A 29 oldalas “Téves úton az emberi jogok terén: Az új Alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások hatásának elemzése Magyarországon” című jelentés az új Alaptörvény és egyéb jogszabály-módosítások káros hatását elemzi az emberi jogok és jogállamiság terén.

A jelentés bemutatja, ahogyan a magyar kormány, az EU és az Európa Tanács fellépéseit módszeresen figyelmen kívül hagyva, további alaptörvény-módosításokat vezetett be Magyarország Alkotmánybíróságának kötelező erejű, emberi jogokat fenntartó döntései ellenében. A jelentés megállapítja, hogy a jogszabály-módosítások Magyarország uniós és Európa Tanácsi tagsága által vállalt emberi jogi kötelezettségeinek mondanak ellent.

"A magyar kormány által eszközölt jogszabályi változások tönkreteszik az emberi jogvédelmi rendszert és a jogállamiságot", mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európa és Balkán kutatója. "A legaggasztóbb az, hogy a magyar kormány Európa tanácsára nem hallgat, és nem tiszteli saját Alkotmánybíróságát sem."

A 2010-es évben elért választási győzelme óta kormányzó Fidesz parlamenti kétharmados többségét felhasználva jelentősen átírta a magyar jogrendszert, melynek eredményeképpen aláásta az emberi jogok és a jogbiztonság rendszerének védelmét Magyarországon. A kormány gyors ütemben és a szükséges egyeztetési folyamatokat figyelmen kívül hagyva elfogadott, majd módosított egy új Alaptörvényt és áterőszakolt 600 új jogszabályt.

Az Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban eszközölt változtatások eredményeképpen akadályok gördültek a bíróságok és az igazságszolgáltatás függetlensége elé, közel 300 bíró került kényszernyugdíjazásra, és az Alkotmánybíróság jogszabályokat és egyéni panaszokat felülvizsgáló jogköre korlátok közé szorult.

A változások a sajtószabadságra is hatással vannak. Független média fórumok a Human Rights Watch-nak arról számoltak be, hogy öncenzúrázásra kényszerülnek a homályos tartalmi szabályozások miatt – írja a szervezet. A médiaszabályozó szervezet több alkalommal is lehetőséget keresett arra, hogy egy független rádióadó sugárzási engedélyét megtagadja, és végül csak az egymást követő, az engedély kibocsátására kötelező bírósági döntések előtt hajolt meg.

Az új Alaptörvény több száz vallási csoportot fosztott meg egyházi státuszától. Az új Alaptörvény továbbá hátrányosan különbözteti meg a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transzszexuális (LMBT) embereket kirekesztve őket a “család” fogalmából, korlátozza a nők jogait és megfosztja a szellemi fogyatékos embereket választójoguktól.

2012-ben és 2013 első felében az Alkotmánybíróság egyes jogszabályok és rendelkezések kapcsán számos döntést hozott a bírák kényszernyugdíjazása, az egyházak önkényes nyilvántartásásával kapcsolatos bírósági fellebbezési lehetőséget kizáró eljárása, és a hajléktalanság büntetése tárgyában. Ahelyett azonban, hogy a magyar kormány elfogadta volna a döntéseket, 2013 márciusában úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az Alaptörvény szövegébe építette be a kérdéses jogszabályi változtatásokat, és megfosztotta az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény-módosítások felülvizsgálatának jogkörétől megakadályozva ezáltal, hogy a testület ismételten ellentmondhasson az intézkedéseknek.

"Ahelyett, hogy a kormány követte volna az Alkotmánybíróság döntéseit, az Alaptörvény-sértőnek megállapított törvényeket beépítette az Alaptörvénybe, megtiltva ezáltal a testületnek azok felülvizsgálatát" – mondta Gall. "Ez a legvilágosabb példája annak, ahogyan a magyar kormány semmibe veszi a jogbiztonságot."

A magyar kormány intézkedéseit kiemelt nemzetközi kritika kísérte, beleértve az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács nemzetközi jogi szakértőkből álló fóruma, Németország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai által hangoztatott véleményeket. A magyar kormány azzal utasította vissza a kritikákat, hogy véleménye szerint azok ténybeli hibákat tartalmaztak és politikai célok által voltak vezérelve.

Az 2013. márciusi Alaptörvény-módosítások miatt az Európai Bizottság egy EU-jogszabály végrehajtását kikényszerítő eljárás, az úgynevezett “kötelezettségszegési eljárás”, megindítását fontolgatja Magyarország ellen. Az Európai Bíróság már döntött Magyarország ellen a bírák kényszernyugdíjazása miatt és az Európai Parlament egy jelentés összeállításán dolgozik az alaptörvény-módosítások egészére vonatkozóan.

Az Európai Parlament Liberális Csoportja nemrég benyújtott javaslatában azt kezdeményezte, hogy az EU indítson eljárást az EU Szerződés 7. cikkére alapozva Magyarország ellen, mely a tagállam szavazati jogának felfüggesztését eredményezheti abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy egy ország intézkedéseinek eredményeképpen egyértelmű a veszélye annak, hogy a tagállam megsérti az Európai Unió közös értékeit, vagy a tagállam komolyan megsérti ezeket a közös értékeket. Elérkezett a 7. cikkely alkalmazásának ideje, mondta a Human Rights Watch.

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ugyancsak felülvizsgálja a 2013. márciusi jogszabály változtatásokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egy bizottsága továbbá Magyarországgal szemben monitoring eljárás indítását javasolta, egy olyan eljárást, melyet az Európa Tanács általában csak új tagokkal szemben alkalmaz. A javaslat jóváhagyása esetén Magyarország lesz az első EU-ország, mely ellen ilyen típusú eljárást folytatnak. Az Európa Tanács folytatódó nyomásgyakorlása a magyar kormányra nélkülözhetetlen fontosságú, mondta a Human Rights Watch.

"Amíg a magyar kormány a kritikák megfogalmazóit elfogultsággal, ténybeli tévedésekkel és politikai motivációval vádolja, az igazság sokkal egyszerűbb: komoly aggodalom fogalmazódott meg Európa-szerte a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatban Magyarországon”, mondta Gall. “Amikor már a barátaid is aggódnak érted, eljött az ideje annak, hogy abbahagyd a tagadást és elkezdj figyelni."