A HaHa az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben reagált a HÖOK előző napi közgyűlésére, ahol arról döntöttek: a hallgatók hivatalos érdekképviselete a hallgatói szerződés kérdésében is folytatja a tárgyalásokat a minisztériummal. Az elnökség felhatalmazást kapott arra, hogy "a jelenlegi körülményekhez képest a hallgatói szerződés feltételrendszerét elfogadhatóbbá tegye, azokra a hallgatókra nézve is, akik azt már aláírták" - idézték.

A Hallgatói Hálózat a reagálásában azt írta: a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában.

Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a HÖOK a hallgatók érdemi bevonása és tájékoztatása nélkül hozta meg ezt a mindannyiukat érintő döntést, az elnökség ráadásul - a Hallgatói Hálózat egy tagjának adott előzetes tájékoztatás szerint - az ülés zárttá nyilvánítását kezdeményezte.

A hálózat arra kéri a HÖOK-ot, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra a február 16-i és a március 22-i közgyűlés jegyzőkönyvét, hiszen az érintett hallgatóknak joguk van megismerni a döntésekhez vezető érveket, és azt is, milyen álláspontot képviseltek saját intézményének delegáltjai.

Szeretnék világossá tenni azt is, hogy a Hallgatói Hálózat nem tudja elfogadni a HÖOK közgyűlésének határozatát, továbbra is ellenzi mind a hallgatói szerződés törvényi szabályozását, mind alaptörvénybe foglalását. Biztosak abban, hogy ezzel a hallgatóság jelentős részének véleményét képviselik, azokét, akik még decemberben megfogalmazták a hallgatók hat pontját - írták.

Ennek egyik sarkalatos követelésével a HÖOK - szerintük - most szembefordult, a Hallgatói Hálózat azonban nem fog, továbbra is küzdenek a jövő felsőoktatásáért - áll a közleményben, amelyben arra is emlékeztettek: a HÖOK február 16-i közgyűlésén azt a határozatot hozta: csak akkor vesz részt a Felsőoktatási Kerekasztal munkájában, ha az érintett kérdésekben a kormány nem változtatja egyoldalúan a jogszabályi környezetet.