A már másfél éve húzódó ügy tétje az, hogy megtudhatja-e a nyilvánosság, mennyiből és milyen feltételek mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat - áll a közleményben.

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a Teller projekt keretében készült tanulmányok és más eredmények nyilvánosságra hozatalát még 2011 őszén kérte a Paksi Atomerőműtől. Mivel ezeknek csak egy részét kapta meg, a Szekszárdi Városi Bírósághoz fordult, és az ítélet szerint a kért hét dokumentumból hatot 15 napon belül kell megkapnia. Továbbra sem nyilvános ETV-Erőterv Zrt. által készített, „A hálózati csatlakozásról szóló koncepcióterv” című dokumentum. 

Viszont nyilvánosságra kell hozni az Accenture Kft. által készített, „Üzleti modell ellenőrzése” című elemzést; az ING Bank által készített tanulmányt a beruházás finanszírozási lehetőségeinek vizsgálatáról, a finanszírozási kockázatok értékeléséről; az ugyancsak az ING Bank által készített elemzést, amely a három finanszírozási lehetőségről, illetve a finanszírozási költségek pontos meghatározásáról szól; a Budapest Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete által készített elemzést, amely a beruházás kommunikációjával és társadalmi elfogadásával összefüggő kérdéseket vizsgálja; a Som System Kft. által készített, „A kiégett üzemanyag hazai átmeneti tárolási gyakorlatának áttekintése” című elemzést; és végül az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. által készített „Új atomerőművi blokkok létesítésének finanszírozási lehetőségei” című tanulmányt.

Miután a szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 3 ezer milliárd forintra is rúghat, az Energiaklub úgy véli, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie - áll a közleményben.