A plágiumbotrányok éve volt 2012. Három politikus is gyanúba keveredett, mindhárman hasonló módon védekeztek: mostanáig egyikük sem ismerte el, hogy hibázott volna, másokat tettek felelőssé, ketten közülük a per mellett döntöttek. Egyedül Schmitt Pál döntött úgy, a botrány után inkább nem folytatja.

Az idei évben a szélesebb közvélemény egy olyan szóval ismerkedett, amelyet korábban inkább csak a tudományos körökben ismertek. 2012-ben három politikus is plágiumgyanúba került, és míg korábban a korrupciós botrányokba a legritkább esetben bukott bele valaki, április 2-án - arra hivatkozva, hogy „személyes ügye megosztja nemzetét” - a köztársasági elnök az Országgyűlés előtt bejelentette lemondását.

Előtte viszont Schmitt Pál hónapokig visszautasította, hogy plagizált volna, alaptalan támadásokról beszélt. Ez a védekezési technika visszaköszönt a szintén plágiumgyanúba került Gyurcsány Ferenc és Semjén Zsolt reagálásában is. Igaz, az érintett egyetemek is hárítottak kezdetben.

A hvg.hu által készített összeállításból kiderül: az érintett politikusok az állításokra támadással válaszoltak. Politikai kampányról beszéltek, azt mondták, le akarják járatni őket, de a legtöbb állítást érdemben nem cáfolták. Nyilatkozataikat a sajtó vagy az érintett egyetemek utólag szétszedték, rendszerint bebizonyították, hogy csúsztatnak. Schmitt és Semjén végül az egykori tanárait hibáztatta, hogy miért nem annak idején figyelmeztették őket. Gyurcsány és Semjén bocsánatkérésre szólította fel a sztorival előálló médiumot. Gyurcsány végül perelte is a sajtót, Schmitt viszont az egyetemet perli, de nem a plágium tényét akarja cáfolni, hanem azért hibáztatja a Semmelweis Egyetemet, mert a doktori cím visszavonásakor nem hallgatták meg.

A bolgár átok

Az első plágiumbotrány január 11-én robbant ki, amikor a hvg.hu arról írt, hogy Schmitt 1992-ben megvédett 215 oldalas doktorijának legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. Nyolc nappal később – szinte az Indexszel egy időben – arról számoltunk be, hogy az államfő egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is több oldalt illesztett be disszertációjába, sőt egy, az olimpiát népszerűsítő brosúrából is kerültek bele részletek.

Schmitt Pál a parlamentben lemondása után - nagy volt a törzsanyag

Túry Gergely

A Schmitt-ügy megmozgatta a tudományos életet, a teljes magyar politikát, számos cikk jelent meg a plágiumgyanúról a kölföldi lapokban, hetekig szerepelt a bulvárlapok címoldalán.

Az események alakulása	A védekezés (Schmitt, az egyetem, a kormány és a kormánypártok)
Január 11. Megjelenik a hvg.hu cikke a plágiumgyanúról.	Január 11. A Köztársasági Elnöki Hivatal rövid közleményben utasítja vissza a vádakat, de nem cáfolnak. Azt állítja a közlemény, Schmitt Nyikolaj Georgijevvel baráti kapcsolatot ápolt és egy forrásból írták meg a disszertációt.
Január 12. Megszólal Malina Georgiev, aki cáfolja, hogy édesapja valaha is együtt kutatott volna Schmittel.	Január 13. A miniszterelnök szóvivője "méltatlan bulvárkacsának" minősíti az állításokat. A Semmelweis Egyetem Sporttudományi Karának dékánja bejelenti, nem lesz vizsgálat, mert "nincs ok feltételezni", hogy 1992-ben az egyetem jogelődje "megalapozatlan döntést hozott".
Január 17. Fordulat áll be az egyetem álláspontjába: bejelentik, hogy lesz vizsgálat.	Január 16. Szijjártó furcsának találja "az ügy időzítését", "hiszen egy nappal azután került nyilvánosságra az ügy, hogy az államfő a diplomáciai vezetőknek tartott fogadáson nagyon határozottan kiállt Magyarország mellett, a támadásokkal szemben”.
Január 19. A hvg.hu bemutatja, hogy még az a 30-35 oldalnyi szöveg nagy része is Georgievtől származik, amit Schmitt a rádióban a saját következtetéseinek nevezett. Délután az Indexszel szinte egy időben a hvg.hu arról számol be, hogy Schmitt 17 oldalt egy német kutató, Heinemann írásából emelt át. (Később Heinemann közli az Indexszel, soha nem kutatott együtt a magyar államfővel.)	Január 18. Először szólal meg Schmitt az ügyben. A Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondja, nem plagizált, dolgozata végén hivatkozott ugyanis a felhasznált szakirodalomra. Szerinte az opponensei rendben találták formailag a dolgozatot. 30-35 oldalon pedig saját következtetéseket von le a témában, a többiben azért vannak hasonlóságok, mert ugyanazt kutatták Georgievvel, a „törzsanyag megegyezik”. Január 19. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke közli, nincs jogkörük vizsgálódni (később viszont beismeri, hogy Schmitt is hibázott 1992-ben.)
Január 25. Feláll a vizsgálóbizottság a SE-n.
	Február 8. A Fidesz sajtóosztálya közli, tévesek a sajtóértesülések, mégsem fogja a frakció a kihelyezett ülésén tárgyalni a Schmitt-ügyet.
Március 6. Újabb szövegátemeléseket talál a hvg.hu, többek között egy, az olimpiai népszerűsítésére szolgáló brosúrából.
Március 27. Lezárják az SE-n a vizsgálatot, 1157 oldalas jelentés készül, de nem hozzák nyilvánosságra. Közleményt ad ki a bizottság, mely szerint "szokatlan nagy terjedelmű szövegátvétel" történt.	Március 27. A Fidesz szóvivője közli, a párt a vizsgálat után lezártnak tekinti az ügyet. Március 28. A hivatalos szöuli útján lévő Schmitt közli, nem mond le.
Március 29. Az államfőt addig védő Magyar Nemzet lemondásra szólítja fel Schmittet. Az SE visszavonja a köztársasági elnök doktori címét.	Március 29. „A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam” – ezt mondja az ügyben először megszólaló Orbán Viktor a Petőfi Népének adott interjúban. Egy nappal később pedig azt mondja, senki már nem dönthet az ügyben, csak az államfő.
	Március 30. A köztársasági elnök exkluzív interjút ad a köztévének, ahol kijelenti, hogy nem mond le és új doktorit fog írni 70 évesen. Az államfő közli, az egyetem őt nem hallgatta meg, ami "nem esett jól neki". Azt is felrójja, miért nem szóltak neki 1992-ben a tanárai, hogy figyeljen oda jobban az idézetekre, ez így nem fogadható el, ő jóhiszeműen járt el. (Egy nappal később Selmeczi Gabriella közli, az államfő személye sérthetetlen.)
Április 1. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésére hivatkozva lemond az SE rektora.	Április 1. "Nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta" - közli a közrádió vasárnap reggeli műsorában Schmitt.
Április 2. Napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál a parlamentben bejelenti lemondását. Lázár János frakcióvezető egy délutáni sajtótájékoztatón helyesli a lemondást (ő bár jelen volt, nem szavazott Schmittről).	Április 3. Schmitt Pál volt államfő irodája közli, pert indítanak az egyetem ellen, mert eljárásjogi hibát vétett, amikor az köztársasági elnök megkérdezése nélkül vette el a doktori címét. (Azóta több cikk jelent meg a sajtóban, hogy az egyetem peren kívül megegyezne Schmittel, de ezt az SE rendszerint cáfolta.)

Az ifjú borász kalandjai

Gyurcsány Ferenc ügyét április végén a Hír Tv Célpont című műsora robbantotta ki, amikor arról számolt be, hogy a volt miniszterelnök egykori sógora és a korábbi kormányfő megegyező – A Balaton-felvidék szőlészete és borászata – címen adott le szakdolgozatot.

Gyurcsány Ferenc a majálison - mindenkit perrel fenyegetett

Hernádi Levente

Bár Gyurcsány szakdolgozata nem került elő – sem a pécsi egyetem, sem a volt miniszterelnök nem találta –, később az egykori kormányfő dolgozatához írt bírálat nyomán a Hír Tv megpróbálta rekonstruálni a diplomamunkát: ez alapján kiderült, hogy a bíráló által említett oldalszámok megegyeznek a volt sógor dolgozatának oldalszámaival.

Az események alakulása	A védekezés (Gyurcsány, Demokratikus Koalíció)
Április elején a Schmitt-ügy farvízén a sajtó több politikus szakdolgozatát vizsgálni kezdi, ekkor derül ki, hogy Gyurcsány Ferenc diplomamunkája eltűnt a régi főiskolájának jogutódjáról, a Pécsi Egyetemről. Az egyetem vizsálatba kezd, hogy kiderítse, mi lett a dolgozattal.
Április 27. A plágiumgyanút a Pécsi Újság indítja el, ahol az egyik Schmittről szóló cikk alá egy kommentelő azt írta, Gyurcsány Ferenc nem is adott le szakdolgozatot, úgy kapott diplomát. A Hír Tv ezt követően arról számol be, hogy a volt miniszterelnök a volt sógorának diplomamunkájával egyező című dolgozatot nyújtott be 1984-ben. Megszólal az egykori sógor, Rozs Szabolcs is, aki azt mondta, nem tudott arról, hogy Gyurcsány négy évvel utána ugyanazt a témát választotta, és tőle a dolgozatot sem Gyurcsány, sem az akkori neje nem kérte el.	Április 27. A Hír Tv műsorában megszólal Gyurcsány is, aki azt mondta, valószínűleg olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát, és merített is belőle, de reméli, hogy tisztességgel idézett belőle.
Április 29. A Hír Tv újabb riportfilmet szentel az ügynek. Ebben már azt állítja: a fellelt tanári bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. Mint a műsorban elhangzik, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal.	Április 30. A volt miniszterelnök a Facebook-oldalán arról ír, hogy "őt meg akarják ölni", a Hír Tv-nek talán köze van a szakdolgozata eltűnéséhez.
Május 1. A PTE oktatási igazgatója reagál Gyurcsány állításaira közölve, 2010-ben egy ellenzéki összefogás jelöltjeként indult a pécsi választásokon, de nem a Fidesz-t, hanem egy egyesületet képviselte.	Május 1. A Demokratikus Koalíció majálisán a volt miniszterelnök kijelenti, mindenkit beperel, aki azt állítja, hogy plagizált. Hazugsággal vádoltj a Rozs-családot. Azt állítja, a jobboldalnak állhatott érdekében ellopni az ő és a sógora dolgozatát. Hivatkozik arra, hogy az egyetem oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselő volt.
Május 2. Az egyetem közli, az eltűnt régi szakdolgozatok felkutatására létrehozott vizsgálóbizottság feladatkörét kibővítették: megvizsgálják a Gyurcsánnyal szemben megfogalmazott plágiumvádat is.	Május 2. Gyurcsány az ATV-nek adott interjújában azt mondta, nem másolta a dolgozatát, legfeljebb az "inspirációt" a Rozs család balatonfüredi házában szerezte. Ugyanakkor azt feltételezte, hogy Rozs Hír Tv-ben bemutatott dolgozata nem az eredeti, direkt úgy állították össze az ő dolgozatához készített bírálatok alapján - azaz ismét hazugsággal vádolta meg saját korábbi családját.
Május 3. A Pécsi Újság számol be arról, hogy Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében megtalálták Rozs 1980-as szakdolgozatát. (Korábban Rozs a saját példányát mutatta meg a Hír Tv-nek.)	Május 4. A DK politikusa, Vadai Ágnes szerint koncepciós eljárás folyik a pártelnök ellen, amiben még az egyetem is benne lehet.
Május 4. A Hír Tv a gyakorló iskola igazgatójának nyilatkozatára alapozva azt állítja, Gyurcsány nem vett részt a kötelező tanítási gyakorlaton, pedig ez feltétele volt a diplomának. Mindezt azért, mert KISZ-titkári teendői lefoglalták. Ezt egy kitakart arcú forrás is megerősítette. A pedagógus egy nappal később az ATV-nek azt mondja, manipulálták, megvágták a felvételt, amit rejtett kamerával vettek fel.	Május 5. A DK bemutja Gyurcsány leckekönyvét, melyben az szerepel, hogy négyest kapott a tanítási gyakorlatra, tehát a párt szerint elvégezte azt.
	Május 7. A DK politikusa, Varju László bocsánatkérésre szólítja fel a Hír Tv-t, mert szerinte manipulálták a felvételeket. Kijelenti, addig nem nyilatkoznak a tévének, amíg ezt meg nem teszi.
Május 15. Az egyetem lezárja a vizsgálatot. Megállapítja, hogy három esetben oldalszám szerinti egyezés mutatkozik a bírálat és Rozs dolgozatának összevetése alapján, de Gyurcsány szakdolgozatát sehol nem találják, így a plágiumvádakat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják.	Május 15. Vadai Ágnes sajtótájékoztatón bejelenti, az egyetemi jelentéssel megdőlt a Gyurcsánnyal szembeni plágiumvád. Az újságírói kérdésre, hogy találtak oldalszám szerinti egyezést, Vadai perrel fenyegetett meg minden újságot, amely plágiumról ír.
	Június 19. Gyurcsány beperli a Hír Tv-t, a Magyar Nemzetet és a Magyar Hírlapot. (Korábban az őt képviselő ügyvédi iroda 33 sajtó-helyreigazítási eljárást indított.)
November 29. A bíróság jogerősen helyreigazításra kötelezi a Magyar Nemzetet a cikkéért, amely határozottan állította, hogy Gyurcsány plagizált. Azt valósnak ítélte a bíróság, hogy a szakdolgozat bírálatában megemlített oldalszámokkal azonos oldalszámokon Rozs Szabolcs dolgozatában azonos tartalom szerepel, de ebből még nem bizonyítható egyértelműen a plagizáció.

Súlyos szakmai-etikai vétség

A hvg.hu november 18-án arról írt, hogy a miniszterelnök-helyettesnek a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián megvédett teológiai értekezése közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvételén alapszik.

Semjén Zsolt - nem mond le

Túry Gergely

Egy nappal később megírtuk, hogy Semjén az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata jelentős átfedést mutat az egy évvel korábbi teológiai értekezésével, továbbá olyan részeket is tartalmaz, amelyek megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételek más, magyar és idegen nyelvű forrásokból. Az ügy kirobbanása után Semjén a kormány honlapján nyilvánosságra hozta – többek között – „második javított kiadás” feliratú szociológia dolgozatát is, melyben a hvg.hu jelentős mértékű, 14-15 oldalnyi szövegazonosságot mutatott ki témavezetője, Molnár Attila egy 1992-es és egy 1993-as tanulmányával.

Az események alakulása	A védekezés (Semjén, KDNP, Fidesz, kormány)
November 18. A hvg.hu kirobbantja az ügyet. Lapunk arról számolt be, hogy Semjén jelentős mértékben merített a német vallástörténész, Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható kézkikönyvéből.	November 18. Hoffmann Rózsa KDNP-s politikust az ATV-ben megkérdezik az ügyről, aki "kizártnak nevezi", hogy a pártelnök plagizált volna. Reagál a Miniszterelnökség is, "szánalmas politikai provokációnak" nevezve az állításokat, de azokat érdemben nem cáfolja.
November 19. A hvg.hu arról számol be, hogy Semjén 1992-ben az ELTE szociológia intézetében az egy évvel korábban megvédett disszertációja rövidített változatát adta be szakdolgozatként. Lapunk arra is felhívta a figyelmet, hogy míg egyesz szövegeket a doktoriban még idézőjelek közt szerepeltetett, a szociológia dolgozatban már elhagyta azok egy részét.	November 19. Semjén Zsolt reagál az első cikkre a Blikknek azt állítva, "maga a feltételezés is meghökkentő". A kormany.hu-n közzéteszik a miniszterelnök-helyettes két dolgozatát és a leckekönyvét. A szociológia dolgozaton a "második javított kiadás" felirat szerepel.
November 20. A hvg.hu és a Népszabadság arról számol be, hogy a szociológia dolgozat megítélése 1992-ben vitát váltott ki az egyetemen. Az egyik bírálója, egy elismert szektakutató egyest adott rá, a témavezetője, Molnár Attila viszont ötöst. Az ellentmondást egy harmadik bíráló felkérésével hidalták át. Ezt a Népszabadságnak Fokasz Nikosz tanszékvezető is elismeri.	November 20. A Pázmány Péter Egyetem közleményt ad ki, melyben jogos a doktori 1997-es PhD-vá való átminősítése.
	November 21. Újból megszólal Fokasz Nikosz, aki az 1990-es évek elején tanította Semjént és azt állítja, nincs plágiumügy, a miniszterelnök-helyettest politikai okok miatt támadják. "A hvg.hu rágalomhadjárata kifulladt" - ezzel a felütéssel ad ki a Miniszterelnökség közleményt, melyben felszólítják a hvg.hu-t kérjen bocsánatot, de állításainkat tételesen most sem cáfolják. (A hvg.hu szerkesztősége közli, továbbra is fenntartja az állításait.)
	November 23. Az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja, Tausz Katalin a Népszabadságnak azt mondja, "anekdotikus visszaemlékezések" miatt nem fognak vizsgálatot indítani.
November 26. A hvg.hu arról ír, hogy a kormány honlapjára időközben kihelyezett "második javított kiadás" hosszabb, mint a szakdolgozat Pázmány könyvtárában megtalálható első verziója - amit vélhetően a bírálatok hatására bővített ki 1992-ben. Lapunk kimutatta, a kibővített szöveg jelentős részben szó szerint megegyezik konzulensének, Molnár Attilának egy évvel később, a Valóság című folyóiratban megjelent tanulmányával.
November 29. Fordulat áll be az ELTE álláspontjába: bejelentik, hogy lesz vizsgálat. A hvg.hu újabb egyezéseket talál Semjén "javított" szakdolgozata és Molnár egy 1992-es cikke között.	November 29. Megszólal Semjén egykori konzulense. Közli, gyakran végzett közös kutatásokat tanítványaival, de soha nem vett át szövegeket tőlük, fenntartja, hogy 1993-as tanulmánya az övé.
	November 30. A Pázmány ismét közli, hogy nem indít vizsgálatot a doktorival kapcsolatban megfogalmazodótt plágiumgyanú kivizsgálására.
December 7. Az ELTE dékánja, Tausz Katalin ismerteti a vizsgálat eredményét. Közli, jelentős szövegegyezőséget állapítottak meg Molnár és Semjén írásai között és ezzel súlyos szakmai-etikai vétséget követtek el. Arra a kérdésre, hogy ki a felelős, Tausz azt mondja, egymást közt kell lerendezniük. A dékán szerint ennyi idő távlatában nem vonhat le az egyetem következtetéseket.	December 8. Semjén minden etikai vádat visszautasít és a tanárait hibáztatja, hogy miért nem 1992-ben jelezték neki, hogy tudományetikai problémákat látnak. A kérdésre, hogy lemond-e, nem válaszol.
December 9. Molnár Attila reagál az ELTE és Semjén bejelentéseire. Azt állítja, a "javított" dolgozatot neki nem mutatták meg, tehát nem vehette észre, hogy abba olyan szövegek kerültek, melyeknek ő a szerzője.
December 11. Az ELTE több professzora aláír egy közleményt, melyben leszögezik, amíg nem derül ki, hogyan kerültek Molnár szövegei Semjén dolgozatába, a diplomamunkát érvénytelennek tekintik. Az aláírók között ott van Fokasz Nikosz is, aki korábban azt állította, nincs plágiumügy. December 20-án az ELTE újabb közleményt adott ki, melyben úkból leszögezte, ennyi év távlatában tehetetlen, az ügyet lezártnak tekinti.