Handó: tanácselnöki beosztásba legyenek visszahelyezhetők a bírák!
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt javasolja, hogy legyenek visszahelyezhetők tanácselnöki beosztásba a felmentett bírák - Handó Tünde erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt beszélt hétfőn, a bírák felső korhatárával összefüggő törvénymódosításokkal kapcsolatban.
A törvényjavaslat - amelyet még decemberben terjesztett a kormány az Országgyűlés elé - tíz év alatt csökkentené 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárát, emellett rendelkezik arról is, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.
Handó Tünde a törvényjavaslattal kapcsolatban két észrevételt tett: egyrészt azt javasolta, hogy a tanácselnöki beosztásba való visszahelyezést kifejezetten engedje meg a törvény, emellett kezdeményezte a kártérítés mértékének emelését is.
Az MSZP-s Bárándy Gergely alaptörvény-ellenesnek tartotta a javaslatot, mert az szerinte az általános nyugdíjkorhatárhoz kötne jogkövetkezményeket, holott nincs általános nyugdíjkorhatár. A szocialista képviselő azt is kifogásolta, hogy Handó Tünde akkor is kinevezett bírósági vezetőket, amikor már az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák korhatáráról szóló jogszabályt.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ugyanakkor úgy vélte, nem alaptörvény-ellenes a törvényjavaslat, mert azt értelmezi, hogy mit tekintünk felső korhatárnak, 2023. január 1-jéig, majd ezt követően.
Handó Tünde, az MSZP-s képviselő felvetésére elmondta: 2900 bíróból 736 vezetői tisztséget betöltő bíró volt 2012. december 31-én, amiből 430 igazgatási vezetői álláshely. Ebből mindössze 51 igazgatási vezetőt mentettek fel, és 43 vezető kinevezésére került sor, amiből 21-et nevezett ki az OBH elnöke - tette hozzá.
Az alkotmányügyi bizottság végül a kormánypárti képviselők támogatása, az MSZP-s képviselők nem szavazata és a jobbikosok tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.
