A jelentés összegzésében a készítő - a külügyi tárcának a demokrácia, az emberi jogok és a munkaügy kérdéseiben illetékes irodája - megállapítja, hogy Magyarország többpárti alkotmányos demokrácia.  A 2010 áprilisában megtartott legutóbbi parlamenti választások szabadok és tisztességesek voltak - olvasható a szövegben

Az amerikai külügyminisztérium Magyarország esetében a 2012-es év legsúlyosabb emberi jogi problémái között említi a roma népesség társadalmi megkülönböztetését és kirekesztését, valamint az erőszakos jobboldali szélsőségességet, amelynek erős antiszemita összetevője is volt. 

A konkrét példák sokaságát felsorakoztató jelentés összegzése szerint a romákat sújtó diszkrimináció továbbra is jelentős mértékben korlátozza az érintettek hozzáférését az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyhöz és a szociális szolgáltatásokhoz. Folytatódtak a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai, beleértve félkatonai csoportok nyilvános kampányait, a romák és más kisebbségek megfélemlítését és az ellenük való gyűlöletkeltést.

"A kormány alkotmányos reform végrehajtására használta fel kétharmados parlamenti többségét, ennek sebessége és mértéke olyan aggályokat keltett, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere erodálódik" - áll a jelentésben.

"Ezeket az aggodalmakat felerősítette, hogy számos "sarkalatos törvény" lépett életbe, s ezek jövőbeni megváltoztatásához szupertöbbségre lesz szükség, valamint az, hogy nagy számban fogadtak el új törvényeket, és sok esetben alig vagy egyáltalán nem történt konzultáció a kisebbséggel" - írta az amerikai külügyminisztérium. 

A tárca szakérői a dokumentumban emlékeztettek, hogy a kormány módosította az igazságügyi rendszerre, a vallási szervezetekre és a médiaszabadságra vonatkozó jogszabályokat. 

"Mindazonáltal továbbra is fennmaradtak olyan aggályok, hogy az új szabályozásban foglalt rendelkezések csorbíthatják a bírói függetlenséget, a vallási csoportokkal való egyenlő bánásmódot és a média pluralizmusát" - áll a jelentésben.

Az egyéb emberi jogi problémák között a jelentés megemlít, hogy a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott gyanúsítottak, különösen a romák ellen. A dokumentum szerint aggodalmat keltett a médiaszabályozó hatóság hatáskörével kapcsolatos törvény. 

A szöveg megfogalmazása szerint problémát jelent a kormányzati korrupció, a nők és gyermekek elleni, a társadalom által elfogadott erőszak, az antiszemita támadások és vandalizmus, illetve az egyházak elismerésének a politika által meghatározott folyamata.

A jelentés szerint a magyar kormány általában tett lépéseket a visszaéléseket elkövető tisztviselők üldözése és megbüntetése érdekében, akár a biztonsági szolgálatokban, akár a kormányzat egyéb területein tevékenykedtek azok.