2013. január. 04. 12:18 MTI Utolsó frissítés: 2013. január. 04. 12:26 Itthon

Spiegel a magyar közmédiáról: "gyakori a manipuláció és a cenzúra"

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap az Alkotmánybíróságnak (Ab) az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseire vonatkozó december végi döntéséről számolt be, a Spiegel Online pedig a Kossuth rádió Esterházy Péter magyar íróval készített műsora körül kialakult ügyről közölt beszámolót.

A FAZ Magyarország öntudatos igazságszolgáltatása címmel közölte Stephan Löwenstein cikkét, amelyben a szerző a december 28-án hozott alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban megjegyezte: a kormányoldal azzal akarta érinthetetlenné tenni az előzetes választási regisztráció intézményét, hogy azt "beleírja az alkotmányba is ". Az alkotmány szövegében viszont nem találtak alkalmas "akasztót", amelyre elhelyezhették volna az új intézményt, ezért végül hozzácsapták az átmeneti rendelkezésekhez, amelyek között "amúgy is mindenféle volt már", majd az átmeneti rendelkezéseket az alkotmány részének nyilvánították. Az alkotmánybírókat "éppen ez a kissé nemtörődöm megoldás sarkallta az ítélet meghozatalára" - írta a FAZ tudósítója. 

Hozzátette: a kormánypárti frakció vagy a képviselőcsoport tagjai eddig nem adták jelét annak, hogy "öntudatos törvényhozóként" különösebben törekednének a kormány ellenőrzésére vagy jogszabályjavaslatok módosítására. Éppen ezért "fontos jelzés", hogy az Ab "adott esetben szembeszegül a kormánnyal". Ugyanakkor erre "eddig még nem volt sok példa" - írta Löwenstein.

A Spiegel Online hírportál Magyarország - Esterházy írót cenzúrázták a rádióban címmel számolt be az Esterházy Péterrel készült programajánló műsorról. A beszámolóban megjegyezték: a 2010-es kormányváltás óta a közszolgálati média "Orbán iránt lojális káderek ellenőrzése alatt áll", és "gyakori a manipuláció és a cenzúra".

Hirdetés
Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?