Az alaptörvénybe vésik a kétharmados földtörvényt
Ismét módosítanák az alig egyéves alaptörvényt, ezúttal azért, hogy kétharmados törvénybe lehessen betonozni a termőföldek forgalmának szabályait. Az ötlet már nyáron megszületett, de valószínűleg a földtörvény miatt kialakult belső viták miatt év végére maradt.
Újabb módosító javaslatot nyújtott be az idén január 1-jén hatályba lépett új alatörvényhez a kormány. A sorban immár harmadik alaptörvény-módosítás célja, hogy sarkalatos, vagyis kétharmados törvénnyé nyilvánítsa a földtörvényt, amelynek javaslata egyébként már az Országgyűlés előtt van, jelenleg a részletes vitára vár. Az alaptörvény-módosítást már hétfőn megtárgyalja a parlament.
A módosítás értelmében termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzésének, valamint hasznosításának "korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg". A Fidesznek és a KDNP-nek jelenleg megvan a lehetősége, hogy kétharmados törvényeket fogadjon el, de később ezeket sokkal nehezebb lesz megváltoztatni.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár november 19-én jelentette be, hogy kétharmadossá kívánják tenni a földtörvényt, bár a hvg.hu információi szerint erről az elvi döntés már nyáron megszületett. Jakab István fideszes képviselő, a MAGOSZ elnöke szerint stabil birtokviszonyt csak kétharmados törvény eredményezhet.
A termőföldek adásvételét erősen korlátozó földtörvény a kormánypártokon belül is vitákat vált ki, mivel egyes képviselők szerint nem a családi gazdálkodóknak, hanem a nagybirtokosoknak kedvez. A földügyekben belső ellenzékként viselkedő két volt államtitkár, Ángyán József és Bencsik János 55 módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz.