Félreértés indította el a Detki Keksz Kft. rasszizmus-ügyét, de a helyiek jó része tendenciát lát abban, hogy a cég évek óta alig alkalmaz romákat. Szerintük a faluban is lennének a kekszgyári munkára alkalmas emberek, ezért furcsállják, hogy miért hozzák távolabbról a munkaerőt. A cég szerint viszont csak az alkalmasság volt a szempont, és a közelmúltban hatalmas volt a túljelentkezés. A gyár nem most keveredett először konfliktusba a helyiekkel, öt éve egy építkezés miatt ment a vita, ami kárt okozott a szomszédos házakban.
Nem hirdetett az elmúlt hónapokban állásokat a romák diszkriminálásával vádolt Detki Keksz halmajugrai üzeme, de egy félreértés miatt sok falubeli jelentkezett munkáért a gyárba, akiknek a cég nem adott választ. A gyár igazgatónője elismerte, "jelenleg valóban csak egy cigány asszonyt alkalmaznak", és a munkások többségét más falvakból szállítják az üzembe, de elmondása szerint a felvételkor nem volt szempont a származás, inkább a jelentkezők végzettsége és a beküldött önéletrajzok minősége alapján szelektáltak. Az általunk megkérdezett halmajugraiak nagy része szerint viszont áll a diszkrimináció vádja, ők azt mondták, a betanított és szakmunkát igénylő feladatokra a 70-80 százalékban roma lakosságú faluban is meglett volna a munkaerő, de a helyiek akkor is hiába próbálkoztak, amikor éppen lett volna ilyen állás.
„Munkáért, kenyérért” tüntettek a gyárnál
A Detki Keksz Kft. halmajugrai üzemével szemben két hete merült fel a vád, hogy származásuk miatt nem vettek fel jelentkezőket. Az országos figyelmet kapott ügy közvetlen kiváltó oka egy, a Magyarországi Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet helyi elnöke, Schmitt Magdolna és a gyár igazgatónője, Pavlova Olga között kirobbant vita volt. Schmitt július 18-án azt szerette volna megtudni Pavlovától, miért nem vették fel a gyárba az elmúlt hónapokban jelentkező 30-50 romát, akik azután adták be önéletrajzukat, hogy a faluban elterjedt: 35 új munkahely nyílik a kekszgyárban.
Az igazgatónő a vita során Schmitt Magdolna állítása szerint azt mondta: „azért nem alkalmaz cigányokat, mert ha a vásárlóik megtudják, hogy romák dolgoznak itt, visszamondják a megrendeléseket, mert nem akarnak a cigányok kezéből enni”. Az igazgatónő később tagadta, hogy ilyet mondott volna, mondván, „elítél minden, emberek közötti megkülönböztetést etnikai, faji, vallási, nyelvi vagy nemi alapon”. A vita után nem sokkal tüntetést tartott a gyár előtt az Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet és a Phralipe Független Cigány Szervezet, petícióban követelték roma munkások felvételét, eközben az interneten többen bojkottra hívtak fel a Detki Keksz termékei ellen.
Tévhit volt a 35 munkahely
A tiltakozásokon, és az arról szóló sajtóhírekben többször elhangzott, hogy „a Detki Keksz 19,2 millió forint uniós pénzt kapott 35 új munkahely létesítésére, és mindössze egy helybéli cigány asszonyt vettek fel”. Azonban a pályázati kiírásokat megvizsgálva kiderül: a még 2008-ban elnyert pályázat nem munkahelyteremtésre vonatkozott. A pályázati dokumentumok szerint a cég „komplett vállalatirányítási rendszer bevezetése 35 felhasználóra címmel 19.200.000 Ft támogatási összegben részesült, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával”. Vagyis a 35 felhasználó nem 35 új dolgozó felvételét jelentette, hanem ennyi – már a gyárban dolgozó – alkalmazottra tervezett informatikai rendszer kiépítésére kapott pénzt a Detki Keksz.
A vállalat egyébként az utóbbi években többször nyert el EU-s és állami pályázatokat (összesen közel 600 millió forint értékben), legutóbb tavaly márciusban. A később hamisnak bizonyult hír, hogy több új munkahely nyílik a gyárban, idén januárban kezdett terjedni. „Januárban megtudtam, hogy a Detki Keksz-gyárban elindult egy felújítás, amire felhívtam a közmunkában dolgozók figyelmét, mondván, lehetséges, hogy nyílnak új munkahelyek” – mondta a hvg.hu-nak Somodi Tiborné, Halmajugra polgármestere. „Később kiderült, hogy nem bővül a cég, csak a felszerelést modernizálják, így nem lesz szükség új munkásokra.” Addigra azonban 30-50 helyi lakos már beadta az önéletrajzát a remélt állásokra, a megkeresésekre azonban nem kaptak választ, kivéve egy nőt, akit (a cég állítása szerint üresedés miatt, egyesek szerint viszont az önkormányzat nyomására) felvettek szalagmunkásnak.
Miután sokan nem kaptak választ a jelentkezésükre, többen panaszt tettek a helyi cigány szervezeteknél. Schmitt Magdolna, a Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet helyi elnöke ezután felkereste Pavlova Olgát, hogy tisztázzák, miért nem kaptak állást a jelentkezők. Hogy mi hangzott el a beszélgetés során, arra a két fél máshogy emlékszik, Schmitt szerint ekkor hangzott el az ominózus mondat, Pavlova viszont cáfolta, hogy rasszista kijelentést tett volna.
Nem most kezdődött a konfliktus
„Az igazgató asszony 90-ben vette át a céget, azóta cigányokat és helyieket elenyésző számban vettek fel. A pár éve meghirdetett állásokat máshonnan jött munkások töltötték be, akiket busszal hoznak a faluba” – mondta Schmitt Magdolna, aki szerint a mostani eset volt sokak számára az utolsó csepp a pohárban. A helyieknek már korábban is volt konfliktusuk a kekszgyárral: 2008-ban a gyár új épületszárnyat épített fel a – romák és nem romák által is lakott – Arany János utcában, és az építési munkálatok miatt több ház alapja megsüllyedt vagy megrepedt, egy lakás életveszélyessé vált és ki kellett üríteni. A lakók azóta nem kaptak kártérítést, és jelenleg is perben állnak a gyárral. A cégvezetés sajátos érvelése szerint a károkért a lakókat terheli a felelősség, mert nem tartották eléggé karban a házak alapzatát, pedig „egy gyár szomszédságában lehet tudni, hogy bármikor jöhet egy nagyobb építkezés”.
„Halmajugra bányászváros, a cigányok többsége korábban dolgozott, viszonylag sokaknak van szakmája vagy érettségije, a faluban mégis évek óta 70-80 százalék körüli a munkanélküliség. Amikor a helyiek látták a gyárban kifüggesztett az EU-s forrás elnyeréséről tudósító táblát, azt hitték, most végre nekik is lehet munkahelyük. A hirdetésre megmozdult a falu, januárban közel ötvenen adtak be fényképes önéletrajzot, amire sohasem kaptak választ. Sokak számára ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezért indultak a munkahelyet követelő tüntetések” – mondta a hvg.hu-nak Daróczi Ágnes, a tüntetést támogató Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke. Arra a tényre ő is szomorúan hívja fel a figyelmet, hogy „csak egyetlenegy helyi cigány asszony dolgozik a Kekszgyárban”, és hogy saját szemével látta az „elsötétített buszokat, amikkel máshonnan buszoztatják a faluba a munkásokat, ahelyett, hogy helyieket alkalmazzanak”.
A hvg.hu-nak nyilatkozó helyiek eddig nem hallottak rasszista kijelentéseket Pavlovától vagy a gyár más vezetőitől, azonban többen azt mondták: évek óta gyanítják, hogy a cég a felvétel során hátrányosan különbözteti meg a romákat. Szerintük erre utal, hogy bár a faluban 70-80 százalékos a romák aránya, a gyárban csak egy cigány származású munkást alkalmaznak.
Önéletrajz alapján szórtak
A Detki Keksz által a hvg.hu-hoz eljuttatott adatok alapján 2009 és 2012 között egy roma sem dolgozott a vállalatnál (az nem derült ki belőlük, mi alapján soroltak be valakit „romának” vagy „nem romának”), a tavaly elnyert, GOP-2.1.1/B jelű pályázatukban pedig egy, magát romának valló munkás felvételét vállalták, ami idén év elején meg is történt. Az elmúlt 5 évben a cég összesen 44 munkást vett fel, elsősorban nyugdíj vagy más okok miatt kieső munkahelyek pótlására, ezek közel felét magas képzettséget igénylő, vezető állásokra keresték. Olga Pavlova a hvg.hu-nak azt mondta, a magas képzettséget nem igénylő állásokat nem szokták hirdetni nagy nyilvánosság előtt, mégis komoly túljelentkezés szokott lenni ezekre a helyekre is.
Általában a felvétel két lépcsőben zajlik, a jelentkezőktől először önéletrajzot kérünk, és csak a legjobbnak talált önéletrajzok beküldőjét hívjuk be beszélgetésre. „Törekedünk arra, hogy betanított munkára is lehetőleg érettségizetteket vegyünk fel” – mondta Pavlova. Az igazgatónő a hvg.hu helyszínen tartózkodó tudósítójának különböző jelentkezők életrajzait mutatta be, kifogásolva, hogy az elutasított halmajugrai (főleg betanított vagy szakmunkára váró) jelentkezők nem nyújtottak be nyomtatott, fényképes önéletrajzot, hanem tollal, füzetlapokra írva, gyakran helyesírási hibákkal küldték be önéletrajzukat.
A helyiek szerint volt diszkrimináció
Sok helyi lakos szerint viszont meglett volna a szükséges munkaerő Halmajugrán is. „Biztos vagyok benne, hogy semmivel sem kevésbé alkalmasak a halmajugraiak, mint akik most dolgoznak a gyárban” – mondta a hvg.hu-nak Suha Rudolf, a halmajugrai Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, aki két éve sikertelenül próbál felvételt nyerni a gyárba. „Az itt élő cigányok mindig is munkásemberek voltak. A szüleink generációja 40-50 éves munkaviszonyok után ment nyugdíjba, a fiatalabbak közül is sokaknak van szakmája, köztük pékek és cukrászok is vannak. Én korábban gépkezelőként dolgoztam a Lear Corporation gyárában, mégsem válaszoltak az önéletrajzomra.”
Botos Róbert, a helyi Nemzeti Dohánybolt alkalmazottja azt mondta, korábban 30 évig eladóként és gyári munkásként dolgozó felesége szintén nem kapott választ, ahogyan Oláh Attila kisebbségi önkormányzati képviselő takarítói állásra jelentkező testvére sem: „Egyik, a gyárban dolgozó ismerősöm szólt nekünk, hogy megüresedett egy takarítói állás. A testvérem még aznap bevitte az önéletrajzát, mire a biztonsági őr közölte vele, hogy már betelt az állás.”
„Nem lobbizott értünk az önkormányzat”
A helyzetért legalább annyian hibáztatják Halmajugra önkormányzatát, mint a Detki Keksz Kft.-t. „A helyhatóság feladata lenne lobbizni azért, hogy a gyárak az itteniek számára teremtsenek munkahelyeket. Ezt a rendszerváltás óta regnáló önkormányzatok elmulasztották” – mondta Suha Rudolf. „Húsz éve folyik ez a züllesztő politika, nemcsak a Detki Keksz, hanem a többi gyár is csak elvétve vesz fel helyieket, ami ellen semmit sem tett az önkormányzat.” Suha becslése szerint a falu 1300 lakosának közel fele nyugdíjas, vagy fiatalkorú, a fennmaradó munkaképes lakosságból pedig közel 200 embert érint tartósan a munkanélküliség. Szerinte közülük sokan „megoldják, hogy dolgozzanak, csak nem jelentik be”, mások idénymunkákat vállalnak, vagy ingáznak.
„Az elmúlt években többször felvetettük az önkormányzatnál, hogy egyezzenek meg a gyárral, hogy az iparűzési adó egy részének elengedéséért cserébe vegyenek fel helyi munkásokat” – mondta Schmitt Magdolna. „De évek alatt semmilyen előrelépés nem történt ez ügyben.” Somodi Tiborné megerősítette, hogy az önkormányzat „nem vetette fel”, hogy a közeli vállalatok előtt az iparűzési adót helyi munkaerő alkalmazásáért cserébe. Erre egyébként a jelenlegi törvények szerint nem is lenne lehetőség, a tavaly elfogadott törvény szerint a helyi adók mértékét az önkormányzatok már nem változtathatják különmegállapodások függvényében.
„Már csak kevesebb munkahely lesz”
Somodi Tiborné szerint a környéken „általános jelenség”, hogy a vállalatok egyre kevesebb munkaerőt igényelnek, különösen csökken az igény az alacsony képzettségű munkásokra, az önkormányzat pedig nem tud beleszólni abba, kiket alkalmaznak magáncégek. „A Mátrai Erőműben sok roma dolgozik, de évek óta ott is folyamatosan csökken a munkahelyek száma, és akiket nyugdíjba küldenek, azok helyére nem vesznek fel új embereket. Az építőipari, gipszkarton, olajipari telepek szintén stagnálnak, az egyetlen üzem, ami mostanában bővítést tervez, az a Geoszol nevű energetikai cég.” Ezen kívül azonban szerinte a közeljövőben nem igazán lehet új munkahelyek nyitására számítani.
A polgármester szerint a munkanélküliség problémáján az állami közmunkaprogram sem segített. „A közmunkával csak a foglalkoztatási statisztikák lettek látszólag szebbek, de valójában nem segített munkahelyeket teremteni. Közmunkásként csak olyan feladatok elvégzésére van lehetőség, mint az utcák takarítása, közterületek karbantartás, de az erre szánt pénzt hasznosabb lenne olyan munkahelyek teremtésére költeni, ahol alacsony támogatottságú emberek dolgozhatnak.” Az önkormányzat közmunka mellett a továbbtanulást támogatja, többen az önkormányzat költségén végeznek, végezhetnek OKJ-s tanfolyamokat.
Munkahelycsökkentést pénzel az állam
Bár 1998 óta számos új vállalat nyitott gyárat Halmajugra környékén (köszönhetően a közeli szénerőműből nyerhető olcsó áramnak), a helyiek szerint ebből „alig éreztek meg valamit”. A foglalkoztatottság a rendszerváltás óta stagnált, a 2000-es évek elején pedig zuhanni kezdett, holott számos új gyár nyílt és a meglévő üzemekben komoly, támogatott beruházások történtek. Ezek nagy része azonban főleg a termelés modernizálását célozta, nem a munkahelyteremtést.
Jó példa erre a Detki Keksz üzeme is, amelye az elmúlt években 600 milliót kapott, nagyrészt modernizációra. Bár az általuk megnyert pályázatok kiírásában külön pontban szerepelnek az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetűek, köztük a romák felzárkóztatása, hosszú távon ezek a programok nem segítették a perifériára szorult csoportok felzárkóztatását, hanem éppen az ő munkanélküliségük növekedését segítették elő: a termelés modernizálásával kevesebb lett az igény az alacsonyabb végzettségű munkásokra. Emellett a pályázatok a hangzatos szavak ellenére gyakorlatilag semmilyen kötelezettséget nem tartalmaznak hátrányos helyzetű munkások felvételére.
Meghízik a Detki Keksz
Romák tüntettek a Detki Keksz gyára előtt
Ötkarikás figyelmeztetés a Detki Keksz Kft.-nek
