Helyszínen lévő tudósítónk szerint körülbelül 1500-an gyűltek össze szombat délután a Római-parton, a Hattyú Csónakház előtt. A hangulat kifejezetten családias volt, többen kutyátval, biciklivel érkeztek, sokan voltak a gyerekek is.

Néhányan transzparenseket vittek magukkal "Fák off?", "Gátat? A hülyeség áradása", "Ártérre építettél, ne akard megúszni a köz pénzéből se!", illetve "Főpolgármesteri Hivatal! Magukat sterilizálják, ne a Római-partot!" feliratokkal. A szervezők kifejezett kérése volt, hogy mivel ez egy civil rendezvény, senki ne vigyen magával politikai üzenetet tartalmazó feliratot.

A szervezők a helyszínen elmondták, hogy szeretnék, hogy legyen árvízvédelem a Római-parton, de ne ez a gát épüljön meg. "Ennek három oka van:" - mondták - "rossz helyre épül, nem elég magas, és túl nagy környezetrombolással jár." Azt szeretnék elérni a fővárosi önkormányzatnál, hogy készüljön ezzel kapcsolatban egy hatástanulmány.

A tüntetés szervezői korábban Facebook-oldalukon hangsúlyozták, hogy nem valami ellen, hanem valami - a Római-part - mellett készülnek tüntetni. Minden résztvevőt megkértek, hogy a piknikre ne vigyenek magukkal politikai emblémákat, üzeneteket.

A rendezvényen hárman szólaltak fel. Egyikük az egyik ideépült lakópark lakója, illetve elmondja véleményét Bardóczi Sándor a Magyar Tájépítészek Szövetségétől, valamint Kardos Gábor is, a Védegylet képviseletében, aki párhuzamot vont a rendszerváltás előtti bősi ügy és a mobilgát építése között.

A rendezvény 4 órára véget is ért. A szervezők búcsúzóul arra biztatták a demonstrálókat, hogy dobjanak egy-egy kavicsot a Dunába és gondoljanak közben valami jóra. Eközben a zenekar a Hej Dunáról fúj a szélt játszotta.

A rendőrség nagy erőkkel biztosította a helyszínt, ott volt három rendőrbusz, néhány rendőrautó, a Dunán pedig egy rendőrségi kishajó ringott.

Védőruhás ellentüntetők

A fokozott rendrői figyelem talán annak az ellentüntetésnek is szólt, amelyet a pikniktől néhány száz méterre délre, a Béke csónakház előtt tartott 3 tucatnyi, a mobilgát tervét támogató demonstráló a Római-partért Egyesület képviseletében. Néhányan közülük vegyvédelmi öltözéket viseltek, utalva arra, hogy árvíz után maró hatású fertőtlenítő szerekkel kell beszórni a partot.

A bejelentett rendezvényen ugyanazok a transzparensek voltak láthatók, amelyekkel már a Fővárosi Közgyűlés ülésén is felvonultak az egyesület tagjai. Az egyik felirat úgy szólt: "megvédeni munkahelyeinket". A hvg.hu munkatársa megkérdezte a transzparenst tartó három fiatalembert, hogy itt dolgoznak-e a Rómain, de azt válaszolták, csak Egri Gábor, az egyesület szószólója nyilatkozhat. Arra a kérdésre, hogy ugye azt tudják, miért vannak itt, azt válaszolták, hogy igen, de csak Egri Gábor nyilatkozhat.

Búzás Győző, a Római-partért Egyesület elnöke arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy a gát ellenzőinek megmozdulásán mintegy harmincszor annyian voltak, mint náluk, úgy válaszolt, hogy nem is számítottak több demonstrálóra, ők csak tájékoztató jelleggel tartották meg fertőtlenítési performanszukat.

Tarlós István pénteken közleményt adott ki a demonstrációk hírére. Ebben azt írta: az árvízvédelmi ügy érzelmi kérdéssé fajul, nem olyan problémáról van szó, amelyet két szomszédos utcában egymással szemben felsorakozó két kisebb embercsoport indulati alapon eldönthetne, illetve megoldhatna.

A mobilgát ellenzői

A mobilgát elleni piknikszerű tüntetést szervező VaLyo - Város és a folyó, Védegylet, illetve a Magyar Tájépítészek Szövetsége az ellen tiltakozik, hogy a Fővárosi Önkormányzat február 22-én megszavazta a római-parti árvízvédelemről szóló előterjesztést.

Az előterjesztésnek része egy közvetlenül a Duna-part vonalában építendő mobilgát, amely az ártéret védené, illetve azt a néhány tucat ingatlant, amely hivatalosan üdülőnek minősül, valójában azonban a legtöbbet lakóingatlanként használjak.

A civilek azért aggódnak, mert a műszaki terv szerint a mobilgát építéséhez ki kellene irtani Budapest utolsó természetes ártéri erdejét, hogy vízzáró réteggel tölthessék fel a partot. Emellett - érvelésük szerint - a kizárólag közpénzből (állami, fővárosi és kerületi pénzből) megvalósuló beruházás alig néhány érintett érdekeit szolgálja, akik nem járulnak hozzá a projekthez, miközben ártérre épült ingatlanjaik étéke várhatóan jelentősen megnő.

A mobilgát ellenzőinek álláspontja szerint sem jó a jelenlegi rendezetlenség a Római-parton, ám a fejlesztést úgy kellene megvalósítani, hogy a természeti értékek is megmaradjanak. Szerintük a Nánási út-Királyok útja vonalában épített - lakóövezetet védő - földgátat kellene megerősíteni. A tervezett partmenti védelmi rendszerrel szerintük az is a gond, hogy valójában nem éri el a védelemhez szükséges magasságot.

Az ügyben megszólalt az MTA Tájépítészeti Albizottsága is, amely csak széles társadalmi vitát és közvélemény-kutatást követően javasolná a fővárosnak, hogy a Római-part kérdésben felelős döntést hozzon, és akkor is szem előtt tartva az EU víz-keretirányelvét. Álláspontjuk szerint a Római-parti kavicsos partjelleg és a folyót kísérő galériaerdő olyan egyedi tájérték, amely védelemre érdemes.

A mobilgát pártolói

A mobilgát mellett kiálló civilek - akiknek a szószólója, Egri Gábor az egyik partmenti szálloda tulajdonosa - szerint tarthatatlan, hogy a Duna-partot időről-időre elárasztja a víz, és a levonuló árhullám után fertőtleníteni kell a területet. Azzal is érvelnek, hogy a mobilgát megvalósítása után végre érdemes lesz rendezni a partot, füvesíteni, sétányokat, kerékpárutat, játszótereket építeni, és senkinek sem érdeke a jelenlegi állapot fenntartása. Az Egri Gábor nevéhez köthető egyesület már több mint egy éve is a környéken óriásplakátokon közzétett üzenetekben szorgalmazta az árteret védő gátat.

Búzás Győző, a Római-partért Egyesület elnöke a tüntetés helyszínén azt mondta a hvg.hu-nak, hogy családja 40 éve ezen a területen él, ami hivatalosan nem is ártér. Szerinte csak 10-20 darab Duna-parti fa eshet áldozatul a beruházásnak, és a part kavicsos jellege sem vész el, mivel a kavicsot visszatöltik a mobilgát megépítése után. Sokkal több fát kellene kivágni, ha a Nánási út-Királyok útja vonalában lévő földgátat erősítenék meg - mondta Búzás Győző. Egy helyi telektulajdonos pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy évente 800 ezer forint ingatlanadót fizet, senki nem mondhatja tehát, hogy nem járul hozzá a mobilgát-beruházáshoz.

Egri Gábor civil szervezete, a Római-partért Egyesület azzal vádolja a gátat ellenzőket, hogy politikai motivációik vannak. A mobilgátról szóló előterjesztést egyébként a Fidesz-KDNP 14 igen, a volt LMP-sek és egy jobbikos képviselő négy nem szavazata mellett, valamint két jobbikos és az MSZP-s képviselők 11 tartózkodásával fogadták el.

A Római-partért Egyesület mobilgát terve mellett tüntető aktivistái egyébként a február 22-i közgyűlésen is megjelentek, ahol elfogadták a gátról szóló előterjesztést. Lepedőnyi transzparenseken olyan jelmondatokat jelenítettek meg, mint például "árvízvédelmet a csónakházaknak", "árvízvédelmet a partnak", "fertőzésmentes partot".

A mobilgátat pártoló szervezet ugyanarra az időpontja és helyszínre szervezett "fertőtlenítési performansszal" egybekötött tüntetést, mint a gátat ellenzők, mire az utóbbiak néhány száz méterrel arrébb tették demonstrációjukat.

Nézze meg, milyen érvei vannak még a gát pártolóinak és magának Egri Gábornak.

További információk

Olvassa el, mi a véleménye Tarlós István főpolgármesternek, aki a kerület polgármestere volt, amikor az üdülőövezetben érvényes maximális beépítési magasságot 4,5 méterről 11 méterre növelték. Valamint nézze meg a beruházás ellen tiltakozók élére állt Bardóczi Sándor tájépítész reakcióját Tarlós állításaira.

Olvassa el a hvg.hu publicistájának véleményét.