Azt követően, hogy az Európai Bizottság alelnöke néhány nappal ezelőtt az ír gázoló, Francis Ciaran Tobin ügyével kapcsolatban – amelyben már 2002-ben született ítélet –, megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, ma hangot adott annak a véleményének, miszerint az alaptörvény magyarországi elfogadása a korábbiakhoz képest csökkentette volna a bíróságok függetlenségét, sőt a helyzet drámai súlyosbodásáról beszél – olvasható a közleményben.

A tárca szerint Viviane Redig egy prezentációnál mondta el véleményét, amelyben az Európai Bizottság adatgyűjtése alapján a magyar igazságszolgáltatási rendszer minden objektív mérőszám alapján jó képet mutat európai összehasonlításban – zárul a közlemény.

Reding: csökkent 2010 óta a magyar igazságszolgáltatás függetlensége

Brüsszelben szerdán mutatták be az igazságügyi eredménytáblázatot, amellyel az egyes uniós tagországok igazságszolgáltatási teljesítményét értékelik a polgári jog, a kereskedelmi jog és a közigazgatási jog területén. Az értékelést 2010-es statisztikai adatok alapján készítették. A táblázatot Viviane Reding mutatta be az újságíróknak.

A biztos egy Magyarországgal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: nem igazán világos, miért volt olyan nagy szükség a bírósági intézményrendszer jelentős átszervezésére, ha 2010-ben is olyan hatékonyan ítélkeztek a magyar bíróságok, ahogy az az uniós összehasonlításból kitűnik. Az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően pedig úgy vélte a bizottsági alelnök, hogy a helyzet 2010 óta csak tovább romlott Magyarországon.

Utalt arra, hogy az Európai Bizottság szakértői most elemzik a magyar alkotmányos változtatásokat. Hangsúlyozta, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó testület szeretné, ha létrejönne valamilyen új, a jelenleg meglévőkhöz képest köztes eszköz, amivel az uniós intézmények élhetnének, ha jogállamisági problémát látnak valamely tagállamban. Most csak a konkrét uniós jogi előírással való ütközés esetén alkalmazható kötelezettségszegési eljárás és az uniós alapértékek súlyos, szisztematikus megsértésének esetén alkalmazható jogfelfüggesztés között lehet választani.

Viviane Reding világossá tette, hogy a most közzétett igazságügyi eredménytábla nem tekinthető ilyen köztes eszköz előfutárának. A büntetőjog érvényesülését nem is vizsgálta ez a most közzétett kimutatás.

Tobin-ügy: a másik gyújtópont

A leányfalui ír gázoló ügyében Viviane Reding egyik nyilatkozata verte ki a biztosítékot a magyar kormánynál.

Az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosa a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, 2013. március 9-én megjelent interjúban megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, és érthetőnek nevezte, hogy egy Magyarországon jogerősen elítélt bűnelkövetőt Írország nem ad át a magyar hatóságoknak a bírósági ítélet végrehajtása érdekében.

A kormány hétvégén jelentést nyújtott be a parlamentnek, amelyben a Tobin-ügy részleteiről ad tájékoztatást, és arra kérte az Országgyűlést, hogy foglaljon állást Viviane Reding eljárásával kapcsolatban. Korábban Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter levelet írt a biztosnak, és felháborodását fejezte ki a nyilatkozat miatt.