Próbára bocsátották a kaposvári zsidó temető rongálóit
Börtönbüntetésre ítélte, de pártfogói felügyelet mellett próbára bocsátotta a kaposvári zsidó temető síremlékeit egy éve megrongáló két huszonéves helybeli férfit a Kaposvári Járásbíróság csütörtökön meghozott nem jogerős ítéletében.
A bíróság a vádlottakat társtettesként bűnösnek mondta ki kulturális javak körébe tartozó, temetőben, halott emlékére épített emlékmű megrongálásában.
A két férfi 59 sírt döntött le, kilencet nem lehetett helyreállítani, ezért a 24 éves elsőrendű vádlottat halmazati büntetésként két év börtönre ítélte, letöltését öt év próbaidőre felfüggesztette a járásbíróság. A 23 éves másodrendű vádlottat másfél év börtönre ítélte, négy év próbára bocsátással. A bíróság a próbaidő végéig mindkét vádlott mellé pártfogói felügyeletet rendelt el.
A bíróság a vádlottakat egyetemlegesen 106 400 forint, az elsőrendű vádlottat további 187 858 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, továbbá megszüntette az elsőrendű vádlott előzetes letartóztatását, amelyet egy hónappal ezelőtt azért rendeltek el, mert a tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt próbára bocsátott elsőrendű vádlott próbaidő alatt követte el a sírrongálást, és egy korábbi kitűzött tárgyalási napon nem jelent meg a bíróságon.
Az ítélet indoklásában elhangzott: a bíróság a kiszabott büntetést szükségesnek találta, és elégségesnek tartja a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, amely az elsőrendű vádlott esetében a kiszabható leghosszabb időtartam.
A bíró enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottak beismerő vallomását és azt, hogy megbánást tanúsítottak. A másodrendű vádlott esetében továbbá azt is, hogy már korábban bocsánatot kért a történtek miatt, munkát vállalt és vállal a jövőben is a temető gondozásában. Súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlottak ittas állapotban, társtettesként követték el a bűncselekményt.
Az egy baráti társaságba tartozó vádlottak, akik korábban nemzetiszocialistának vallották magukat, elismerték bűnösségüket. Az elsőrendű vádlott hirtelen felindultsággal, a másodrendű erősen ittas állapotával magyarázta, hogy a közeli szórakozóhelyről éjjel hazafelé indulva bemásztak a temetőbe és ledöntötték a sírköveket.
Az elsőrendű vádlott a bíróságon azt állította, átértékelte eddigi életét, bocsánatot kért a bíróságon tanúként meghallgatott Róna Lászlótól, a kaposvári zsidó hitközség elnökétől, és közölte azt is, hogy szakított azzal a csoporttal, amellyel korábban kapcsolatot tartott, és belátta, hogy faji és vallási alapon senkit sem lehet kirekeszteni. Ennek bizonyságaként szerette volna megmutatni, hogy leszedette magáról a négy náci jelképet ábrázoló tetoválását, de a bíró ettől eltekintett.
A felkért szakértő szerint a vádlottak a temető legértékesebb részét rongálták meg. A 19. század végi, 20. század eleji síremlékekben okozott kár - az eszmei és erkölcsi értéken túl - meghaladta az ötmillió forintot.
A megrongált sírok többségét a Somogy megyei temetkezési vállalat és helyi, valamint környékbeli sírkövesek ingyen helyreállították, ezért a hitközség nem kér kártérítést a rongálóktól. A vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet, az ügyész letöltendő börtönbüntetést kérve a Kaposvári Törvényszékhez fellebbezett.