Tömöri Balázs bemutatta a Greenpeace magyarországi szervezetének "Méhpusztulás - az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek" című tanulmányát, amely a méhpusztulás okait kívánja elemezni, különös tekintettel a csávázószerek - ezen belül is a neonikotinoidok - hatására. A tanulmány szerint a csávázószerek e csoportja rendkívül veszélyes a méhekre, mivel a neonikotinoidok a mézgyűjtő rovarokra még akkor is veszélyt jelentenek, ha a csávázószer halálos adagjánál kisebb mennyiség jut a szervezetükbe: hatásra a méhek például elkóborolhatnak. 

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a szakértők a már ismert tudományos álláspontok alapján úgy vélik, hogy a méhpusztulásban felelős vegyszerek a mezőgazdaságban sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora a hasznuk. Miközben a méhekre és a többi vadon élő beporzóra sokkal nagyobb szükség van annál, minthogy a további pusztulásukat kockáztatni lehetne. A beporzások hasznát egy legutóbbi becslés mintegy 265 milliárd euróra tette. A szakértő ugyanakkor a magyarországi beporzási hasznot nem tudta számszerűsíteni az MTI kérdésére. 

A bemutatott tudományos jelentés közzétételével a Greenpeace elindította európai kampányát a méhek és más beporzó rovarok védelme és az élelmiszertermelés biztonsága érdekében. 

A közzétett sajtóanyag szerint a Greenpeace arra szólítja fel az európai döntéshozókat, hogy a következő bizottsági ülésen tiltsák be a méhekre már bizonyítottan veszélyes három neonikotinoid csávázószert. Emellett haladéktalanul kezdjék meg kidolgozni a méhekre, illetve a beporzókra veszélyes vegyi anyagok kivonásának forgatókönyvét és szüntessék meg a vegyszer-intenzív nagyipari mezőgazdaság támogatását és csoportosítsák azt át az ökológiai gazdálkodás segítésére. A sajtótájékoztatón megjelent Máté Sándor tiszakécskei méhész is, akik megerősítette, hogy az utóbbi években sok méh elhagyta a kaptárt és a rovarok nem tértek oda vissza. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium egy korábban közétett állásfoglalása arra mutatott rá, hogy Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használata miatt és ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai is alátámasztják. Az országban évente több mint egymillió hektáron folyik méztermelés olyan mezőgazdasági területeken, amelyeket az elmúlt tíz évben neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel kezelt - csávázott - (kukorica, napraforgó, repce) vetőmagokkal vettetek be.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye emlékeztet arra is, hogy a méhészeti és a növénytermesztési ágazat egymásra épül. Azzal, hogy a méhek beporozzák a haszonnövények virágait, javul azok szemkötődése, ami a növénytermesztőknek is hasznos. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is. A neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során Magyarország továbbra is folytatni kívánja a széles körű társadalmi egyeztetést, a szakmai és a társadalmi szervetek bevonásával - szögezte le a minisztérium.

Az unióban a legutóbbi tanácsi ülésen egy brit javaslat alapján felmerült, hogy a bizottság csak további tudományos vizsgálatok, és szántóföldön végzett kísérletek után hozza meg döntését a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek esetleges tiltásáról. Magyarország mellett további 10 tagország támogatta a brit véleményt, és kérte a bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát és végezzen további hatástanulmányokat. Így a közeljövőben az Európai Unió fellebbviteli bizottsága tárgyalhatja a kérdést.