A kormánynál is előbbre tartanak a történelmi egyházak a hittanoktatás megszervezésében, akiknek egyébként is kedvez a rendszer, hiszen a kisebb felekezetekkel ellentétben nekik van elég oktatójuk, és jelen tudnak lenni a beiratkozásnál, ahol eldől, hogy a szülők mit választanak. Ennek ellenére információink szerint nem mindegyik egyház örül a hittan és az etika kötelezővé tételének, ráadásul a kormány késlekedése miatt szinte semmit nem tudni arról, hogyan zajlik majd az oktatás.
Levelet kaptak a múlt héten a közoktatásért felelős helyettes államtitkártól az iskolaigazgatók, melyben Gloviczki Zoltán jelezte, hogy várjanak még a kötelezővé tett hittan, illetve erkölcsoktatás szervezésével, mert a kormányzat még nem dolgozta ki a részleteket szabályozó rendeletét – értesült a hvg.hu. A kabinet megcsúszott a részletszabályokat tartalmazó rendelet kiadásával, hiszen az iskoláknak március 31-ig kell elkészíteniük a tavaly született Nemzeti alaptantervet kibontó, intézményekben alkalmazandó helyi tanterveket, illetve egy hónapon belül jön a beiratkozási szezon, amikor a szülőknek dönteniük kell, melyik tantárgyat, a hit- vagy az erkölcstant választják gyereküknek.
A 2011 novemberében elfogadott köznevelési törvény – Kövér László házelnök módosítója nyomán – vezette be a hittan vagy etika oktatását. Az új kötelező tantárgy idén szeptembertől jelenik meg a tanrendben. Az iskolák kevesebb mint egy évvel az indulás előtt, december végén szerezhettek tudomást a kormány által kidolgozott kerettantervből arról, hogy az I. évfolyamtól kezdve 8 éven keresztül heti egy órában kell biztosítaniuk a hit- és erkölcsoktatás feltételeit. A tantárgyat felmenő rendszerben vezetik be, tehát szeptembertől egyelőre csak a friss elsősök és az ötödikesek tanulják majd, a 2012 szeptemberében indult évfolyamok egyelőre nem.
Szervezési kihívások
Bár teljes általános iskolai átállás a 2016/2017. tanévre történik meg, az iskolákat várhatóan komoly szervezési feladatok elé állítja az új tantárgy bevezetése. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapott információk szerint idén 4965 negyedik osztály indult – tehát várhatóan ennyi is lép át szeptemberben az V. évfolyamra –, az elsős osztályok száma pedig 5130 – azaz ekörül várható az idén induló elsős osztályok száma is. Tehát idén ősszel közel 10 ezer osztályban kell megszervezni az oktatást, találni elég hittan- és etika tanárt.
A szervezési kihívásokat mutatja egy másik szám is: az Emmi a hvg.hu-val azt közölte, jelenleg az általános iskolákban mindössze 456 hitoktató dolgozik (jelenleg a hittan fakultatív tantárgy). Igaz, az egyházak meg azt jelezték, ha kell, akkor ők biztosítani tudják a szükséges tanerőt, ám egyelőre nem tudni, mihez.
Kiemelt ügy szépséghibával
„A rendelet jelenleg államigazgatási, majd társadalmi egyeztetésen megy át” – írta válaszlevelében az Emmi, hol tart a részletszabályok kidolgozása. Kérdés, hogy mennyi idő marad a társadalmi egyeztetésre, hiszen heteken belül kezdődik a beiratkozási szezon, ahol a szülőnek jeleznie kell, hogy az egyházak szervezte hittanra vagy az iskola által indított erkölcsórára akarják járatni a gyereküket. Az általános iskolák első évfolyamára március 1. és április 30. között lehet beiratkozni (az iskolák többsége áprilisra teszi ezt az időszakot), a most negyedikesek szülei pedig május 20-ig jelezhetik igényüket.
A határidők kivételével – melyet néhány, nem a témába vágó, tavaly született kormány-, illetve minisztériumi rendelet határoz meg – egyelőre semmi nem tudható mik lesznek az oktatás feltételei. Lehet-e buktatni a tantárgyból, lesz-e tankönyv, mekkora csoportokban lehet tanítani, van-e elég tanterem, az adott iskolában mely egyházak közül lehet választani? A Varánusz című blogon január közepén jelent meg egy levél, melyet az egyik fővárosi iskolaigazgató küldött ki a szülőknek. Ebben arra kérte őket, döntsék el, az etikát vagy hittant választják, ám az utóbbin belül mindössze 4 egyházat (római és görög katolikus, református, evangélikus) sorolt fel – Magyarországon viszont még az erre vonatkozó, az egyházak körét jelentősen szűkítő törvény is 27 felekezetet ismer el. (A káoszt mutatja, hogy az iskolaigazgató még az eddig megalkotott rendeleteket sem vette figyelembe, hiszen január 15-ig adott időt a választásra, összesen 4 napos átfutási idővel.)
A kormányzati csúszás azért is furcsa, mert a kabinet – illetve a parlamentben a Fidesz és a KDNP alkotta többség – kiemelt ügyként kezelte a hittant és etikaoktatást. Míg az idegen nyelvek oktatására az 1-4 osztályokban 2 órát szorít ki a tavaly decemberben kiadott, minisztérium által elfogadott kerettanterv – és azt is csak a IV. évfolyamtól –, addig az erkölcstant már elsőben is tanítani kell heti egy órában. Míg a kerettanterv 16 oldalon keresztül részletezi a tanulók „erkölcsi érzékének fejlesztését”, az idegen nyelv oktatását 10 oldalban taglalják.
„Az egyházak kínálati lehetőségei”
Az új köznevelési törvény úgy vezette be a kötelezően választható hittan és etika oktatását, hogy egyben leszögezte: „a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését” tiszteletben kell tartani. Ám rendelet hiányában továbbra sem tudni, mi történik akkor, ha egy iskolában néhány szülő 3-4 diák számára mondjuk egy kisegyházat választ, ám az adott egyház nincs jelen az iskolában. Az Emmi a hvg.hu-nak azt írta: „a családok választási szabadságát szinte semmilyen oktatás-szervezési probléma nem gátolja, csak az egyházak kínálati lehetőségei”, tehát „azon egyházak közül lehet választani, amelyek meg tudják szervezni a hitoktatást”.
Ugyanis a köznevelési törvény szerint a hittan oktatását az egyházaknak kell megszervezniük, ők alkalmazzák a tanárokat is. A jelek szerint a rendszer történelmi egyházaknak próbál kedvezni, hiszen nekik van országos lefedettsége, több felsőoktatási intézményük van, ahol hitoktatókat képeznek, illetve garantálni tudják, hogy a beiratkozáskor jelen legyen az egyház képviselője.
A történelmi egyházak honlapjain, illetve a hvg.hu kérdéseire cikkünk megjelenéséig válaszoló felekezetek leveléből az látszik, a református egyház áll a legjobban a felkészüléssel. A reformatus.hu-nak külön aloldala van a legfőbb kérdések tisztázására („Hittan A-Z”), ahol többek között abban is eligazítják a szülőket, hogyan lehet a tankönyveket beszerezni, hogyan jelezhetik beiratkozáskor az igényeiket az iskolának, mi van akkor, ha az iskola nem engedi/segíti a hittanoktatás szervezését. (További részletek keretes anyagunkban.)
| Lehet-e buktatni? |
Viszont a rendelet híján egy sor kérdésre csak feltételes választ tud adni a reformatus.hu is. „A kötelezően választható hittan valószínűleg ugyanolyan értékeléssel fog történi, mint az erkölcstanórák értékelése. Ha ott osztályoznak, a hit- és erkölcstant is osztályozni kell” – olvasható az oldalon. A honlap szerint ettől függ az is, hogy lehet-e majd buktatni a tantárgyból, viszont határozottan leszögezi, az egyház ezt szakmailag nem javasolja. A hit- és erkölcstan értékelése az iskola általi bizonyítványban fog szerepelni. Ugyanakkor a reformatus.hu úgy értelmezi a köznevelési törvényt, hogy az egyház által megszervezett hittanórát, illetve a hitoktatót az iskola vezetősége nem ellenőrizheti, az egyház viszont figyelheti a hiányzási, haladási, osztályozó naplót. Az Emmi a hvg.hu-val azt közölte, az alsó tagozaton szakmailag nem tartják indokoltnak önálló tankönyv használatát, a felsőbb tagozatokat illetően pedig most töltik fel a tankönyvjegyzéket a kiadók, „így alakul ki majd a lehetséges választék”. |
„Jobb azt pedagógusokra bízni”
Pásztory Ádám, a református egyház kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak azt írta, náluk a 2013/14. tanévben az oktatói létszámmal nem lesz gond: jelenleg 1687-an tanítanak, rajtuk kívül további 550 hitoktató áll rendelkezésre. Négy éves fejlesztés eredményeként elkészültek az új kerettantervvel, és az új tankönyvcsalád fejlesztése is befejeződik a tanévkezdésre. Szobota Zoltán, a Hit Gyülekezet sajtómunkatársa azt nyilatkozta, jelenleg országszerte 300 hittancsoportjuk működik, és bár várják a végrehajtási rendelet részleteit, folyamatosan készülnek a feladatra.
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen 1993 és 2007 között folyt judaisztika tanárképzés, mintegy 100 hallgató végzett, közülük jelenleg 26-an tanítanak - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének oktatási osztályának vezetője. Sommer László levelében azt írta, felekezete kizárólag tömbösítve tudja megoldani a hitoktatást – akár évfolyamok összevonásával –, és mint pedagógus eredményesebbek tartaná a kis létszámú homogén csoportokat, "de ez talán a népesebb egyházak vágyálma lehetne".
Bár a katolikus egyház nem válaszolt a kérdéseinkre, a felkészülésben részt vevő, neve elhallgatását kérő forrás szerint nekik sem fog gondot okozni a kellő számú hitoktató kiállítása. Ez már csak azért sem jelenthet gondot, mert a köznevelési törvény szerint akár lelkészek, papok is taníthatnak hittant, igaz, forrásunk szerint a katolikus egyház nem szívesen hagyatkozna erre. Ahogy fogalmazott: „gyerekeket tanítani külön hivatás, jobb azt pedagógusokra bízni”.
„Mi nem kértük, hogy változzon meg a hitoktatás jogi helyzete az iskolákban (...). Hogy a gyakorlatban segít-e majd ez a változás hitünk továbbadásában vagy éppen újabb kockázati tényezőt jelent, még nem tudjuk” – nyilatkozta még tavaly májusban a Magyar Katolikus Egyház feje, Erdő Péter. Egy egyházi forrás szerint a bíboros arra is utalt ezzel, hogy a szülők egy része – főleg azokban az iskolákban, melyeket az utóbbi években vettek át az anyagi gondokkal küszködő önkormányzatoktól – attól tart, az egyház nem teszi lehetővé majd a választást a hittan és az etika között (a köznevelési törvény szerint az egyházi iskola „helyi tantervébe a fenntartó tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be”). Forrásunk szerint az egyháznak sem jön jól a feszültség éleződése a szülők és a fenntartó között, ami a törvénynek köszönhetően most előállt.
A református egyház honlapja szerint az egyházak állják majd a hittantanárok fizetését is, igaz, erre az állam minden évben elkülönít egy összeget, amit átutal a felekezeteknek. Úgy tűnik viszont, hogy a kormány nem számolt a megugró igényekkel: ahogy 2012-ben – amikor csak fakultatív volt a hittan –, úgy 2013-ban is 3,1 milliárd forintot ütemeztek be a költségvetésben erre a feladatra.
A köznevelési törvény szerint az erkölcstant lényegében bármelyik pedagógus taníthatja, aki ilyen irányú szakon végzett vagy elvégzett egy 60 órás továbbképző tanfolyamot. A minisztérium szerint nem lesz gond szeptemberben a tanárlétszámmal, válaszuk szerint „hasonló továbbképzések hosszú évek óta léteznek Magyarországon, jelenleg is több hasonló, választható akkreditált továbbképzésre” lehet jelentkezni. A hvg.hu által megkeresett – de nevük elhallgatását kérő – iskolaigazgatók szerint sem a tanárlétszám jelenti majd a fő gondot, hiszen az egy tanárra jutó kötelező óraszám emelésével kevesebben fognak többet tanítani, így azon pedagógusok, akik így óráktól esnek el, biztos vállalnák az új tantárgy tanítását (amit a továbbképzés után akár egy matektanár is elláthat). Ráadásul az első négy évfolyamon a tanítók is elláthatják a feladatot továbbképzés nélkül.
A kérdésünkre, hogy készült-e bármilyen hatástanulmány, hány oktatóra lesz szükség, és ez milyen plusz bérköltséggel jár, az Emmi azt válaszolta, erre azért nincs szükség, mert „a modellezés kizárólag az első társadalmi igényfelmérést követően végezhető el, hiszen más-más képzési és alkalmazási feltételek adódnak az erkölcstan, illetve a hit- és erkölcstan indításakor”. A válaszból így az sem derül ki, honnan teremtik elő az esetleges többletköltségeket.
| „A normakövetés fontossága” - avagy mit tanulnak majd a diákok? |
„Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti: ami nem kifejezetten egyik vagy másik tantárgy feladata” – indokolta a tavaly nyáron elfogadott Nemzeti alaptanterv (NAT), miért kell önálló tantárgyként bevezetni az etika oktatását. A NAT ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az órákon „nem kész válaszokat” kell adni, hanem az erkölcsi kérdések értelmezésére kell törekedni. A kerettanterv az első négy évfolyamon a nemzeti öntudatra nevelést, hazafias oktatást is kiemelt ügyként kezeli, és az szorgalmazza, hogy a tanárok mutassák be a nemzeti ünnepek történelmi hátterét, segítsék az „érzelmi azonosulást”. Az állampolgárságra nevelés fő célja, hogy a tanuló „megértse a szabályok fontosságát”, „kövesse a közösségi hagyományokat”, de a tanároknak feladata az empatikus képességek fejlesztése, a családi szerepek megtanítása. Illetve többek között ezen a tanórán ismerkedhetnek meg a környezettudatos szemléletmóddal, megtanítják őket különbséget tenni valóság és a tévében látottak között, az információs eszközök (pl. internetről letöltés) felelősségteljes használatára. Felső tagozaton már továbbléphetnek a tanárok. Miközben továbbra is hangsúlyozniuk kell „a normakövetés fontosságát”, erősíteni kell „a saját népük és kultúrájuk értékeihez való kötődést”, meg kell mutatni nekik, hogy az emberek különböző véleményeket vallanak, nyitottá kell tenni a gyerekeket más népek kultúrája iránt. Ekkor tanulják meg az alapvető szabadságjogokat, vitakultúrára nevelik őket, megértik, hogy a család egyben tartása sokszor nehéz, hogy „a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme”, egyben megismertetik velük „a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit”. A legfőbb irányokat tisztázó dokumentum mellett az alsó tagozatok számára a kerettanterv 16, a felső tagozatok számára 18 oldalon keresztül részletezi a módszertant: hogyan kell a meséket felhasználni a jó és rossz közti különbség illusztrálására, hogyan lehet építeni a gyerekek személyes élményeire, hogyan lehet a különféle készségeket (pl. empátia, párbeszédképesség) továbbfejleszteni. Az egyházak, mint a hittanórák szervezői maguk állítják össze a tantárgy keret- és helyi tantervét. |
