A három konföderáció elnöke hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt is megerősítette, dolgoznak egy szorosabb együttműködés kialakításán, de ez egy többlépcsős folyamat. Pataky Péter, az MSZOSZ, Székely Tamás, az Autonómok, és Varga László, a SZEF elnöke is kiemelte: a munka ünnepe alkalmából összeállítottak egy 12 pontból álló listát arról, mit szeretnének a magyar munkavállalók.

Az MSZOSZ elnöke kiemelte: sokszor elfelejtődik, hogy május elseje a munka, a munkát végző, a munkájából élő ember ünnepe, márpedig Magyarországon több millió ilyen ember van, akikről kevés szó esik. Május elsején foglalkozni kell az ő problémáikkal, ezért állítottak össze a konföderációk a 12 pontos követeléslistát "Mit kíván a magyar dolgozó" címmel. Pataky Péter szerint a magyar munkavállalók munkát, kenyeret és demokráciát szeretnének. 

A munka kapcsán kifejtette, hogy annak nincs becsülete, a munkahelyeken bizonytalanság van, az emberek félnek, "így minden szélsőség megjelenik, amit a munkavállalók ellen el lehet követni" Példaként említette a jogalkotást, a munkáltatói, vezetői stílust, valamint azt az általános "mondást", hogy "ha valami nem tetszik, akkor hétfőn már nem kell bejönni". Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkanélküliek száma nő, a valódi munkaviszonyok száma csökken, megjelennek a sokkal bizonytalanabb foglalkoztatási formák, amelyek nem biztosítják a munkavállalóknak a kiszámítható, biztos megélhetést. Szólt arról is, hogy a teljesítményhez képest a magyar munkabérek elmaradnak az európaiaktól, bár gond van a versenyképességgel, de a versenyképesség hiányának Pataki Péter szerint nem a magas munkabér az oka.

Székely Tamás, az Autonómok elnöke elmondta: a kenyér, mint második fontos jelszó, a kiszámíthatóságot is jelenti. A munkavállalók tisztességes és fenntartható nyugdíjrendszert szeretnének, valamint kiszámíthatóságot a jogszabályok tekintetében. Szerinte a rezsicsökkentéssel sok munkahely került veszélybe, de ezzel a kormány nem foglalkozik. A tavaly életbe lépett, új munka törvénykönyvében is számos olyan elem van, amely a munkavállalók "további pozícióvesztését" okozta, és hiányzik a kiszámíthatóság a kollektív szerződésekben, a munkaidő beosztásában, vagy a távolléti díj szabályozásában - hangsúlyozta Székely Tamás. 

Varga László, a SZEF elnöke a harmadik jelszó, a demokrácia kapcsán a párbeszéd és az egyeztetés fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette: a munka világát alapvetően befolyásoló szabályozásokat a kormány a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetés nélkül fogadott el. Példaként említette a köztisztviselők bizalomvesztés miatti elbocsátását vagy szolgálati nyugdíjak "felrúgását". 

Pataky Péter kérdésre válaszolva elmondta: a szakszervezeteknek az emberek érdekeit kell megjeleníteniük, a szakszervezeteknek nem pártok, érték- és programalapon működhetnek együtt politikai erőkkel. 

Varga László kifejtette, hogy a 12 pontnak is része, hogy "a szakszervezetek szabadon bocsáttassanak, a párpolitika engedje szabadon azokat". A kormánnyal szeretnének tárgyalni és megállapodni a megfelelő fórumokon, emellett minden demokratikus erővel hajlandóak tárgyalni, de nem azért, hogy szövetséget kössenek, hanem hogy ők is formálni, alakítani, véleményükkel építeni tudják a pártok programjait. 

Pataky Péter szintén kérdésre válaszolva a szakszervezeti együttműködés kapcsán kifejtette: dolgoznak azon, a folyamat sok lépcsőből áll. Kifejtette: a 3 szövetségnek összesen több mint 60 tagszervezete van, és  közös döntés kell arról, hogy milyen formában valósítsák meg az együttműködést. Kiemelte: az a céljuk, hogy a szakszervezetek a politikai hatalom és a munkáltatók számára is megkerülhetetlenek legyenek.