A túláradó optimizmus, a sziporkázó poénok jellemezték Orbán Viktort a Heti Válasz és a Századvég konferenciáján, ami nem is csoda, hiszen tulajdonképpen otthon volt. A rendezvényen az összes meghatározó konzervatív részt vett, a  díszvendég pedig José María Aznar, Spanyolország volt miniszterelnöke volt.

Orbán beszédéből nem hiányoztak az évértékelőjéből ismert panelek a magyarok nagyszerűségéről: Aznarnak címezve ismét értekezett a magyarok sajátos észjárásáról, aminek köszönhetően rengeteg dolgot találtak ki: golyóstoll, egy bot, amiből tinta folyik, presszókávé, sokat elárul az életfelfogásunkról, és magyar találta fel a számítógépet.

Orbán most a kormány három évét értékelte, amihez a Fidesz-közeli Nézőpont Intézetet vette alapul, noha azt maga is furcsálta, hogyan lehet számszerűsíteni az eddigi eredményeket. „De mivel kedvező számok jöttek ki, ezért felolvasom.”  A Nézőpont elemzése szerint a kormányprogram 69 százalékát teljesítették három év alatt. „A rend tekintetében 86 százalékon állunk, magam is így tartom”, a demokratikus értékek kérdésében 75 százalékot teljesítettek, az egészségügy 67, a gazdaság 66 százalékon áll.
„Három év alatt nem tűnik rossz eredménynek. De a dolog úgy fest, a számok, a valóságról keveset mondanak” – így vezette fel, hogy a következő közel egy órában inkább ő maga értékeli saját teljesítményét, amit a szokásokhoz híven ismét messziről kezdett.

Gúzsba kötve érezték magukat

Szerinte a kommunizmus legnagyobb politikai tette az volt, hogy radikálisan lerombolta a létező közösségeket, amelynek helyébe sziszifuszi munkával kiépített egy másik világot: az irigység kultúráját. Orbán szerint akkor az emberek azt hitték, nekik semmi sem sikerülhet, tulajdonképpen a szocialisták a nemzeti kisszerűség politikáját követték, az emberekben lévő rosszra építették a társadalmat. De Orbán szerint ez a fajta társadalom csak addig tud működni, míg van pénz, viszont fejlődő gazdaságot nem képes felépíteni. Ez kiderült 2010-ben: jött a hitel, jött a fizetésképtelenség, az ország csődbe került, a szocialisták pedig ebbe buktak bele.

„Ekkor jöttünk mi” – mondta, hozzátéve, hogy „húsz éven keresztül gúzsba kötve kellett táncolnunk”, mert nem volt meg a lehetőségük arra, hogy változtassanak. Igaz, négy évig kormányoztak, de kétharmad híján folyamatosan azt kellett nézniük, mit lehet az adott körülmények között csinálni.

MTI / Koszticsák Szilárd

De három éve eljött a pillanat, hogy „belefogjunk a közösségépítésbe”. A miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy amit most csinálnak, azt nem 2010-ben határozták el, hanem a rendszerváltás óta. Szerinte ez egy „lelki ügy”, és csak arra vártak, mikor jön már el az idejük. Mint mondta, míg az ellenfeleik azt mondják, „ne vállalkozz semmire, fogd be a szád, alkalmazkodj”, addig a Fidesz azt, „vállald saját magad, vállalkozz, és rajtad múlik a jövő”.

Ezen félórás felvezető után tért rá a valódi kormányértékelésre, és mint mondta, sok kihívással kellett szembenézniük, „gyakran értünk el sikereket, alkalmanként elbuktunk”. Példákat ugyan nem hozott fel, de azt mondta, voltak ragyogó „bennünket is váratlanul élő remek ötleteink”, és voltak, amikről kiderült, nem voltak remek ötletek.
De szerinte egyetlen dolgot alig lehet vitatni: „Magyarországot kihúztuk a  gödörből, napfényre hoztuk az országot abból az árnyékos félhomályos gödörből, amibe löktek minket”.

Gyakorlatilag mindennel tökéletesen elégedett

Orbán szerint kormánya vállalta, hogy talpra állítja a magyar gazdaságot, amely három éve nem állt a saját lábán. A miniszterelnök szerint a legfontosabb filozófiai különbség a 2010 előtti időszak és a NER között az, hogy szerinte és követői szerint szégyen más pénzén élni, aki ugyanis más pénzén él, az elveszti az önbecsülését. Ma közel négymillió ember fizet adót.

A miniszterelnök úgy látja: a magyarok 2010-ben megtanulták, hogy az eladósodásnak az a vége, hogy megszűnik a szociális biztonság, mert a túlzott költekezés következtében elfogy a pénz, és összeomlik a rendszer. A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány Orbán szerint elvett egyévi támogatást a kismamáktól, és elvett egyhavi nyugdíjat is. Ezzel szemben az Orbán-kormány befagyasztotta a rezsit, majd „ahogy a bicepszünk tovább nőtt”, csökkentették is. A minimálbér nőtt, a nyugdíjak reálértékét pedig megőrizték. „Nem állítom, hogy Magyarország egy jóléti állam volna” – mondta Orbán Viktor, de szerinte a létbiztonság ma minden magyar számára elérhető, aki nem utasítja el a munkát.

Ma Magyarországon össze van kötve a szociális biztonság és a munka. Az embereket nem akkor kell megadóztatni, amikor pénzt keresnek, hanem amikor költenek – tehát alacsonyan kell tartani a jövedelemadót, szükség esetén a fogyasztási adókat kell növelni. A miniszterelnök azt szeretné, ha a jövedelemadó néhány év múlva egyszámjegyű lenne. Szerinte ez nem lehetetlen.

A miniszterelnök úgy látja: a magyar kórházi rendszer 2010-re lényegileg összeomlott. Az elmúlt években szerinte sikerült kiszámíthatóvá tenni a kórházak gazdálkodását, emelni a rezidensek fizetését – egy fontos tennivaló azonban még a kormány előtt van; a háziorvosok helyzetének stabilizálása.

Ami a közbiztonságot illeti: a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt félkatonai szervezetek masíroztak szabadon Budapest és a magyar települések utcáin, roma gyerekeket lőttek hátba származásuk miatt, nokiás dobozban adtak kenőpénzeket, miközben az utcákon egyre csökkenő számú rendőr és növekvő számú erőszakos bűncselekmény volt, valamint „20 ezer forint alatt szabadrablás”. Horn Gyulát idézve Orbán kijelentette: 2010 előtt Magyarországon „minden volt, csak rend és közbiztonság nem”. A miniszterelnök szerint ennek ma már nincs nyoma: faji alapon nem lehet sorozatgyilkosságokat szervezni,a rendőrök létszáma nő. Orbán nem büszke a három csapásról szóló Btk.-módosításra, de ennek eredményessége szerinte vitathatatlan.

"Ha nem vesztettük volna el a humorérzékünket, egész nap kacagnánk, amikor a baloldal azt állítja, hogy 2010 óta sérült a magyar demokrácia" – mondta a miniszterelnök, aki szerint ma azok beszélnek demokratikus normákról, akkor maguk is bevallották, hogy becsapták az országot. Verd át a hazádat – ez a filozófiájuk – emlékeztette a jelenlévőket Orbán az őszödi beszédre és a Gyurcsány–Bajnai időszakra. A miniszterelnök szerint a kritikák ellenére „a tény még tény marad, átlátható alkotmányos rend van Magyarországon”.

Orbán Viktor szerint a jelenben nem lehet eldönteni, hogy van-e magyar modell, vagy nincs. A mostani események értékelését az utókorra kell bízni. Amit ő személy szerint modellértékűnek tart, az az általa sokszor hivatkozott munkaalapú társadalom, az igazságos méltányos tehermegosztás, valamint az érdem szerinti előrejutás.