2013. június. 23. 22:29 MTI Utolsó frissítés: 2013. június. 23. 22:03 Itthon

Áder János úgy látja, lepipáltuk a németeket

Heroikus küzdelem volt, büszkék lehetünk rá - mondta Áder János köztársasági elnök a dunai árvízi védekezésről a közmédia jótékonysági műsorában vasárnap este.

Nagyszerűen helytálltak azok is, akiknek ez volt a dolguk, és akik önként vettek részt a védekezésben - tette hozzá az államfő, aki szeretné, ha nemcsak a nagy bajban, de a hétköznapokban is tovább élne az összefogás élménye, az, hogy ha valamit el akarunk érni, közösen sikerülhet. Áder János szerint nemzetközi összehasonlításban is büszke lehet Magyarország a teljesítményére, hiszen "nálunk gazdagabb, fejlettebb országoknak kapitulálni kellett". Németország, Ausztria súlyos, eurómilliárdokban mérhető károkat szenvedett, és életek vesztek oda. Magyarországon más országoktól eltérően a töltés átszakadása miatti károk nem következtek be, "az ártéren tudtuk tartani a folyót" - tette hozzá az államfő.

Áder János emlékeztetett arra, hogy 2006-ban sokan az évszázad árvizéről beszéltek az akkor rekordmagasságúnak számító vízállások miatt, ám hét év elteltével még magasabbra emelkedett a folyó, Budapesten például 31 centiméterrel haladta meg az eddig mért legnagyobb vízállást. Az éghajlatváltozás következtében fel kell készülni az ideihez hasonló, vagy még annál is nagyobb áradásokra. A Tiszán a már átadott, illetve készülő szükségtározók segítségével akár egy méterrel is csökkenthető lesz a folyó vízszintje. A Dunán is hasonló megoldások jelentik a továbblépést, ám itt nemzetközi összefogásra van szükség - tette hozzá az államfő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniónak több pénzt kellene fordítania részben a megelőzésre, gátak, tározók építésére, részben pedig egy katasztrófavédelmi alap létrehozására arra az esetre, ha mégis bekövetkezne a baj.

A köztársasági elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árvízi védekezésben.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.