Nem tört ki pánik az 1 100 lakosú Tenken, amelyet leginkább érintett a kedd hajnali földrengés, de azért volt, aki az ajtó közelében, egy fotelben töltötte az éjszaka további részét – tudtuk meg a település polgármesterétől. A kárfelmérés jelenleg is tart, a település tervezi, hogy segítséget kér a vis maior keretből. A szeizmológus szerint ennél erősebb földrengés is előfordulhat Magyarországon. A legsúlyosabb földrengés 1763-ban volt, Komáromban.
Jelenleg is terepen van egy kárfelmérő csoport Tenken, a hajnali földrengéstől leginkább sújtott, 1 100 lakosú településen – tudtuk meg Szopkó Tamás polgármestertől. A katasztrófavédelem reggel 6 óra óta járja a települést, telefonon már közvetlenül a rengés után kapcsolatba léptek a helyiekkel. A szakembereket helyismerettel rendelkezők segítik; életveszélyes, balesetveszélyes házakat keresnek – mondta Szopkó.
A helyiekkel az önkormányzat kárbejelentő lapokat is kitölttetett, de egyelőre nincsenek adatok arról, hogy mekkora kár keletkezett az 50-60, komolyabban megrongálódott házban. A helyiek többségének van biztosítása, sajnos jellemzően a legrosszabb állapotban lévő, esetleg vályogból épült házak tulajdonosai nem kötöttek biztosítást – tette hozzá a polgármester.
Egyetlen ház sem dőlt össze Tenken, viszont kémények leomlottak, falak repedtek, tetőcserepek hullottak. Egyelőre tehát senkit sem kellett kiköltöztetni, de ha valamelyik ház mégis életveszélyesnek bizonyul, a polgármester reméli, hogy az összetartó helyiek egymás között meg tudják oldani a lakhatást. A település tervezi, hogy kárenyhítésért folyamodik a vis maior keret terhére.
Nem tört ki pánik
Maga a polgármester felébredt a rengésre. "Meg kell mondjam, hogy nagyon rossz érzés volt" – fogalmazott. Családját azért nem vitte ki a házból, a fia fel sem ébredt a földmozgásra.
Szopkó Tamás beszámolója szerint a helyiek az utcára mentek, de inkább kíváncsiságból, semmint félelemből. 10 perccel később már a körzeti megbízottal és a polgárőrökkel együtt ő is az utcán volt. "Fontos volt, hogy az emberek ne érezzék, hogy okuk van riadalomra", így köszönettel elutasították a rendőrséget, amely 20 rendőrt küldött volna a tenkiek segítségére – mondta.
"Másfél órával a rengés után már üres volt az utca" – mondta. Volt a tenkiek közül, aki nem mert visszafeküdni az ágyba, hanem az ajtó közelében, egy fotelban töltötte az éjszakát. Kérdésünkre Szopkó Tamás azt mondta, az ő háza nem sérült meg. "Legalábbis mikor elmentem otthonról a sötétben, még nem láttam. Nem szólt a szomszéd, hogy nincs tetőm."
Tenken egyébként két hónappal ezelőtt is volt földrengés, igaz, az csak 3,5-ös erősségű.
"Rezgett az ágy, és zörgött a szekrényajtó" |
Olvasóink a hvg.hu Facebook-oldalán így számoltak be arról, mit érzékeltek a földrengésből - Felpattantam, mert rezgett az ágy és zörgött a szekrényajtó
|
Ennél erősebb földrengés is előfordulhat Magyarországon
A közelmúltban az 1985-ös berhidai földrengés volt hasonló erősségű, illetve valamivel nagyobb magnitúdójú, mint a kedd hajnali földmozgás – mondta a hvg.hu-nak Tóth László szeizmológus, az MTA Földrengésjelző Obszervatóriumának munkatársa. A szeizmológus maga nem érezte az éjszakai rengést, csak onnan értesült róla, hogy a földrengés után egy perccel csörögni kezdett a telefonja, és azóta sem hagyta abba.
"Földrengéseket mindenütt a világon az okozhat, hogy a földkéregben feszültségek halmozódnak fel a mozgások következtében. Itt, a Kárpát-medencében alapvetően az afrikai-eurázsiai lemez ütközése, illetve az afrikai tektonikus mikrolemez nyomulása okozza a földrengéseket. Ez egy nagyon-nagyon lassú deformáció, évente körülbelül 1-1,5 milliméternyi mozgás. Ez halmozódik, halmozódik, majd egy kisebb-nagyobb reccsenés formájában érezteti a hatását ott, ahol éppen a leggyengébb a földkéreg" – magyarázta a szeizmológus.
A mainál nagyobb, a Richter-skála szerint 6-6,5-ös erősségű földrengés is előfordulhat Magyarországon. Ahogy történt ez Komáromban 1763-ban, amikor 63 ember halt meg. Ez volt a mai Magyarország területén feljegyzett legnagyobb amplitúdójú földrengés. Illetve Érmelléken, a mai Románia területén is tapasztaltak hasonlóan erős földmozgást a történelemben.
A szeizmológusok folyamatosan, 24 órában mérik a föld mozgásait, kooperálva a nemzetközi mérőrendszerrel, de a hajnali földrengést nem lehetett előre tudni. "Semmilyen földrengést nem lehet előre jelezni" – mondta Tóth László.
A szeizmológus szerint akár a mostanihoz hasonló, 4,8-as födrengés is okozhat komolyabb károkat, csak a szerencsén múlt, hogy ezúttal nem sérült meg senki.
Földrengések 2008 óta Magyarországon |
2008. január 18. – Veszprém megyében, Pápától délre a 3,2-es erősségű mozgásokat követően nem érkezett bejelentés anyagi károkról. 2008. november 13. – A Békés megyei Muronynál kétszer is rengett a föld, előbb 3,5-es, majd 3,2-es erősségű földrengést észleltek. 2009. november 25. – A Veszprém megyei Peremarton közelében a 3-as földrengést a lakosság is érzékelte, de károkról nem érkezett bejelentés. 2010. február 8. – Somogy megyében 2,9-es földmozgást észleltek, epicentruma Somogyjád és Várda között volt. 2010. május 25. – A Pest megyei Tápiószele közelében a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengést észleltek. 2010. augusztus 14. – Borsod-Abaúj-Zemplénben, Emőd, Harsány térségében a Richter-skála szerinti 2,5-es erősségű földrengést észleltek emődi epicentrummal. 2010. augusztus 17. – A Baranya megyei Sellye közelében a Richter-skála szerint 3,0 illetve 3,1 magnitúdójú földrengés volt. Később Miskolctól néhány kilométerre délre is megrengett a föld 2,5-es erősséggel. 2010. augusztus 19. – Miskolc térségében újabb földrengés történt: a Richter-skála szerint 3-as erősségű rengés középpontja 15 kilométerre volt a borsodi megyeszékhelytől. 2010. augusztus 27. – A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengés történt a Vas megyei Körmend térségében. 2010. október 31. – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Richter-skála szerinti 2,7-es erejű földrengés történt, amelynek epicentruma Szerencstől 7 kilométerre délkeletre volt. 2010. november 21. – A Baranya megyei Mohácstól tíz kilométerre 2,5-ös erősségű földrengést észleltek. 2010. december 14. – A Richter-skála szerinti 2,9-es erősségű földrengés volt Miskolc környékén. 2011. január 26. – Kisebb, a Richter-skála szerint 2,5-ös erősségű földrengés volt érezhető a Komárom megyei Bábolna térségében. 2011. január 29. – Földrengés rázta meg a Dunántúlt és Budapestet: a Richter-skála szerinti 4,7-es rengés epicentruma Oroszlány térsége volt. Az épületekben csak kisebb károk keletkeztek, senkit nem kellett kiköltöztetni. 30-án és 31-én több kisebb utórengés követte az oroszlányi földmozgást. 2011. július 11. – A Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre. A rengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt. 2011. szeptember 3. – A Richter-skálán 2,8 erősségű földrengés történt Paks térségében, a várostól 8-10 kilométerre északra. A rengés fészkének mélysége mintegy 10 kilométer volt. Az atomerőműben, amely Pakstól déli irányban van, nem érzékelték a földmozgást. 2011. november 2. – A Richter-skála szerint 3,8-es erősségű földmozgás volt Győr-Moson-Sopron megyében, Kóny és Ikrény térségében. 2012. március 20. – A Richter-skálán mért 2,5-es erősségű földrengés volt Egerben. A rengés középpontja Egertől négy kilométerre keletre volt. 2012. április 6. – A Fejér megyei Gánton a Richter-skála szerinti 2,7 erősségű földmozgást észleltek. 2013. február 16. – A Richter-skála szerinti 3,5-es erősségű földrengés volt a Heves megyei Füzesabony és Heves térségében. Károkról nem érkezett bejelentés. (MTI) |