A kormány nem finanszíroz egyetlen gazdasági szakot sem, de a jogászoknak és a kommunikáció szakosoknak is saját zsebből kell állniuk a tanulmányaikat. A miniszter 2013-ban még nem határoz meg központilag ponthatárokat, így még mindig bizonytalan, hogy pontosan hogy működik majd a rendszer.
A korábbi híreknek megfelelően nem lesz államilag finanszírozott képzés a gazdasági szakokon és a jogászképzésben – derül ki abból a listából, amelyet csütörtökön délután tett közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A bölcsész szakok közül az állam nem támogatja az andragógiát (felnőttképzés), a társadalomtudományok terén pedig a kommunikáció és médiatudomány, illetve a nemzetközi tanulmányok szakokat. Nem kaphatnak állami finanszírozást az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakra jelentkezők sem.
Mégsem hirdet ponthatárokat a miniszter
Bár a parlament hétfőn úgy módosította a felsőoktatási törvényt, hogy a miniszternek joga van előre meghatározni az egyes szakok ponthatárait, Balog Zoltán idén csak a minimális ponthatárt határozza meg: az alapképzésekre legkevesebb 240 ponttal lehet bekerülni, míg a felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz a minimális szint. „Az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében a felvételi eljárás során alakulnak ki” – áll a közleményben.
| A nem támogatott szakok listája |
| Andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, kommunikáció és médiatudományok, nemzetközi tanulmányok, jogász |
Ez azt jelenti, hogy a miniszter – állítólag „a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében” – 2013-ban még nem kíván élni azzal a jogkörével, amelyet a hétfői törvénymódosítás biztosított számára. Balog Zoltán ezt a jogkörét a csütörtökön kiadott közlemény szerint csak „a 2014-es általános felvételi eljáráskor kívánja majd gyakorolni”.
A közleményből nem derül ki, hogy pontosan hogy működik majd a 2013-as felvételi rendszer, és egyelőre elképzelni sem lehet. Eddig ugyanis a keretszámok alapján határozták meg a ponthatárokat, most viszont semmilyen támpont nincs. A törvény alapján a felsőoktatási felvételi tájékoztató 2012. december 31-én jelenik meg online formában, és ez a hivatalos tájékoztató tartalmazza majd a korábban az egyes szakok intézményi meghirdetésének részleteit. Ám azt nem fogják tudni a hallgatók, hogy az adott szakra összesen hány helyet hirdettek meg, így az esélyeiket sem tudják majd belőni a felvételizők.
A legnépszerűbb szakokat húzták ki
A nem támogatott szakok közé került több, hagyományosan nagyon népszerű képzés, így több tízezer diák jár rosszul a kormány döntésével. Nem támogatják például a jelentkezési listákat évek óta vezető gazdálkodás és menedzsment szakot. Erre 2011-ben még 10 137 ember jelentkezett, és még a keretszámok radikális megvágása után, 2012-ben is 4769-en adták be a jelentkezésüket.
A második legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás volt, amelyet most szintén a nem támogatott kategóriába soroltak: 2011-ben 7125-en, idén pedig 4118-an jelentkeztek ide. A kommunikáció és médiatudomány szakra tavaly 5230-an, idén pedig 4161-en jelentkeztek. A népszerű szakok közt volt a jogász is, amire tavaly 3997-en, idén pedig 2670-en jelentkeztek.
Meggondolták magukat
A múlt héten kezdődött tiltakozások hatására lényegében a 2011-es startvonalra rendelte vissza önmagát a kormány, legalábbis ami a felsőoktatásba felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámot illeti. Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentése szerint a kabinet úgy döntött: az államilag finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb, mint 55 ezer. Ezt az ígéretet a csütörtöki közlemény is megismételte
December 3-án még arról született kormány-előterjesztés (a kaotikus kommunikáció miatt bizonytalan, hogy ezt elfogadták-e), hogy alig több mint tízezer diáknak biztosítják az ingyenes tanulás lehetőségét. Pótlékként az úgynevezett részösztöndíjat (az önköltség 50 százalékos állami támogatását), illetve a Diákhitel 2 konstrukciót ajánlották volna. A tiltakozások után Orbán Viktor miniszterelnök úgy próbálta megoldani a kényes helyzetet, hogy egyetlen mondattal megszüntette a keretszámokat.
Csak látszólag fordultak meg
A kormány ugyanakkor nem minden téren engedett. A legfontosabb céljából, a felsőoktatás finanszírozásának visszavágásából például csak egészen keveset: bár az államilag támogatott képzéseken részt vevő hallgatói létszám megemelésével elvileg pénzhez jutnak az egyetemek és főiskolák, de a kormányszóvivő által megígért 24 milliárdban benne van a PPP-konstrukciók igencsak költséges kiváltása is. Ráadásul a felsőoktatás költségvetési támogatása még így is 11 milliárd forinttal elmarad a tavalyi, 42 milliárddal pedig a 2011-es szinthez képest.
Ennek az lehet a következménye, hogy hiába vehetnének fel viszonylag nagy számban hallgatókat az egyetemek, nem lesz elég pénzük az oktatásukra. A megszorítások miatt már több helyen is szénszünetet rendeltek el, a költségvetés elfogadása után pedig – a hvg.hu értesülései szerint – legalább egy nagy, budapesti egyetemen már elkezdték az óraadó tanárok megbízási szerződéseinek felmondását, ami előbb-utóbb gondokat okozhat az oktatásban.
A kormány mozgástere a változásokkal egyáltalán nem szűkül, csak más módszerekkel avatkoznak be a felsőoktatásba. Minden intézménynek van ugyanis egy maximális hallgatói létszáma, ami megmutatja, hogy „teljes kihasználtsággal működve”, hány hallgató fogadásához van elegendő termük, oktatójuk és eszközük. Ehhez a hétfőn elfogadott törvénymódosítás hozzáteszi még a „szakos hallgatói kapacitás” fogalmát is. Ezt az egyetemek és a főiskolák maguk határozzák meg, de szükség lesz a fenntartó, vagyis az állam, illetve az azt képviselő miniszter hozzájárulására is.
A bejelentést követően egyelőre nem vonulnak az utcára, de munkacsoportot alakítottak és minden diákot fórumra hívtak az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanácskozó hallgatók.
Tovább folytatják a hallgatók a tiltakozást
Az ELTE BTK Hallgatói Fóruma és a Hallgatói Hálózat közös közleményükben azt írták, "fel vagyunk háborodva. A kormány valójában bevezette a tandíjat". Szerintük az, hogy jövőre tizenhat szakon, köztük a legnépszerűbbeken nem indul állami ösztöndíjas képzés, visszalépés a kormány két héttel ezelőtti álláspontjához képest is. Szerintük Balog Zoltán két napja sajtótájékoztatón és az Országgyűlésben is garantálta, hogy mindenki megkezdheti állami ösztöndíjas tanulmányait, aki megfelel “a minőségi kritériumoknak” és vállalja a röghöz kötő hallgatói szerződés aláírását. "Hazudott" - tették hozzá.
Mint írták, "az egyes szakok megbélyegzését és az ezen szakokat választók diszkriminálását igazságtalannak tartjuk. A kormánynak a diákság megosztására irányuló szándékát elítéljük".Emellett azzal, hogy a keretszámokkal és a ponthatárokkal kapcsolatos kormányzati álláspont naponta változik, teljes bizonytalanságban tartják a felvételizőket. Továbbra sem engednek a hallgatók hat pontjából, a tiltakozást addig folytatják, amíg követeléseik nem teljesülnek.
A HÖOK Facebook-oldalán közzétett véleménye szerint a kormány nemhogy elállt volna a bújtatott tandíj bevezetésétől, de mai döntésével tovább szélesítette azoknak a szakterületeknek a körét, amelyen egyetlen államilag finanszírozott hely sem lesz a következő évben.
A héten több ízben is jelezték: irreálisnak tartják, hogy hetekkel a jelentkezési határidő lejárta és hónapokkal az érettségi vizsgák előtt, egy-két nap alatt, bármilyen statisztika, elemzés és szakvélemény ismerete nélkül meg lehessen húzni a ponthatárokat. "Még ma reggel is úgy tudtuk, ezek karácsonyig mégis kiderülnek, délután világossá vált, hogy a kormány belátta, lehetetlent ígért".
