81. életévében meghalt Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke.
Április 30-án délelőtt a budapesti Kékgolyó utcai Onkológiai Intézetben elhunyt Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke – közölte a Magyarok Világszövetsége kedd délelőtt.
Rácz Sándor a Wikipédia szócikke szerint 1933-ban született Hódmezővásárhelyen. 1956. november 16-án a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökévé választották. A tanács 48 órás sztrájkot hirdetett Kádár János ellen, Nagy Imre szabadon bocsátását követelve. December 11-12-én, a második 48 órás sztrájk során a NBKMT követelte a letartóztatott munkástanácselnökök szabadon bocsátását, és tiltakozott a 131 halálos áldozatot követelő salgótarjáni sortűz ellen. December 11-én Kádár János a Parlamentbe hívta tárgyalni, ahol letartóztatták.
1958. március 17-én, 25. születésnapján életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Büntetését különböző fogházakban töltötte, olyan társakkal együtt, mint Bibó István, Mécs Imre, Nagy László vagy Faddi Otmár. 1960-ban a Kisfogházban raboskodott, 1963-ban, külföldi politikai nyomásra, amnesztia révén szabadult.
1988-ban még Göncz Árpáddal és Litván Györggyel együtt szervezni kezdték a Történelmi Igazságtétel Bizottságot (TIB), de Göncz és Rácz útjai hamar elváltak. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetésén is felszólalt. A Fidesz többször megkereste, tiszteletbeli taggá is választották. 1993-ban az FKGP vezetését megszerző Torgyán Józsefhez csatlakozott, majd kirúgták a pártból. 2003. augusztus 18-án a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották.
