Annak ellenére több irodára van szüksége az Országgyűlésnek, hogy jövőre jóval kevesebb képviselőt választana – ez lehet az egyik megfontolás a kisajátítási törvény módosítása mögött. A javaslat első változatát úgy is lehetett volna értelmezni, hogy lakásokat vehet el az állam, ha nem tudja elhelyezni a képviselőket. A pontosításokat már benyújtották, pénteken szavaz a parlament.
„Ingatlant kisajátítani (…) az alábbi közérdekű célokra lehetséges: (…) az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése” – igyekszik pontosítani a fideszes Ékes József által kedden benyújtott módosító indítvány a kisajátítási törvény parlament előtt lévő módosításának szövegét. A biztonság kedvéért – nehogy bárki is azt higgye, belvárosi lakásokra utazik az állam – a módosító azt is rögzítené, hogy „lakóingatlannak nem minősülő ingatlanban” kell elhelyezni az Országgyűlés Hivatalát.
György István főpolgármester-helyettes május utolsó napján nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely eredetileg azt nevezte volna meg a kisajátításra okot adó közcélként, ha az ingatlanra „az országgyűlési képviselők, valamint a Magyarország alaptörvényében meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése” miatt van szükség. Márpedig az Országgyűlésről szóló törvény szerint a 2014-ben megválasztott, vidéki képviselőknek már a parlament biztosít budapesti lakást, így nem csoda, hogy volt, aki elkezdte félteni az V. kerületi lakástulajdonosokat.
Az előterjesztő a hvg.hu-nak elismerte, hogy a szöveg pontosításra szorul, a főpolgármester-helyettes szerint ugyanis a törvénymódosításra két konkrét épület miatt van szükség: az egyik a Kossuth téri metróállomás feletti épület, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) székháza, amit az Országgyűlés kapna meg. György István szerint az ingatlan kisajátítására azért lenne szükség, mert az állam évek óta nem tud megegyezni a tulajdonosokkal, de azt nem tudta megmondani, pontosan milyen célra használnák.
Kevesebb képviselő, több iroda
Az Országgyűlés jelenleg az Országház épületében, illetve a Széchenyi rakparton álló Képviselői Irodaházban működik. A parlament sajtóirodája a hvg.hu kérdésére azt közölte: terveikben nem szerepel a Képviselői Irodaházból való kiköltözés, és az Országgyűlés Hivatalának nincs is szüksége további helyiségekre. A képviselőknek viszont igen, sőt jövőre a jelenleginél is több irodára lesz szükségük, annak ellenére, hogy a parlament létszáma 386 főről 199-re (plusz 13 nemzetiségi szószóló) csökken.
A kisebb parlament tagjai ugyanis – szemben a mostani helyzettel – főállású képviselők lesznek, vagyis nem töltenek be polgármesteri vagy kormánymegbízotti posztokat, így munkájuk teljes egészében az Országgyűléshez köti őket. Emellett a képviselőknek és a frakcióknak is a jelenleginél több alkalmazottjuk lesz. „Erre a megnövekedett helyigényre nyújthat megoldást a MTESZ-székház épülete” – írta a hvg.hu-nak az Országgyűlés sajtóirodája.
Levegőt a Margit körútra
A másik, kisajátításra kinézett ingatlanról György István csak annyit mondott: tudomása szerint egy Mechwart téri házról van szó. Egy, a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító alapján azonban valószínűbb, hogy a közelben, a Margit körúton álló, 1971-ben épült, korábban a gazdasági tárcához tartozó nyolcemeletes irodaház a kiszemelt célpont. A mai szemmel nézve rendkívül csúnya épületet a kormány bontásra ítélte, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a terület „egy minimális része” magántulajdonban van.
A Margit körúti monstrum bontása mellett az egyik legfontosabb érv – ezt hangoztatta Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere is –, hogy a szél jobban átjárhatná a szennyezett levegőjű budai belvárost. Finta József építész a Budai Polgár című helyi lapnak azt mondta: a bontás lehetővé tenné a mögötte lévő Ganz-épületek felújítását, így a Millenáris park egészen a Széna térig nyújtózhatna. A bizottság módosító javaslata valószínűleg erre utal, amikor azt írja: környezetvédelmi célra hivatkozva akkor is kezdeményezni lehetne a kisajátítást, ha a cél egy „sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése céljából zöldterület kialakítása”.
