„Jólesett az emelés, de meg sem fordult a fejemben, hogy mégis maradjak itthon” – írta emailben Péter, egy dél-angliai kórházban dolgozó magyar sebész, aki a tavaly nyári általános béremelés után vállalt ismét külföldi munkát. Az egyik fővárosi állami kórházban dolgozó szakorvos azok közé tartozik, akik nem akarnak külföldön megtelepedni: kifejezetten az ötszörös fizetésért megy ki Angliába, ahol határozott idejű szerződést köt egy-egy szezonra, hogy a családalapítás előtt tőkét tudjon felhalmozni. Azt mondja, Angliában számos magyar orvossal találkozott, akik hasonló megfontolásból vállaltak munkát, és hiába térnek majd valamikor vissza, kintlétük alatt a magyarországi orvoshiányt súlyosbítják.

Pedig a kormány a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) 2011-es tiltakozása óta – a kezdő orvosok tömeges felmondással fenyegetőztek – jelentős erőfeszítéseket tett az egészségügyi dolgozók megtartása érdekében. A szakterületért felelős államtitkár május közepén jelentette be, idén 30 milliárdot fordítanak a bérek emelésére, amit szeptemberben kapnak meg, de januárig visszamenőleg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábban a hvg.hu-val azt közölte, már tavaly is 30,55 milliárd forintot különítettek el béremelésre, amiből 15,9 ezer orvos, 72,5 egészségügyi szakdolgozó, továbbá 1455 egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező (klinikai szakpszichológus, biológus, fizikus stb.) szakember részesült.

Bár a két béremelés egyes szakorvosoknál akár bruttó 110 ezer forintos pluszt is hozhat, a fizetésrendezésnek egyelőre nincs nagy visszatartó hatása. 2013 első három hónapjában az elvándorlók számára a szükséges bizonyítványt kiállító Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH) 495 egészségügyi dolgozó kérte ki a bizonyítványát – közölte a hivatal a hvg.hu-val. Ha ez a trend folytatódik, akkor idén ismét meghaladja majd a kiutazni akaró dolgozók száma a 2011-es adatot: akkor összesen 1901-en kérték ki a távozáshoz szükséges papírokat.

Nemcsak a pénz beszél

Az Angliában munkát vállalt Péter a kiutazása előtti három napot végigdolgozta. Első nap éjszakás volt az ambulancián, ahonnan órákkal a műszak után „szabadult” a sok, váróban felgyülemlett, egyre türelmetlenebb beteg miatt. Utána 5 műtétje volt, így késő este jutott haza, de harmadnap már reggel fél hétkor jelen volt a főorvos vezette viziten. „Ha lejár a munkaidő, a kollégák nem hagyják a betegeket. Persze ez az önként vállalt pluszmunka sem az ügyeleti díjban, sem a nyugdíjban nem jelenik meg” – mondta a hvg.hu-nak egy budapesti főorvos. Sok orvos ezzel az önként vállalt, de az állam által meg nem fizetett túlmunkával indokolja idővel, hogy miért fogadja el a hálapénzt. A hálapénz elfogadása egybként július elsejétől, az új Büntető törvénykönyv hatályba lépésével bűncselekménynek minősül, ha a kórház nem engedélyezi annak elfogadását.

Túry Gergely

„Nem is az alacsony fizetés, hanem a rettenetesen nagy terhelés a kivándorlás legfőbb oka, a kollégák egyszerűen kiégnek” – mondta Bélteczki János. A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint a legfőbb gond, hogy a magyar egészségügy egy lefelé tartó spirálban van: az elöregedés, a kivándorlás miatt egyre kevesebb orvosnak kell egyre több ügyeletet ellátnia, miközben az ügyeleti díjat a kormányzat még mindig a béremelés előtti, 2011-es fizetések alapján számolja. Az egészségügyi dolgozók elvándorlásáról szóló, tavaly megjelent riportsorozatunkban a legtöbb orvos azt nyilatkozta, a magasabb fizetés mellett a kiszámítható, nyugodtabb élet ígérete vonzotta Angliába, Németországba, Svédországba őket.

Bélteczki – aki maga is gyakorló aneszteziológus – azt mondta, egy átlagos orvos bérének egyharmadát teszi ki a mozgóbér. Azok a doktorok, akik nem számíthatnak hálapénzre, vagy éppen nem hajlandóak elfogadni, főleg az ügyeletek vállalásával próbálták növelni a mozgóbér nagyságát. A MOSZ a kormányzattal való tárgyalások alatt kérte, hogy az ügyeleti díjakat is vonják be a béremelésbe. A kabinet elé végül két koncepció került be: az egyik elfogadta az érdekképviseletek álláspontját és egy szerényebb mértékű emelést helyezett kilátásba, de az alapbért növelte volna. Miután ehhez mérten számítják ki az ügyeleti díjakat, a mozgóbér is növekedhetett volna. A másik tervezet viszont a 2012-es fizetésemeléshez hasonlóan az orvosok számára bérkiegészítésként adta volna a plusz pénzt, az alapbérhez – és így az ügyeleti díjakhoz – nem nyúltak hozzá. Végül Szócska Miklós államtitkár a májusi bejelentéskor azt mondta, szeptemberben hozzányúlnak az alapbérhez, de a költségvetési helyzet egyelőre nem teszi lehetővé, hogy a mozgóbérek 2011-es befagyasztását feloldják, így azok emelése idén is elmarad.

„A közvélemény csak azt látja, hogy 30 milliárdot kapnak az egészségügyi dolgozók, de hogy e mögött mi van, nem tudja, legfeljebb azt látja, hogy leterheltek, ingerültek a kollégák” – mondta a hvg.hu-nak Bélteczki. A kivándorlók jelentős többségénél, 95 százalékánál ugyan fontos szempont a hazai fizetés, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSz) tavaly tavaszi felmérése szerint 71 százalékuknak legalább ilyen fontos a „családi élet ellehetetlenülése”, a heti 60 óránál több munkavégzés, 63 százalékuk pedig a hálapénzt utasítja el.

Új feszültségek

„A medikusaim fele még az egyetem elvégzése előtt eldönti, hogy külföldre megy” – mondta egy frekventált kórház főorvosa. A tavalyi 30,55 milliárdos emelés után úgy tűnt, sikerül lefékezni a kivándorlást. A tavalyi bérkiegészítés főleg a fiatalabb orvosokra fókuszált: a bruttó 350 ezer alatt keresőknek több mint 65 ezres, a szakdolgozók többségének 15-20 ezres emelést nyújtott augusztusban. Míg 2011-ben a 25-29 éves korosztályból 376-an kértek kivándorlási bizonyítványt, tavaly ez a szám 331-ra csökkent. 39 fős csökkenés volt megfigyelhető 2011-ről 2012-re a 30-34 közötti korcsoportban is.

A fiatal orvosokat nem hatja meg a béremelés

Túry Gergely

Bár az EEKH 2013-as életkor szerinti adatokat nem küldött a hvg.hu-nak, a MOSZ adatai szerint idén újból nőtt a fiatal orvosok elvándorlási kedve. Ráadásul továbbra is olyan szakterületeket érint, amelyek hiányszakmának számítanak a hazai kórházakban: főleg a háziorvosok, belgyógyászok és az altatóorvosok mennek külföldre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az idén 18 olyan orvosi szakmát nevezett meg, amelyben országos hiány mutatkozik.

Egy hétfőn hatályba lépő – de a kórházaknak féléves türelmi időt adó, januárban született miniszteri rendelet – tovább növelheti a feszültségeket a kórházakban. A szakvizsga előtti fiatal orvosokat tömörítő MRSZ évek óta szorgalmazza a kormánynál, hogy ne hagyják egyedül a rezidenseket ügyeletben. Az egyetemről kikerült orvosok ugyanis tapasztalatlanok, könnyebben hibáznak, amiből számos botrány, orvosper lett az utóbbi években.

Menekülnek a rezidensek

A miniszteri rendelet mostantól leszögezi, hogy az első két évben csak akkor ügyelhet egyedül a rezidens, ha teljesítette a sürgősségi gyakorlatát. Ám Dénes Tamás, az MRSZ elnöke szerint ezt nem mindig ellenőrzik. Ugyanakkor a rendelet háromféle felügyeletet határoz meg: a veszélyeztetett újszülött osztályokon, a traumatológián, illetve az intenzív osztályokon biztosítani kell a személyes felügyeletet, másutt viszont elég a telefonos konzultáció, esetleg be lehet majd hívni szakorvost négy órán belül. Dénes a hvg.hu-nak azt mondta, ez nem elég, a betegbiztonság megköveteli minden akut esetben biztosított legyen a szakorvosi felügyelet, ezért – miként hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette – jogszabály-módosítási javaslatot nyújt majd be az MRSZ az Emmihez.

Ez viszont azt jelenti, hogy még több orvost kell behívni ügyeletbe, amit az orvosok az alacsony díj miatt is nehezményeznek. Bélteczki szerint ezt Nagy-Britanniában úgy oldották meg, hogy azt az orvosi csoportot osztják be inkább ügyeletre – esetenként a rezidensek mellé –, akik az elmélet-szakmai előrejutást tartják fontosnak, és vállalják, hogy kevesebbet operálnak. Szerinte ez idehaza megvalósíthatatlan lenne, hiszen letagadhatatlan, hogy a szakorvosok közül sokan betegkör kiépítésére törekednek, amely sokszor a hálapénz nagyságát is meghatározza, tehát szívesen és sokat műtenek.

A MOSZ elnöke – aki az ózdi kórház egyik osztályát vezeti – úgy vélte, a júliustól érvényes miniszteri rendelet főleg a kisebb vidéki kórházakat érintheti. Mivel ezekben az intézményekben kevesebb a szakorvos, a rezidenseknek kevesebb lehetőségük lesz ügyelni, szakmai tapasztalatot szerezni, így inkább a nagyobb, esetleg budapesti kórházak felé vehetik az irányt. Ez viszont Bélteczki szerint hosszú távon a kisebb kórházakban a szakorvosállomány további csökkenéséhez vezet majd, ami az elöregedéssel együtt súlyos hatásokkal járhat. „Nekünk egy rezidensünk volt, de ő is elment, lassan én vagyok itt a legfiatalabb” – mondta a MOSZ 49 éves elnöke.

Ritka, mint a fehér holló

Jelenleg szinte lehetetlen megmondani, hogy elég orvos van-e a magyar intézményrendszerben. A mindenkori kormány 1999 óta kínlódik azzal, hogy megszabja a betegek biztonságát garantáló minimumfeltételeket: mennyi orvos, szakápoló kell egy osztályon, milyen műszerekre lenne szükség.

Lassan ápoló sem lesz a kórházakban

Túry Gergely

Ám hiába alkotják újra időnként az erre vonatkozó rendeletet, mielőtt valósággá válna, felfüggesztik. Ezt történt a 2010-es kormányváltás után is, majd a tavaly júniusban közreadott új előírások életbelépését el kellett tolni 2013-ra. Akkor úgy döntött a kormány, a minimumfeltételeknek való megfelelést a kórházak esetében március 31-ig, a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók május 1-jéig ellenőrzi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

Szerettük volna megkérdezni az ÁNTSZ-től, hány magyarországi kórház ment át a vizsgán, ám a szervezet cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. (Cikkünk megjelenése után közölte az ÁNTSZ, hogy 2013 márciusában az ellenőrzési kötelezettségre vonatkozó határidőket az Emmi hatályon kívül helyezte, jelenleg egy új jogszabály van kidolgozás alatt a minimumfeltételeket illetően.) A tisztiorvosi szolgálat egyik sajtósa azt mondta, az ügyet felfüggesztették, de amikor azt kértük, nevezze meg, mikor döntött így a kormány, már nem válaszolt. Tavaly Paller Judit országos tiszti főorvos elismerte: az ÁNTSZ tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben a feltételeknek. A Kórházszövetség nemrég leköszönt elnöke, Rácz Jenő pedig októberben azt nyilatkozta, az intézmények főleg az orvos- és szakdolgozóhiány bukhatnak el az ellenőrzésen.

Az egyik budapesti kórház igazgatója azt mondta, úgy tudja, a minimumfeltételek ellenőrzését egyszerűen „elsumákolták”, mert „mindenki számára” világos, hogy betarthatatlanok. Azt mondta, a saját kórháza tekintetében tudja, hogy amit egy-egy osztályra előír a minimumrendelet „köszönőviszonyban” sincs azzal, amit a pénzügyminisztérium szerepét játszó NGM pénzügyi szempontból engedélyez.