Tizenhét évvel ezelőtti találkozókról, a különböző ingatlanügyletekben megfordult tízmilliós összegekről, valamint hallomásból szerzett információkról is folyt a vita szerdán Portik Tamás és a védett tanú között a Fővárosi Törvényszéken, a Prisztás-ügy tárgyalásán. A vállalkozónak a tanú szerint azért kellett meghalnia, mert nem vette komolyan Portik Tamást, az illegális olajügyleteket folytató Energol nevű egykori cég egyik volt vezetőjét. A bíróságon a szerdai tanúvallomásban elhangzott az is, Portik testbeszéde is árulkodó volt a gyilkosságot illetően.
Ragasztószalagokkal összeerősített, eredetileg A4-es lapok csomagolására használt dobozra cserélte le kockás vászontáskáját a július 3-i tárgyaláson Portik Tamás, akit a Fővárosi Törvényszéken folyó büntetőeljárásban azzal vádolnak, hogy két társának ő adott megbízást Prisztás József vállalkozó megölésére 1996-ban. A vádlott szerda reggel a bírósági terembe lépve a harmadik tárgyalási napon rokonait és ismerőseit kereste a néhány tucat érdeklődő – köztük újságírók és a tárgyalást biztosító Terrorelhárítási Központ munkatársai – között. Egy ötvenes éveit taposó nőt és egy fiatal lányt megpillantva mosolyogni kezdett és a vádlottak széksorából próbált velük szóba elegyedni, kevés sikerrel.
Tanúvallomás a szomszéd szobából
Ideje sem volt a csevegésre, mert a bírónő a tárgyalást megnyitva kihirdette a hallgatóság számára betartandó, a tárgyalás rendjének fenntartására szolgáló szabályokat, valamint bejelentette Portik egyik védőjének, Szikinger Istvánnak a kilépését az ügyből, mert az visszaadta meghatalmazását, majd azonnal folytatta a 2. számú tanú meghallgatását. Ebben Portiknak aktív szerepe volt. Ő faggathatta ugyanis a titokzatos személyt, akit egy, a terem közelében lévő szobában helyeztek el, s videó segítségével magyarázta vallomása részleteit. A titokzatosság a tanú védelmét szolgálná, ám a kiléte egy pillanatig sem maradt rejtve: Portik Tamás mindvégig a nevén szólította a nőt.
Kiderült, honnan tudhat az asszony sok mindent. A kilencvenes években az alvilág pénztárosának tartott Lakatos András, Bandika titkárnője volt 1993 és 1996 között. A nő 1996 őszén napi kapcsolatban állt Portikkal. Talán ez volt az az egy dolog, amelyben mind a két fél egyetértett, Portik szerint ugyanis a nő szinte semmiben nem mondott igazat az eljárás során és ellentmondásokkal teli vallomásokat tett. Felrótta Portik azt is, hogy a nő nem emlékezett pontosan a Prisztás József november 1-jei megölése előtti egy hónap alatt történt találkozók, programok, így a közös kozmetikába járások dátumaira sem.
„A rendőrségen tett vallomások és a tárgyaláson elmondottak között óriási különbség van, leginkább instrukciókat követ” – ez volt Portik Tamás összbenyomása a nő által elmondottakról. Kifogásolta, hogy a nő másoktól hallott értesülésekre hivatkozott úgy, mintha azok biztosan igazak lennének. Vitatta azt is, hogy a tanú valóban hallhatott az embereitől beszámolót a Prisztás-gyilkosságról. Ennek hátterét egyébként a nő a Portik emberei által elmondottak és a hírek alapján rakta össze. Ráadásul számára Portik testbeszéde is árulkodó volt, mert azt vágta a vádlott fejéhez, hogy „amikor meghal egy barátod, mindig ugyanúgy mosolyogsz”. Prisztásnak a nő szerint azért kellett meghalnia, mert Portik Tamás nem bírta elviselni, hogy a vállalkozó egyáltalán nem félt tőle, hogy lekezelte őt.
Korábbi tárgyalási nap – másik indíték a gyilkosságra |
Az ügyészség szerint Portik felbujtására ölték meg Prisztás József milliárdos vállalkozót 1996. november 1-jén. A bűntett végrehajtásában a harmadrendű vádlott F. Ferenc – a vádhatóság szerint – azzal segített, hogy értesítette Portik Tamást, mikor találkozik az üzletemberrel, a másodrendű vádlott, H. István pedig végrehajtotta az emberölést. Minderről azonban – mint a hvg.hu beszámolt róla – másképp nyilatkozott május 21-én a bíróságon a hatóság munkáját több régi ügy felderítésében segítő, korábban a kecskeméti maffiaperben 12 év börtönre ítélt Radnai László, akit 2011-ben kerestek meg a hivatalos szervek részéről. Radnai államtitokra hivatkozva nem árulta el, hogy ez a megkeresés pontosan mit takart, a bíróságon viszont azt állította: az üzlettársaival való különböző találkozókon szóba került, hogy a Prisztás-gyilkosság – illetve több más bűncselekmény, például a Totka Pál és a Cinóber becenevű férfiak sérelmére elkövetett emberölés, valamint kézigránátos robbantások – mögött Portik Tamáson kívül D. Gábor és F. Attila áll. Prisztás megölését pedig a Fenyő János médiamogul lelövésével vádolt Jozef Rohác, alias Fogász hajtotta végre. |
Vita vita hátán és súlyos fenyegetés
Aztán összeszólalkoztak azon, hogy Portik segíteni akart-e Bandikának abban, hogy a neki odaadott összegek visszafizetése elől külföldre meneküljön, vagy hogy az egyik emberével megfenyegette-e őt. Abból is hosszan tartó szóváltás lett, hogy konkrétan milyen pénzmozgásokról tud a tanú és melyek azok, amelyekről csak mások történeteiből értesült. „Valaki mond valamit és te mindig elhitted, hogy úgy van” – vágta a nő fejéhez Portik. Végül a bírónő kérte a tanút, hogy pontokba szedve sorolja fel azokat az ingatlanügyleteket, amelyekben az ő személyes tudomása szerint pénzmozgások történtek.
Számon kérte Portik azt is, hogy ha az asszony a rendőröknek beszélt arról, hogy milyen bűntetteket követett el, akkor pontosan részletezze, mit tud. Ez elől a nő – ahogyan a tárgyalás során többször is – azzal tért ki, hogy a többi ügy nyomozása még folyamatban van, s azok sikerét nem veszélyeztetheti egy azokról szóló beszámolóban. „Köt a titoktartás is” – jegyezte meg. Mindebből Portik azt a következtetést vonta le, hogy az ellene indult büntetőeljárások részben a tanú elmondásain alapulnak, az információk tőle származnak.
Prisztás József megölése után két héttel – nagyjából így saccolta a nő – Portik elhívta őt Művészinas éttermébe, ahol az áldozat boncolási fotóját megmutatva közölte vele, ha beszél, akkor ő is így fog járni. Ezt követően 1997-től, amikor Portik Tamás már szökésben volt az olajügyek miatt, két embere ismételte meg – heti rendszerességgel – a fenyegetést – állította a nő. Ez aztán 2004-től abbamaradt – ismerte el a tanú a tárgyaláson. (Ebben az évben tért vissza hivatalosan Magyarországra Portik Tamás, és fejezte be a bujkálást, miután 2003-ban elévültek a vele szemben kapcsolatos gyanúsítások, ami az olajszőkítéssel milliárdokra szert tett Energol Rt. működésével volt kapcsolatos.)
V. László ügye vonta magával a Portik elleni eljárást?
Portik Tamás szabadon járkált az országban, ennek ellenére csak 2011-ben találkozott újra a tanúval, majd most a Fővárosi Törvényszéken. „Azokban az években, amikor már nem fenyegettelek, miért nem mondtad a rendőröknek, amit tudsz? – Miért mondtam volna el, ez volt az életbiztosításom” – hangzott el a párbeszéd a tárgyaláson. Ezt követően újra kitérő következett, ismét felhozva a Kisbandikának adott összegeket, a tőle elhozott 140-es Mercit, illetve a Művészinasban történt találkozót, majd ezután tértek ismét rá Portik 2012. július 14-i elfogásának előzményeihez.
A tanú elmondta, V. László és a vesztegető rendőrökkel kapcsolatban megindult eljárás megnyugtatta őt, mert úgy tudta, velük állt kapcsolatban Portik Tamás, és amikor meghallgatták a rendőrök, már nyugodt volt abban, hogy vele semmi nem történhet. „Honnan tudtad, hogy akikkel beszélsz, azok a rendőrök nem velem vannak?” – kérdezte Portik a tanútól, akinek a válasza csak annyi volt, hitt nekik. „<A halomra lettek lőve emberek>, amiről említést tettél a vallomásodban, mit jelent?” – folytatta a vallatást a vádlott. „A Hatyi mesélte” – volt a válasz. Az érintett, a másodrendű vádlott, H. István minderre azt mondta, a tanúnak van egy verziója, ezt tudomásul veszi, de nem követte el a bűncselekményt. A tárgyalás július 5-én folytatódik.