkel összefüggésbe. Mindezek ellenére az osztályvezető nem lett a bűnszervezet tagja.
Idén január elején újabb személyek kerültek az ügyészség látóterébe. Az előzetes letartóztatásba került O. Péter a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt őr- és járőrszolgálati alosztályvezetője, aki a Központi Nyomozó Főügyészség szerint a férfi 2006-tól 2009 októberéig – a rendőrségtől való távozásáig – előbb hétvégenként 40 ezer, majd 2007-től havi 100 ezer forint kenőpénzt kapott V. Lászlóéktól azért, hogy a III. kerületi rendőrkapitányság ne tartson ellenőrzéseket a Hajógyári-szigeten.
O. Péter után néhány nappal egy másik gyanúsítottat is kihallgattak. S. Péter szintén egy volt rendőr, aki a gyanú szerint azért kért és kapott pénz a szervezettől, hogy az V. kerületi önkormányzatnál elérje, Vizoviczki egyik potenciális konkurense ne kapjon működési engedélyt. S. Péter ellen vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés miatt indult eljárás.
Több százmilliós adócsalás?
Egy hónappal később további hat embert gyanúsított meg a KNYF hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. Ők valószínűleg a Vizoviczky ellen adócsalás gyanúja miatt folyó eljárásban érintettek, mivel az ügyészség azt közölte: a megalapozott gyanú szerint a bűnszervezethez köthető 16 gazdasági társaság 825,5 milliós kárt okozott áfa-csalással az államnak 2010 és 2012 között.
Az ügyészség által a banda főnökének tartott V. László május végén szabadulhatott az előzetesből. Egyesek szerint az éjszaka császárát is csak alku fejében engedhették ki, és ennek a véleményre erősített rá a verzió hívei szerint az, hogy miután a férfi hazamehetett, ő is ügyvédet váltott. Korábbi védője, Nagy Gábor helyett Futó Barnabás vette át védelmének ellátását. Ezt követően jelentették be három hete, hogy részletes, érdemi vallomást tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen és minden kérdésre válaszol.