Részmegállapodást kötne Balog Zoltán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökével hétfőn - derül ki a hvg.hu birtokába került tervezetből. Legitimálnák, hogy a miniszter csak az általa választott szervezetekkel egyeztet, és azt is elismernék, hogy a hallgatók által követelt hat pontból néhányban már megállapodtak.
„A felek kinyilvánítják azon közös akaratukat, hogy 2013-ban folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, amelynek eredményeképp a felsőoktatásra fordított források bővüljenek” – áll abban a megállapodás-tervezetben, amelyet várhatóan hétfőn ír alá Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter, illetve Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A hvg.hu információi szerint a tárca a hétvégén küldte el a tervezet szövegtét a hallgatói szervezetnek, amely kissé átírta az eredetit.
A miniszter és a HÖOK képviselői csütörtökön egyeztettek utoljára, akkor közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, a 16 tandíjas szakon is lesz ingyenes képzés, ugyanakkor még szó sem volt arról, hogy részmegállapodást is kötnek.
Kizárnák a többi hallgatói szervezetet
A hvg.hu birtokába került, már átírt tervezet szerint a miniszter és a HÖOK elnöke közösen megállapítják, hogy a decemberi diáktüntetések során megfogalmazott hat követelés „a tárgyalások során részben teljesült”- például a keretszámokat az Országgyűlés eltörölte -, illetve a megállapodás rendezi azokat. A fennmaradó kérdéseket a kormány és a HOÖK egy Felsőoktatási Kerekasztalnak elnevezett fórum hatáskörébe utalják.
Ennek a fórumnak az Emmi és a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia lenne a tagja, illetve „az őket érintő kérdésekben” szót kapna a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar-Európai Gazdasági Tanács is. Ez azt jelenti, hogy a HÖOK legitimálja a miniszter tárgyalási módját, és az marad az egyetlen hallgatói szervezet, amellyel a kormány hajlandó tárgyalni, kimarad az egyeztetésből a Hallgatói Hálózat (HaHa), ahogy az Oktatói Hálózat és a szakszervezetek is. A miniszter eredetileg azt akarta volna aláíratni, hogy az MKIK és a gazdasági tanács a teljes felsőoktatási reformba beleszólhassanak, így a hallgatói szerződésekbe és az egyetemi autonómiába is.
Ha a HÖOK hétfőn aláírja a megállapodást, azzal lényegében felmondja azt az egyességet, amivel még december 17-én a Magyar Rektori Konferencia, a HÖOK, a HaHa, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete létrehozta a Felsőoktatási Egyeztető Fórumot. Akkor a felek abban állapodtak meg, hogy közösen támogatják a hat követelést.
A kormány egyébként a kezdetektől jelezte, hogy a HaHa-t és az Oktatói Hálózatot nem tekinti tárgyalópartnerének, Balog Zoltán az egy héttel ezelőtti egyeztetések után is azt mondta, csak a HÖOK-ot, és a Magyar Rektori Konferenciát tartják tárgyalópartnernek, és „elfogadják, hogy léteznek más civil szervezetek is”. Nagy Dávid HÖOK-elnök pedig akor azt mondta, „arra tettek javaslatot, hogy a tárgyalások minél szélesebb körben történjenek majd; a HÖOK vállalja, hogy akik mégsem kapnának meghívást a kerekasztalra, azokkal a megbeszélések előtt egyeztet”.
Kérdés, mit szólnak a hallgatók az MKIK és Magyar-Európai Gazdasági Tanács részvételéhez (bár utóbbival kapcsolatban nem lelhető fel információ, valószínűleg az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának magyar tagozataként működő Magyar-Európai Üzleti Tanácsról lehet szó). A hallgatók attól tartanak, hogy a felsőoktatás kérdései ipari lobbik érdekeinek rendelődhetnek alá, és ugyanerről beszélt a hvg.hu-nak az egyik legnagyobb hazai egyetem rektora is, aki azt mondta, elfogadhatatlannak tartják, hogy felsőoktatási szakmai kérdésekben üzletileg befolyásolt szereplők döntsenek. A Magyar Rektori Konferencia emiatt a héten találkozik is Parragh Lászlóval.
Félsikerek
A kormány egyébként a Felsőoktatási Kerekasztal hatáskörébe utalná a megállapodás a felsőoktatás finanszírozásának kérdését, például működési költségek biztosítását vagy a hallgatói térítések és juttatások ügyét. Ugyancsak a kerekasztal mellett tárgyalnának tovább a hallgatói szerződésekről, illetve „az átalakítás átfogóbb tartalmi kérdéseiről”. Vagyis a tiltakozásokon megfogalmazott követelések közül egyelőre nem teljesült a forráskivonás leállítása és az elvonások kompenzációja, illetve a hallgatói szerződések eltörlése.
A részmegállapodás szerint a hat pontból teljesült az egyetemi autonómia korlátozását elutasító hallgatói követelés is, ugyanakkor a szövegből kiderül, ez legfeljebb részmegállodásnak és ígéretnek tekinthető: "A felek támogatják az intézmények felelős irányítását, ennek részeként - az autonómia jegyében - a kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét”. Ugyanakkor a kormány nem mond le az egyetemek gazdasági felügyeletéről, a Felsőoktatási Kerekasztal hatáskörébe utalja például a „német modell szerinti kancellárrendszer” kidolgozását.
A hallgatói tiltakozás annyiban elérte a célját, hogy a tervezet szerint a miniszter hajlandó a korábban államilag támogatott férőhelyet nem kapó – például jogász vagy gazdasági képzés - 16 szak egy részén ösztöndíjas helyeket biztosítani. Ezeken a szakokon a miniszter előzetes ponthatárt fog megállapítani, és az azt meghaladó hallgatók egy részének – az elsőhelyes jelentkezők 10-20 százalékának – állami ösztöndíjas férőhelyet biztosít.
