Súlyos milliárdokat bukhat az állam, ha a hétszázezres közszféra – a közalkalmazottak, a köztisztviselők, kormánytisztviselők, a rendőrség hivatásos állományú tagjai – minden dolgozója pert indít bérük banki kifizetésére vonatkozóan felmerülő többletköltségekért. Márpedig az érintettek számára példaként szolgálhat annak a pécsi pedagógusnak az esete, aki ötezer-négyszázhatvankét forintért indított pert még három évvel ezelőtt, mert úgy számolt, 2010-ben a februári, a márciusi és az április béreinek felvételével ekkora többletköltsége adódott, amit a munkáltatójának, a pécsi Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központnak kellene állnia.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 158. szakasza szerint a magánszféra dolgozói a munkabért készpénzben vagy banki utalással kaphatják meg, a közszférában viszont a készpénzes bérfizetés nem lehetséges: 1999 óta bankszámlára utalja a fizetést a munkaadó, vagy annak hiányában a postai úton juttatja el dolgozójának. (Más kérdés hogy ma már a magánszférában sem ajánlják fel a készpénzes kifizetést.)

Senki többet harmadszor

A Pécsi Munkaügyi Bíróság első fokon igazat adott a pedagógusnak, és kötelezte a munkáltatót a folyószámla-költségtérítés megfizetésére. A művelődési központ fellebbezett, mert a dolgozó postán is kérhette volna a fizetését vagy a banknál választhatott volna egy másik, előnyösebb konstrukciót, ami kevesebb költséggel jár. Az Apáczai azt is vitatta, hogy a háromhavi többletköltség miatt jár-e a pedagógusnak a bankkártya éves díja. Ez alapján új ítélet született, a másodfokú döntés szerint a kiadásokba a bankkártya költségét és a számlavezetési díjat nem kell beleszámítani. Ugyanakkor a közalkalmazottnak adott igazat abban, hogy „nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy neki kell viselnie a költséget akkor, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő szerződést köt” a bankkal.

A pedagógus viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amiben fenntartotta igényét a bankkártyaköltség és a számlavezetési díj megtérítésére, arra hivatkozva, hogy a bankkártyának éves díja van akkor is, ha csupán három hónapig használná. A Kúria májusban kihirdetett, de csak most írásba foglalt ítéletében kimondta, hogy helytálló a pedagógus érvelése, és kötelezte a munkaadót az ötezer-hatszáznegyvenkét forint megfizetésére.

A PDSZ mindenkit perre buzdít

A pernyertes a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) tagja. A szakszervezet elnöke, Mendrey László a hvg.hu-nak azt mondta, minden tagjuknak javasolni fogják azt, hogy forduljanak a bírósághoz, de gondolkodnak egy összevont perindításban is. „Mintegy 150 ezer pedagógus és óvónő kérheti azt, hogy a Kúria döntése alapján neki is térítsék meg illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülő többletköltségeket. A munkáltató ráterhelte ezt a kiadást a közalkalmazottra, holott azt nem lehetett volna, aztán mindenről el is feledkeztek” – mondta a hvg.hu-nak a PDSZ elnöke.

Fájni fog a Kúria döntése

Stiller Ákos

Mendrey szerint, ha mind a hétszázezer érintett bírósághoz fordul, és nyer, az milliárdos tétel lesz. (Csak az itt szereplő közel 5500 forintos kompenzációval számolva 3,85 milliárd forint jönne ki végösszegnek, de ebben a kamatok még nincsenek benne.) Mendrey László hangsúlyozta, nem csak azt tartják fontosnak, hogy egységesen lépjenek fel a pedagógusok és az óvónők bérének kifizetésére vonatkozó eddig felmerült pluszköltségek megtérítésére, hanem, hogy az állam a jövőben is tartsa be a törvényben előírtakat, azt, hogy az illetmény egy az egyben jár a dolgozónak.

RSZV: a rendőrség teljes állománya is perelhet

A Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) peren kívüli megállapodást szeretne. Mint a szervezet elnöke, Pach Dániel a hvg.hu-nak elmondta, kezdeményezik a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását: azt szeretnék, hogy a munkáltató átlagösszeggel számolva fizesse meg a bérrel kapcsolatos többletköltségeket. Munkavállalói oldal részéről összehívták a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot is, melynek napirendjén egyébként minden évben felmerül az ügy, de az érdekképviseletek mindeddig nem értek el eredményt. „Mindenképpen a megoldást keressük, hiszen amennyiben a munkavállalók egyesével indítják meg a pereket, akkor a negyvenötezer eljárás perköltsége jóval nagyobb összegre fog rúgni, mint az ugyanennyi dolgozó esetében kifizetendő néhány ezer forint együttesen” – mondta Pach Dániel.

Egy ügyvéd szerint is indulhatnak a perek

Egyetértett a szakszervezeti vezető véleményével Hadnagy József ügyvéd is. Szerinte "nyilván nem a néhány ezer forintért perelt a pedagógus, hanem azért, mert a törvény kimondja a munkabér sérthetetlenségét, vagyis, azt kell megkapnia a közalkalmazottnak a költségek levonása nélkül, ami jár. Nem csak az állampolgárral, de az állammal szembeni legfőbb elvárás is az, hogy tartson be minden jogszabályt. Vagyis, ezeket a pluszkiadásokat ne terhelje a munkavállalókra” – mondta. Az ügyvéd úgy vélte, a közalkalmazotti és a hivatásos jogviszony eltér ugyan, de az illetmény megfizetésével kapcsolatban ugyanaz a helyzet a rendészeti szerveknél. „Amennyiben valakinek az illetménye például 189 ezer forint, akkor ennyit kell megkapnia, és nem 188 182 forintot.”

A hvg.hu az ítélettel és a lehetséges következményekkel kapcsolatban megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrás Minisztériumot, és az iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is. Válaszaikat természetesen közölni fogjuk.