2013. július. 31. 07:40 MTI Utolsó frissítés: 2013. július. 31. 07:36 Itthon

Hetekig szedegetik a bombákat a Drávából

A folyómeder egyes szakaszait nem borítja víz, és ezekről a területekről 76 milliméteres szovjet repeszgránátok kerültek elő.

Megkezdődött a Dráva robbanótestektől való mentesítése, a munka a vízállástól és az időjárástól függően még hetekig eltart - mondta el Csurgó Attila, az MH Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka.

Ismertetése szerint az alacsony vízállás miatt a folyómeder egyes szakaszait nem borítja víz, és ezekről a területekről 76 milliméteres szovjet repeszgránátok kerültek elő. A rendőrségi és önkormányzati bejelentés alapján korábban kiküldött tűzszerészjárőr további lőszereket látott a folyómederben, a vízfelszín alatt, de a mentesítési feladatot csak az apadás után lehetett elkezdeni.

Az, hogy a második világháború után majdnem hét évtizeddel is előkerül jelentős mennyiségű lőszer a vizekből, azzal magyarázható, hogy a folyók és tavak változó vízhozama miatt időszakosan vagy tartósan területek válnak szárazulattá. Az elmúlt években a Balaton és a Duna környékéről érkező bejelentések száma ugrásszerűen megnövekedett - mondta a parancsnok.

Jelenleg a Dráva barcsi szakaszán nagyjából kéthektárnyi területet mentesítenek könnyű- és nehézbúvárokkal. Az erősen szennyezett területek a Dráva sodorvonalában vannak, ahol az erős sodrás jelentősen megnehezíti a búvárok munkáját. 

Az alacsony vízállású szakaszról egy éles gyutacs került elő. A nagy sodrású vízszakaszon - a hídpillérek lábától kiindulva - mintegy 200 kilogramm gyalogsági lőszert találtak. Ezenkívül begyűjtöttek a tűzszerészek 23 darab 76 milliméteres szovjet repeszgránátot, egy német és egy szovjet aknavetőgránátot, egy szovjet F1-es kézigránátot, továbbá egy kézigránát gyújtószerkezetét és mintegy száz kilogramm gyalogsági lőszert.

Az eddig megtalált robbanótestek egy részét megsemmisítették a Barcs közelében kijelölt robbantási területen. A szállítható eszközöket központi gyűjtőhelyre vitték későbbi megsemmisítésre.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?