A független országgyűlési képviselő elmondta: óriási az a dokumentumanyag, amelyet át kell tanulmányozniuk, ezért folytatniuk kell az iratbetekintéseket. Ezzel együtt nyitva hagyták a lehetőségét annak is, hogy - ha indokolt - további dokumentumokat kérjenek be iratbetekintés céljából, akár a meghallgatások megkezdése után is - tette hozzá.

Arról szeptemberben döntenek, hogy szükség van-e a szeptember 30-ai határidő meghosszabbítására - mondta Mile Lajos, de megjegyezte: eddigi tapasztalatai alapján vélhetően kezdeményezni fogják a határidő meghosszabbítását.

Mile Lajos elmondta, hogy az már a szereplők életútjából is adódik, hogy nem elég csak a találkozók idejét, illetve az azt megelőző egy-két év iratanyagait áttanulmányozni, de az még nem eldöntött kérdés, hogy időben mennyire mennek vissza és tematikailag mennyire széles körben vizsgálódnak.

A bizottság elnöke azt is elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban meghallgatandók körének megállapításában, majd a bizottsági munka végén is vitákra számít. Mile Lajos feltételezései szerint ugyanis a jelentés elkészítésének időszakában már markáns politikai szándékok is megjelennek majd. 

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartott meg alakuló ülését. 

Mile Lajos akkor azt mondta: a vizsgálódás első szakaszában áttanulmányozzák a kapcsolódó iratanyagokat. Ezt követően döntik majd el, hogy kiket fognak meghallgatni. A bizottság végig zárt üléseket tart, s munkájuk végén határoznak arról, hogy az elkészített jelentés lehet-e nyilvános.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket - köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is - hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület, mert - mint mondta - Laborc Sándor még az ő miniszterelnöksége idején is munkálkodott.

Portik Tamás és Laborc Sándor ellen hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást két hónappal, augusztus 7-ig meghosszabbították.