Bár a magyar kormánynak kínos lehet a Tavares-jelentés elfogadása, igazából egyelőre nem kell aggódnia amiatt, hogy életbe léptetnék az EU-szerződés 7. cikkelyét. A portugál jelentéstevő azonban nem is csak a magyar alkotmányossággal foglalkozik, hanem már az EU egészének kereteit feszegeti. Nem is ő az első, hiszen sokan vannak, akik több beleszólást adnának a brüsszeli intézményeknek a tagállamok dolgaiba, Magyarország csak megadja az apropót a politikai unió erősítéséhez.
„Magyarországgal ne játszassák el a kísérleti nyúl szerepét!” – fogalmazta meg a kulcsmondatot csütörtökön délelőtt a Külügyminisztériumban Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár, amikor előbb a magyar, majd a Budapesten dolgozó külföldi újságíróknak ismertette a kormány álláspontját a magyar alkotmányos viszonyokat élesen kritizáló – és számos ajánlást megfogalmazó – úgynevezett Tavares-jelentésről.
Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az után kezdett jelentést írni a magyar viszonyokról, hogy az Európai Parlament tavaly februárban határozatot fogadott el, amelyben "súlyos aggodalmát" fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot (LIBE) bízza meg azzal, hogy készítsen jelentést. A feladatot megkapó portugál képviselő több munkadokumentumot is készített, és igen alaposan tanulmányozta a magyar belpolitikai helyzetet.
A magyar kormány felé megfogalmazott, konkrét ajánlások mellett Tavares egészen magasra tör. „Ezen állásfoglalás nemcsak Magyarországról, hanem elválaszthatatlanul az Európai Unióról mint egészről is szól” – írja a portugál képviselő, aki hosszas fejtegetésbe bocsátkozik az EU-szerződés 2. cikkében felsorolt értékek – emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és emberi jogok – fontosságáról. Tavares azt is kijelenti, hogy „valamennyi tagállamról rendszeres értékelést kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is tiszteletben tartják-e az unió közös értékeit”.
Parttalan jogászkodás helyett
Ez az a pont, ahol Tavares túllép nem csak az amúgy igen részletesen leírt magyar helyzeten, hanem belemegy egy olyan vitába is, amely az európai integráció lényegéről szól. A portugál képviselő nem kevesebbet állít, mint hogy „az unió a tagállamok hatáskörébe tartozó területeken is eljárhat a közös értékek megsértése vagy azok megsértésének egyértelmű veszélye esetén”. Vagyis akkor is be lehet vetni a szavazati jog felfüggesztését is lehetővé tevő – épp ezért többek által „nukleáris opcióként” emlegetett – 7. cikket, ha nincs konkrét uniós jogszabálysértés.
A következtetések közt Tavares felhívja az Európai Bizottságot is, hogy „figyelmét ne csupán az uniós jogszabályok megsértésének egyedi (…) eseteire összpontosítsa”, hanem vonjon le következtetéseket az olyan, rendszerszintű változtatásokból, amelyek "a jogbizonytalanság állapotához vezettek”, így már sértik az EU-szerződés 2. cikkét. Tavares arra utalt, hogy az EU-s intézmények jelenleg csak nagyon konkrét jogsértések esetében tudnak fellépni, így például a magyar helyzetet is „szétszálazták” több, egyenként kisebb jelentőségű ügyre.
Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli állandó képviselet vezetője a múlt héten MSZP-s politikusoknak épp arról beszélt, hogy összesen 30 ügyben indult vizsgálat, amiből 28 meg is oldódott, csak kettő került az Európai Bíróság elé, és máig ebből is csak egy, a bírák nyugdíjazása zárult le elmarasztaló ítélettel (folyamatban van még az adatvédelmi biztos mandátumának megszüntetése miatti eljárás). A portugál jelentéstevő viszont azt szeretné, ha a Bizottság nem menne bele – Orbán Viktor miniszterelnök szavaival élve – „parttalan jogászkodásba”, hanem egészében szemlélné a helyzetet.
Szétfeszíti a szerződés kereteit
Nem véletlenül reagált úgy a magyar kormány a jelentéstervezetre írt reakciójában, hogy „a jelentés több, logikailag hibás állításból jut jogilag megalapozatlan következtetésre”. A magyar értelmezés szerint Tavares az alapvető értékek állítólagos sérelme miatt még az EU-szerződés olyan alapvető rendelkezésein is átlépne, mint a tagállamok önállósága. A jelentéstevő ajánlásai közt egyébként is több olyan pont szerepel, amelyek nem férnek bele az EU jelenlegi intézményi kereteibe, ami olyan intézményeket is létrehozna, amelyek jelenleg nem léteznek.
A portugál képviselő a magyar alkotmányosság ügyéből kiindulva újfajta fórumot hozna létre: javaslata szerint a Bizottság, a tagállamokat tömörítő Európai Tanács az EP jelentéstevőjével, vagyis Tavaresszel együtt folytatna „háromoldalú párbeszédet” arról, hogy Magyarország teljesíti-e az ajánlásokat, és további jelentést is íratna az EP polgárjogi bizottságával. Erre mondta azt csütörtökön Győri Enikő, hogy Tavares szerződésmódosítás nélkül akar bevezetni valamiféle „demokráciatesztet”, és végső soron átvenné a „szerződések őre”, vagyis az Európai Bizottság szerepét, hiszen kötelező érvényű ajánlásokat akar megfogalmazni.
A Tavares-jelentés egyebek mellett hivatkozik a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter március elején kelt, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének címzett levélre is, amelyben egy új, az alapvető értékeket védő mechanizmus felállítását javasolták. A portugál jelentéstevő a tervezetben „felhívja az EU minden intézményét, hogy közösen gondolják végig és vitassák meg”, hogyan lehetne ezt megvalósítani.
A négyek már napirendre vetették
Az „értékvédő mechanizmus” a külügyminiszterek szerint lehetőséget adna arra, hogy a bizottság már korai szakaszban fellépjen, ha aggasztó folyamatokat tapasztal egy tagállamban. Jelenleg ilyen estben csak a 7. cikkely léphetne érvénybe, ami végső esetben a szavazati jog felfüggesztését jelenti, ennek alkalmazásához viszont a tagállamok egyetértése kellene, így nem reális, hogy valaha is alkalmazni fogják (egy magyar kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, nem aggódnak igazán emiatt, egy másik forrás szerint pedig belpolitikai szempontból kifejezetten jól jönnek a viták, mert "tovább erősíti a Fidesz-szavazók belső kohézióját, és szavazási kedvét").
A "négyek" alternatív megoldást sürgetnek, és végső esetben a források felfüggesztését tartják elképzelhetőnek. Bár a négyek levele nem nevesített egy országot sem, német diplomáciai forrásokból korábban úgy értesültünk, Berlin egyértelműen Magyarországot és Romániát tekinti negatív példának ebből a szempontból. Guido Westerwelle német külügyminiszter korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott két interjúban is megemlítette mindkét országot, mint olyanokat, ahol „kritikus folyamatok” tapasztalhatók”.
Az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa (amelyben a tagállamok külügy-, illetve európai ügyekért felelős miniszterei foglalnak helyet) április végén már napirendre vette a javaslatot, és meghallgatták a négy külügyminisztert. Az ülés után Martonyi János magyar külügyminiszter az MTI-nek azt mondta: a tagállamok többsége támogatásáról biztosította a négyek kezdeményezését. A soros elnök, Eamon Gilmore ír külügyminiszter szerint meghallgatták Viviane Reding alapjogi biztos beszámolóját, és azt kérték a biztostól, hogy dolgozza ki részletesen a javaslatot.
Jön az Európai Ügyészség
A négyek kezdeményezése sem előzmény nélküli, hiszen a külügyminiszterek levelükben hivatkoztak Barroso tavaly szeptemberben, az Európai Parlamentben elmondott beszédére, amelyben a Bizottság elnöke egyértelműen kiállt a „nemzetállamok föderációja”, vagyis a politikai unió elmélyítése mellett. „A politikai unió azt is jelenti, hogy meg kell erősíteni az unió alapjait: az alapvető értékek, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartását” – mondta Barroso, aki szerint „az elmúlt hónapokban egyes európai államokban veszélybe sodródott a jogi és demokratikus felépítés”.
„Ezek a helyzetek rávilágítottak intézményi rendszereink korlátaira” – mondta a Bizottság elnöke, aki szerint „jobban kidolgozott eszközrendszerre” van szükség, mert jelenleg csak a politikai meggyőzés „puha hatalmi eszköze” és az EU-szerződés 7. cikkében szereplő „nukleáris opció” között lehet választani. Barroso azt ígérte, hamarosan javaslatot tesznek az Európai Ügyészség felállítására, de elismerte, hogy „ehhez végső soron új Szerződésre lesz szükségünk”, ami egyáltalán nem egyszerű dolog.
Aggodalmak, nem csak Budapesten
Ha meg is valósul valamilyen új intézmény, azt már szinte biztosan nem neki kell levezényelnie, hiszen jövőre, az EP-választások után új Bizottság lép hivatalba. Győri Enikő szerint az egész Tavares-jelentés nem is szól másról, mint a jövő májusban esedékes EP-választásról, hiszen a vita lehetőséget biztosít bizonyos európai politikusoknak arra, hogy ismertséget szerezzenek maguknak. Az államtitkár szerint a magyar kormánynak nincs ellenére, hogy a tagállamok közösen, a szerződés módosításával létrehozzanak egy új intézményt, de az elfogadhatatlan, hogy ennek ürügyén kipécézzenek egy országot.
Érdekes módon Győri álláspontját osztja a magyar kormány egyik legnagyobb kritikusa, az Európai Szocialisták frakcióvezetője, Hannes Swoboda is, aki a múlt héten Brüsszelben a hvg.hu-nak azt mondta: szkeptikus, „ha olyan intézkedésekről van szó, amelyek nagyon homályos alapokon nyugszanak”. Az osztrák szocialista politikus szerint Tavares általános politikai kérdésekbe ment bele, és olyan megoldást javasol, ami megér egy kis gondolkodást, de nem szabad elhamarkodni a döntést.
A hvg.hu felvetésére, amely szerint 2000-ben, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt kormányra kerülése miatt Ausztriával szemben is megfogalmazódtak a magyarországihoz hasonló aggodalmak, Swoboda azt mondta: nem azért óvatosak, mert toleránsak lennének az alapelvek megsértésével szemben, hanem éppen azért, „hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy az Európai Unió, mint egy rendőr, állandóan előírja, mit kell tenniük”.
