2013. április. 12. 21:50 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. április. 12. 21:48 Itthon

Minden vallási közösség használhatná az egyház megnevezést

A kormány benyújtotta pénteken az Országgyűlésnek az egyházi törvény módosítására vonatkozó javaslatát. A törvénymódosítás szerint minden vallási közösség használhatja az egyház megnevezést - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Az egyhézügyi törvény módosításának kezdeményezésére az alaptörvény módosítását követően, az Alkotmánybíróság döntése következtében került sor. A benyújtást vallási közösségekkel történt konzultáció előzte meg - közölte az Emmi. 

A módosítás értelmében vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket a bíróságok jegyezik be, míg a bevett egyházak elismerésének joga az az alaptörvény felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata lesz. A parlamenti döntést - elutasítás esetén - indokolni kell, a jogorvoslat lehetősége is biztosított. 

A benyújtott törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen  biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat. A törvényjavaslat elfogadása esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg Magyarországon - véli a tárca.

Mint megírtuk: az Alkotmánybíróság februárban visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az egyházügyi törvény több rendelkezését, mert azokat ellentétesnek találta az alaptörvénnyel. A testület tizenhét olyan vallási közösség alkotmányjogi panasza alapján járt el, amelyek az új törvény alapján elvesztették egyházi státuszukat. Az érintettek elsősorban azt kifogásolták, hogy az Országgyűlés politikai döntést hozhat az elismerésről, nem biztosítottak a tisztességes eljárás garanciái, és nincs lehetőség jogorvoslatra.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.