A rendszer átalakítása jegyében a tavaly kihirdetett jogszabályok jelentősen megváltoztatták az önkormányzatok feladat-és hatáskörét. A folyamat részeként a költségvetési törvény átrendezte a helyi önkormányzatok központi költségvetésből történő támogatásának rendszerét, ugyanakkor drasztikusan, közel 40 százalékkal csökkentette a támogatás összegét. A korábbi normatív alapú támogatás helyett feladatfinanszírozás várható, ami - a belügyminisztérium szándéka szerint - a kötelező feladatok finanszírozásával "biztosítja az önkormányzati szolgáltatások stabil működőképességét". Mátraverebély polgármestere, Seres Mária. A Civil Mozgalom 2010-es listavezetője szerint ugyanakkor a 2013. évi költségvetés tervezésekor szembesülniük kellett azzal, hogy valójában a kevesebb ellátandó feladatot figyelembe véve is jelentős nagyságú forráselvonás valósul meg.

Az SZJA helyben maradó része például 2007-ben még 10 százalék  volt, ami 2012-ben 5-re csökkent. A településen képződött gépjármű adónak 2013-ban szintén már csak a 40 százaléka marad az önkormányzatoknál. A költségek jelentős részét a helyhatóságok idáig is saját bevételeikből finanszírozták. Ugyanakkor szinte a rendszerváltás óta állandó folyamatnak tekinthető, hogy míg a kötelezően ellátandó feladat egyre több lett, az állami finanszírozás ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent (az államosított közoktatás normatívája például a folyamatos értékvesztés eredményeképpen nagyjából a tényleges költségek felét fedezte csak), ami vagyonfeléléshez és hitelfelvételekhez vezetett.

Az önkormányzati rendszer indulásától évente 4-10 százalékos feladatnövekedés történt. 1990-hez képest már közreműködnek a foglalkoztatás megoldásában, nagyobb feladatot kaptak az alapfokú oktatásban, kötelezték őket a gyermekétkeztetés végzésére, illetve a szociális ellátásban az önerő biztosítására. Ezek eredményeként a helyi önkormányzatok jelentős része működési zavarokkal küzd, amint részben enyhít csak a kormányzati adósságátvállalás. Mátraverebély ez alól azért kivétel, mert nem indítottak olyan beruházást, amihez banki hitelfelvételre lett volna szükség.

Ráolvasással kezelhető?

Seres Mária helyesli és célszerűnek tartja az önkormányzatok feladatellátási rendszerének átalakítását, de szerinte még nem lehet eldönteni, hogy „ez a törekvés átgondolt jogszabályi és gazdálkodási keretek között valósul meg, vagy csupán a probléma szómágiával, ráolvasással történő tüneti kezelése zajlik”?

A polgármester néhány konkrét problémára is rávilágított: az általános iskola működtetését átvette ugyan az állam, de a gyermekétkeztetés terhe továbbra is az önkormányzaton maradt. Községükben közel 200 gyermek napi háromszori ingyenes étkezését kell megoldani úgy, hogy a normatív támogatás mintegy 220 forint, az étkeztetési költség pedig közel 900 fejenként. A különbséget az önkormányzatnak kell pótolni.

Mátraverebély önkormányzata 2012-ben a közfoglalkoztatás jelentős bővítésére  törekedett, hiszen az aktív korú lakosság közel 70 százalékának nincs munkahelye a településen. A közfoglalkoztatás szervezésének költségeire semmiféle támogatás nem jár. Az elmúlt évben 110 főt foglalkoztattak ebben a formában, amihez számításaik szerint két főállású közalkalmazottra lett volna szükségük. Mindezt a polgármesteri hivatal hat dolgozója – vállalva a jelentős plusz munkát – végezte. Dologi költségekre – nyomtatványok, üzemanyag, stb. – közel 4 millió forintot költöttek el.

Mátraverebélyen a közmunkaprogram megszervezésére sem kapott pénzt az önkormányzat

Kovács István

A tavalyi és az idei költségvetést összehasonlítva is érezhető a különbség. Mátraverebély önkormányzatának költségvetési támogatása: 41.600.926  forint volt, ehhez jött 63.403.646 forint úgynevezett „jövedelemkülönbség kiegyenlítő támogatás” mert az önkormányzat adóbevétele elhanyagolható.  Az SZJA helyben maradó része 7.674.448  forint volt, vagyis összesen 112.679.052 forint bevétellel tudtak gazdálkodni.

Ehhez képest idén az önkormányzati működésének támogatása 26.777.733 forint, amit 9.039.924  forint egészít ki a „település üzemeltetéshez kapcsolódó támogatásként”, „egyéb kötelező önkormányzati feladatok” ellátására pedig 5.486.400 forintot kapnak.  Szociális támogatásra 20.370.956 forint jut, tavalyról ugyanakkor vissza kell fizetniük 1. 807.115 forint maradványt, mert aki erre jogosult volt, de időközben elhelyezték közfoglalkoztatásban, onnan kap fizetést, így a szociális keretből az addig neki járó pénz „bennragadt”, így vissza kell fizetni a kincstárnak. De ez így összesen is csak 59.867.898 forint, vagyis Mátraverebély kevesebb, mint a feléből gazdálkodhat a tavalyi költségvetésének.

„A költségvetési törvény idevágó mellékletének adatai alapján megállapítható, hogy egy átlagos két-háromezer fős településen eddig is csak mintegy a bevételek 55 százaléka jelentkezik a feladatfinanszírozások alapján. A járási rendszer felállításával a legjobb esetben is csak tizedével csökkentek a kiadásaink. Ennek alapján, az önkormányzatoknak a saját bevételeikkel lenne szükséges fedezni a csökkentett állami támogatásokat, amelyre reális esélyük- figyelembe véve a lakosság önkormányzati bevétel generáló képességét- nincs. Ezért számos kistelepülés képtelenek lesz olyan gazdálkodást folytatni, amely megfelel a hiánymentes gazdálkodás kritériumainak” – foglalta össze a lényeget Seres Mária.

Edelényben is nagy a baj

Edelény képviselő-testülete nem tudja végrehajtani az államháztartási törvény alapján ráháruló megszorításokat - állapították meg a január 10-i rendkívüli önkormányzati ülésén. Ezek ugyanis a feladat-ellátás ellehetetlenülését, ezzel együtt a lakosság elégedetlenségét váltanák ki. Molnár Oszkár polgármester ezért közös tiltakozásra hívta fel a településeket. Náluk mintegy háromszázmillió forint hiányzik ahhoz, hogy az önkormányzat legalább az eddigi minőségben lássa el feladatait idén is. „Bár a gazdálkodásról szóló rendeletet február közepéig kell megalkotnia a képviselő-testületnek, ebben a helyzetben szükségessé vált, hogy előrehozzák az azt megalapozó döntéseket” – mondta a polgármester.

Az államosított köznevelési intézmények működtetésének a költségei továbbra is a várost terhelik, járási székhelyként pedig az ötvenfősre duzzasztott járási hivatal és a tankerületi igazgatóság infrastrukturális feltételeinek a kialakítására kötelezték őket miniszteri rendeletben. Ezek a feladatok hozzávetőleg 10 millió forinttal apasztották a város kasszáját. A polgármester lemondott tiszteletdíjának tíz százalékáról, s ugyanilyen mértékben csökkentették az alpolgármesteri és képviselői díjakat.

Többféle forgatókönyvet felvázoltak a kiadások csökkentésére a jelentős létszámleépítéstől kezdve a polgármesteri hivatalnál tíz, az intézményeknél pedig öt százalékos bércsökkentésről is szólt javaslat. Utóbbi komoly megélhetési gondokat jelentene, az utcára kerülők biztosan nem találnak állást a halmozottan hátrányos helyzetű térségben, a megmaradó létszámmal pedig képtelenség működtetni a várost. Ráadásul mindezzel együtt is még maradna  százmillió forint hiány, a törvény viszont ezt tiltja.

A polgármester szerint egyetlen megoldás kínálkozik az előírt költségvetés teljesítésére, mégpedig a közalkalmazottak és köztisztviselők fizetésének 57,6 százalékos csökkentése, ami 200 embert érintene. Ezt nem lépik meg, a polgármester módosító indítványt terjesztett a képviselők elé, akik nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy a megszorításokat képtelen végrehajtani az önkormányzat, a költségvetést pedig nem tudják forráshiány nélkül megalkotni.

Ellehetetlenített óvodafenntartás

A Heves megyei Bükkszéken is a kétségbeesés lett úrrá a képviselő-testület tagjain. Zagyva Ferencné polgármester elmondta, hogy az elmúlt évben az uniós normák szerint korszerűsítették az orvosi rendelőt, ami 16 milliójukba került. A helyi ifjúsági tábornak korábban 30-nál több tulajdonosa volt, 35 millió forintért vásároltak tulajdonrészt a sajátjukhoz, hogy többségi tulajdonosok legyenek. Emiatt áthúzódó fizetési kötelezettségük maradt erre az évre. Költségvetésük tavaly 126 millió forint volt, ekkor szakfeladatokra 36 milliót kaptak, ami idén 11 millióra csökken. A normatívákat is lefaragták, az óvodai támogatás gyerekenként 50 ezer forint, pedig az intézményfenntartáshoz ennek ötszöröse kellene. Nem zárják tehát be az óvodát, csak a működtetésére nem adnak pénzt – mondta el gondjait a polgármester.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökét naponta keresik meg a polgármesterek azzal a problémával, hogy nem tudják hiány nélkül tervezni a költségvetést. Gémesi György szerint nincs meg a forrás a kötelező feladatok ellátásához. Van, ahol az iparűzési adó 25 százalékából kellene fedezni a hiányzó összeget, máshol viszont ilyen bevétel nincs. Látható tehát, hogy sok település nem tud megfelelni a törvényi kötelezettségnek akkor sem, ha eltörli a helyben adható szociális segélyeket, netán bezárja a könyvtárát. A MÖSZ ezért február 13-ra konferenciát szervez Gödöllőre, ahová előadókat vár az illetékes minisztériumokból. Gödöllő polgármestereként elmondta, hogy náluk még nem olyan rossz a helyzet, mint Battonyán vagy Edelényben, de néhány területen így is szigorítani kell a kiadásokat. Az biztos, idén a megszokottnál kevesebb kulturális programmal terveznek, de gondolkoznak a házi ápolás költségeinek a szigorításán is.

A Belügyminisztérium Sajtófőosztályától kérdéseinkre azt a választ kaptuk, a „bevezetett feladatfinanszírozás értelmében az önként vállalt feladatok biztosítására a településeknek saját bevételük terhére van lehetőségük. A kötelező feladatok finanszírozása nem terjed ki a választott tisztségviselőknek megállapított juttatások ellentételezésére, mint a település polgármesterének juttatása”. A törvény emellett „az idén is biztosít lehetőséget a települési önkormányzatoknak működéssegítő kiegészítő támogatás megítélésére”, emellett a helyi önkormányzatok költségvetési fejezete „2013-ban nagyobb összegű tartalékkal került elfogadásra az év közben jelentkező feladat ellátási problémák, feszültségek soron kívüli megoldására”.