Jó évet zárt decemberben Szijjártó Péter: miközben „csak” 9,7 milliót keresett, több mint 12,5 millió forintot tudott félretenni. A tehetős családból származó miniszterelnökségi államtitkár jelentős vagyont halmozott fel 2002 óta, amióta politikusnak állt: megtakarításai 5,3 millióról 62,7 millióra növekedtek. Nem ő az egyetlen politikus, akinek vagyonnyilatkozatából nem derül ki, honnan származtak a pluszbevételei.
Több mint 12,5 millió forinttal, 50,23 millióról 62,75 millióra nőtt Szijjártó Péter megtakarítása 2011-ről 2012-re – derül ki a Miniszterelnökség külügyi államtitkárának február elsején nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából. A félretett összeg megugrását sem az államtitkár fizetése, sem pedig a befektetések hozama nem indokolja. Szijjártó több mint tízszeresével növelte befektetéseit azóta, hogy országos politikusnak állt.
Szijjártó a Miniszterelnökségen bruttó 997 200 forintot keres, amihez még jön havi 231 900 forint képviselői tiszteletdíj. Ebből összesen havonta 815 ezer forintot visz haza, ami éves összesítésben nettó 9,78 millió forint (a nettober.com kalkulátora szerint). Tehát ha minden fillért félretenne, akkor sem gyűjthetett össze 12,5 milliót. 2011 elején még képviselői költségtérítésben is részesült, de azzal átütötte azt a kétmilliós plafont, amit még Orbán Viktor határozott meg a 2010-ben az első akcióterv keretében. Ekkor Szijjártó egy olyan törvényt nyújtott be a parlamentnek, amely előírta, hogy az egyes kormányzati posztokat betöltő képviselőknek csak az alapdíj jár – így saját képviselői tiszteletdíját is csökkentette.
Az államtitkár óvatos befektető. Megtakarításait 2011-ben olyasmibe helyezte, ami nem jár túl nagy kockázattal: életbiztosítás, takarékbetét, tőkevédett alap, egyszerű bankszámla. Ám ezek a kockázatkerülő befektetési formák nem is hoznak túl sok pénzt a konyhára. Még ha kiugró 7-8 százalékos kamattal számolunk, akkor is legfeljebb 4 milliós többletről lehet szó, nem 12,5 millióról. Ugyanakkor hitelt nem vett fel, ami igazolná a vagyonnövekedést.
| Szijjártó Péter reakciója - a hvg.hu érszrevételei |
„A cikk írója alábecsüli a befektetések hozamát, államtitkár úr tavalyi befektetési döntései jobban sikerültek, mint ahogyan az a cikkben szerepel” – reagált a cikkünkben foglaltakra Szijjártó Péter sajtósa hétfőn késő délután. Az államtitkár nem részletezte, pontosan melyik befektetése mekkora hasznot hozott. (Az ügyben pénteken és hétfőn is kerestük a Miniszterelnökségen keresztül Szijjártó Pétert is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.) A hvg.hu a piacon kiugrónak számító 8 százalékos kamattal számolt, amikor azt állította, a 2011-es 50 milliós befektetésnek megközelítőleg, átlagosan 4 milliós hozama lehetett. Ha a 12,5 milliós növekmény kamatokból, hozamokból keletkezett, akkor ez azt jelenti, hogy Szijjártó talált egy olyan befektetési formát, amely egyik évről a másikra 25 százalékos hozamot hajtott. Csakhogy – mint írtuk –, az államtitkár megtakarításait 2011-ben olyasmibe helyezte, ami nem jár túl nagy kockázattal, de nem is hajtanak kiugró hasznot: életbiztosítás, takarékbetét, tőkevédett alap, egyszerű bankszámla. A legnagyobb összegeket életbiztosításban - 16,67 milliót –, illetve takarékbetétben – 16,65 milliót – tartotta. 2012-es vagyonnyilatkozatában már azt írta, hogy a félretett pénzéből 29,3 millió K&H értékpapírokban van. A bank oldalán nem találtunk olyan befektetési formát, ami 25 százalékos hozamot hozna, sőt a kockázati alapok (melyek például részvényeket tartalmaznak) közül több mínuszra áll. Ezért hétfőn újra visszakérdeztünk, Szijjártónak melyik befektetése sikerült ilyen jól, milyen értékpapírokat vásárolt, amik ilyen jól futnak, mire sajtósa korrigálta korábbi válaszukat ekként: "nagyjából fele-fele arányban származik a fizetéséből félretett összegből és a befektetési döntései eredményéből". |
Kevés fizetésből nagy vagyon
Nem most először ugrottak meg Szijjártó megtakarításai, amióta 2002-ben bekerült az Országgyűlésbe. 2005-ről 2007-re vagyonnyilatkozatai szerint 17,3 millió forint nőttek, 2007-ről 2008-ra (a válság kirobbanásának évében) 6,3 millióval. Bár 2008-ról 2009-re közel 20 millióval csökkentek a megtakarításai, a kormányváltás évére ismét megugrott a befektetése: 6, 3 millióval növekedett. Pedig az államtitkár soha nem tartozott a legjobban kereső képviselők közé – még azzal az összeggel együtt sem, amit győri önkormányzati képviselőként keresett 2010-ig (ez bruttó 150-190 ezer forint körül mozgott). 2007-ben csak 189., 2012-ben pedig 198. volt a képviselők jövedelmi toplistáján, melyet a HVG állított össze a bevallások alapján.
Már akkor sem volt „szegénynek” tekinthető, amikor 24 évesen bejutott a parlamentben, hiszen volt 5,3 millió forintnyi megtakarítása, és két lakás is volt a nevén. Győrben övé volt egy 371 négyzetméteres családi ház 3/5-e, illetve a fővárosi nyolcadik kerületben egy 69 négyzetméteres lakás. Vélhetően családja vette neki az ingatlanokat, hiszen a győri 16 éves korában, a józsefvárosi 19 éves korában került a nevére. Ebben az időszakban gimnazista, majd egyetemista volt – életrajza szerint nem folytatott kereső tevékenységet.
Parlamentbe való bekerülése után, 2003 végére úgy tudta közel 10 millió forinttal növelni a félretett pénzét, hogy közben Dunakeszin vett egy 140 négyzetméteres garázzsal is rendelkező házat magának. 2009-2010-ben – amikor növekedtek a megtakarításai – újabb ingatlanokat vásárolt: Balatonedericsen vett zártkertet, üdülőt és szőlőt. A budapesti lakás 2011-ben viszont már nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában – ez akár magyarázhatná, hogy 2010-hez képest 2011-re miért nőtt 14,2 millióval a félretett pénze.
Szijjártó úgy tudta növelni évek alatt a vagyonát, hogy közben nincs hitele.
| Vagyonos család |
Szijjártó Péter szülei tehetős győri vállalkozók. Mindketten évekig tulajdonosok voltak az előző kormányzati ciklusban jelentős közbeszerzési tendereken induló Vasútépítők Kft.-ben. A Gazdasági Versenyhivatal 2010-ben 7 milliárdra büntetett négy vasútépítő céget, mert 2004-2005-ben megállapodtak a szakasz-felújítási tenderek egymás közötti felosztásáról. A tenderek összértéke 24 milliárd forint volt. A vállalkozások elsődleges célja az volt, hogy a fenti közbeszerzési eljárások nyertesei közülük kerüljenek ki. A megállapodás része volt, hogy az abban részt vevő többi tagot alvállalkozóként vonják be a projekt megvalósítása során vagy egy másik közbeszerzési eljárást nyerjenek meg. Ebben érintett volt a Vasútépítők Kft. is, de Szijjártó István cégét a GVH nem büntette meg, mert ez a cég volt az, amely az egész vizsgálatot elindította, bizonyítékokat szolgáltatott a Versenyhivatalnak a kartellezésről. Ma Szijjártó szülei a 2011-ben alapított, 15 millió forintos alaptőkéjű SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft. tulajdonosai. Szijjártó félretett pénzének növekedése azért is megmagyarázhatatlan a vagyonnyilatkozat alapján, mert ha családi kölcsönből növelte befektetéseit, akkor ennek meg kellene jellenie a "tartozások" menüpont alatt. Ha ajándékról van szó, akkor is bele kellett volna írni a bevallásba. Ugyanis a képviselők jogállását szabályozó törvény szerint minden olyan ajándékról kötelesek kimutatást készíteni, melynek értéke eléri a tiszteletdíjuk 1/12-ed részét, ami Szijjártó esetében 19 ezer forintot jelent. Az sem lehetséges, hogy eladott valamilyen értéktárgyat, hiszen arra is van külön űrlap, de az évek óta üres az államtitkárnál. Cégekben pedig soha nem volt érdekeltsége. |
40 milliós ház, 20 milliós Merci
Nem Szijjártó Péter az egyetlen, akinek úgy nőtt a vagyona, hogy vagyonnyilatkozata alapján erre sem elég forrása, sem elég jövedelme nem volt. A Blikk február 11-én kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást a miskolci fideszes képviselő, Zsiga Marcell ellen, aki messze erején felül, 40 millióért vásárolt házat feleségével együtt. Zsiga határidőre elküldte válaszát az Országgyűlés mentelmi bizottságához, a vizsgálat még tart. A hvg.hu-nak adott nyilatkozatában Zsiga azt mondta, ő csak a lakás felét birtokolja, de érdemi választ arra a kérdésre, honnan lett rá pénze, nem adott.
Szintén a Blikk derítette ki, hogy Papcsák Ferenc zuglói polgármester nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a listaáron 20 millió forintba kerülő új Mercedes-Benzét. Az autóhoz meg nem erősített hírek szerint 2012. júliusban jutott Papcsák ügyvédi irodáján keresztül.
Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter vagyona is nőtt 2011-hez képest. Varga tavaly júniusi és év végi vagyonnyilatkozatát összehasonlítva az derül ki, hogy a miniszter alig fél év alatt nettó 6 millió forintot keresett, de vagyona 6,5 millió forinttal nőtt, főleg azért, mert jelentősen csökkent a tartozása. Varga a Blikknek azt mondta, a felesége 1,5 milliót örökölt, így az 5 milliós hitelt együtt törlesztették.
A HVG múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy Szili Katalin is tévesen töltötte ki bevallását, az osztalékjövedelméről pedig nem számolt be. Ezt a független – volt MSZP-s politikus – a hetilap cikke nyomán pénteken javította: beleírta utólag, hogy 2012. júniusában az OTP-részvényei után 85,4 ezer forint osztalékot kapott.
Mint a hvg.hu korábban megírta, a nyilatkozatok sokszor nem tükrözik a politikusok valós anyagi helyzetét, minden évben botrányt okoznak azok a képviselők, akik ezt-azt „kifelejtenek” a bevallásból. A kitöltésre vonatkozó szabályok hézagosak, a parlament illetékes bizottsága pedig csak akkor indít vizsgálatot, ha bejelentést kap és a bejelentő bizonyítani tudja, hogy a politikus „tévedett” vagy „lódított”.
Miből telt a 40 milliós házra? Zsiga Marcellnek öt napja van válaszolni
Így magyarázza Zsiga Marcell a házvásárlást
