2013. július. 18. 12:34 MTI Utolsó frissítés: 2013. július. 18. 12:29 Itthon

Az agrárkamara adja a jótákonysági kenyérhez a búzát

A tervezett 50 tonna búza felét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ajánlotta fel az idei magyarok kenyere jótékonysági akcióhoz.

A NAK csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szervezet a 25 tonna alapanyagot a területi igazgatóságok közreműködésével gyűjti össze az ország 19 megyéjéből. "Minden megyében 2-3 átvevőpontot jelölnek ki, ahol a máshonnan beérkező adományokat is fogadják, majd az alapanyagot az augusztusi őrlésre Baranyába szállítják a szervezők" - olvasható az összegzésben.

A kamara kitért arra, hogy a magyarok kenyerét és az összetartozást jelképező több ezer cipót a tervek szerint Pécsváradon sütik Szent István napján, a liszt legnagyobb részét pedig idén is a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el, fedezve ezzel a szervezet egy évi kenyéralapanyag-szükségletét.

Korinek László jogászprofesszor, akadémikus a 2011-ben életre hívott, korábbi nevén nemzet kenyere program ötletgazdája egy júniusi pécsi sajtótájékoztatón elmondta: a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Erdélyben több mint 2300 árva gyermeket gondoz, az éves lisztfelhasználásához szükséges mennyiség előteremtéséhez az ország összes megyéjéből és a Kárpát-medence valamennyi országából a tavalyi búzamennyiség dupláját, 50 tonnát várnak.

A Pécsről indult jótékonysági akció keretében két évvel ezelőtt 10 tonna búza érkezett Baranyába a magyarországi és határon túli magyarlakta településekről. A lisztből sütött kenyeret 2011-ben a baranyai megyeszékhelyen szegték meg, tavaly pedig Budapestre is eljutott egy kenyér, amelyet a Szent Jobb-körmeneten Erdő Péter bíboros áldott meg augusztus 20-án. Szintén erre az ünnepre, ebből a lisztből készítették el a fővárosban a magyarok tortáját.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.