Idén valószínűleg utoljára Orbán Viktor is beszáll a parlamenti vitába, amelyben az ellenzék még mindig nem hagyja annyiban a földügyeket, de számon kéri a vidéki főiskolák sorsát is. A legfontosabb fejlemény, hogy kéthónapnyi halogatás után végre szavaznak a költségvetéshez benyújtott módosítókról, és lehet, hogy ismét hozzányúlnak az alaptörvényhez is.
„Igazságot Kajászónak!” – ezzel a jelszóval üti tovább a vitatott földbérleti pályázatok ügyét hétfőn a parlamentben a jobbikos Magyar Zoltán, aki a vidékfejlesztési minisztert interpellálja a háromnapos ülés kezdetén. Néhány hete a Fejér megyei település gazdái – akiket a Jobbik és az LMP is támogat - körbekerítettek és felszántottak egy hetvenhektáros földterületet, amelyet szerintük jogtalanul adott bérbe a Nemzeti Földalapkezelő. A szervezet feljelentést tett.
A mezőgazdaság lesz a témája hétfőn a már szokásosnak mondható kormánypárti öninterpellációnak is: a fideszes Pócs János (civilben dinnyetermelő és kereskedő) azt kérdezi: „Tervezi-e a kormány a mezőgazdasági hatósági ügyek, például az őstermelői igazolvány kiváltásának egyszerűsítését?”. Szinte biztos, hogy a vidékfejlesztési miniszter jó hírekkel szolgál majd a képviselőnek az adminisztrációs könnyítésekről.
„Mi legyen a vidéki főiskolák sorsa?” – kérdezi majd az LMP-s Osztolykán Ágnes, arra utalva, hogy a felsőoktatási reform jó eséllyel megszűnésre ítél több kisebb főiskolát is. Az MSZP-s Simon Gábor a párt szociális érzékenységét csillogtatja meg „Mikor csökken a távfűtés díja Miskolcon?” című interpellációjával. Párttársa, Ujhelyi István pedig a Fidesz egyik kedvenc terepére merészkedik, mikor azt kérdezi: „Meg kell védeni az erdélyi magyarságot?”
Mivel ismét eltelt három hét, Orbán Viktor miniszterelnöknek személyesen kell válaszolnia az azonnali kérdések órájában. Két kérdést biztosan kapni fog: a szocialista Lukács Zoltán a kérdés címe alapján egy „jó tanácsot” szeretne adni a kormányfőnek. A jobbikos Volner János ellenben már a kérdés címében megosztja véleményét: „Nem gondolja Miniszterelnök Úr, hogy megszorítások helyett növekednie kellene a magyar gazdaságnak?”
Előveszik a költségvetést
Hosszú halogatás után végre előveszi a parlament a 2013-as költségvetést, és a képviselők végre szavaznak a módosító indítványokról. A büdzsé tárgyalását már nyáron megkezdték, sőt, a sarokszámokat is elfogadták. Az eredeti tervek szerint szeptemberben el kellett volna fogadni a teljes költségvetést, de a kormány az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások miatt függőben tartotta azt.
Azóta a tárgyalások befulladtak, a költségvetésről pedig kiderült, hogy több százmilliárdos megszorítás nélkül nem tartható. Ezeket részben, az adótörvények közt már megszavazta az Országgyűlés, de még mindig nem látszik egyértelműen, hogy fog kinézni a jövő évi költségvetés. Azt a lehetőséget viszont már korábban biztosította a parlament, hogy a kormány közvetlenül a zárószavazás előtt is átírhassa a fő számokat is.
A büdzsé tervezetéhez a képviselők összesen több mint négyszáz módosító indítványt nyújtottak be, de a költségvetési bizottság csütörtökön ezt még megfejelte 17 újabb módosítóval. Az egyik ilyen indítvány A módosító javaslat szerint a költségvetés a korábbi terveknél kisebb gazdasági növekedéssel számolna, de ugyanakkor jelentős államadósság-csökkenést is tartalmazna. A kormány arra is számít, hogy jövőre jóval erősebb lesz a forint, mint a költségvetés benyújtásakor tervezte.
Alaptörvény, trafiktörvény
Már a múlt héten is szerepelt az előzetes napirenden az alaptörvény harmadik módosítása, amelyet még be sem nyújtottak az Országgyűlésnek. A Fidesz napirendi javaslata szerint, ha benyújtják a javaslatot, akkor hétfőn lehetne az általános, kedden pedig a részletes vita, vagyis egy hét múlva akár el is lehetne fogadni az alaptörvény-módosítást. Ez egyébként valószínűleg a sarkalatos (vagyis kétharmados többséget igénylő) törvények közé sorolná a parlament előtt lévő földtörvényt.
Bár csak szeptemberben fogadták el, máris módosul a trafiktörvény, melynek értelmében állami monopóliummá válik a dohánytermékek kiskereskedelme, így A mostani 43 ezer helyett 6-7 ezer helyen lehet majd csak dohányárut vásárolni. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár és képviselőtársai azzal tennék jövedelmezőbbé a dohányboltokat, hogy a sorsjegyet és lottót is belevennék az árusítható termékek közé.
Hétfőn zokról a módosító indítványokról szavaz a parlament, amelyeket ehhez a második törvényhez nyújtottak be. Ezek közt szerepel egy, az előterjesztők által is támogatott indítvány, amely szerint a nemzeti dohányboltoknak nevezett üzlet utcafronti részén még csak utalni sem lehet majd a dohányzásra, vagyis még egy stilizált cigaretta rajza is tilos lesz. Egy másik javaslat azt tiltja meg, hogy a nagykereskedők ajándékokkal próbáljanak a trafikosok kedvében járni.
Letelepedés pénzért
Várhatóan elfogadják az idegenrendészeti törvény Rogán Antal fideszes frakcióvezető által benyújtott módosítását is. Ennek lényege, hogy kivételeznének azokkal a nem EU-s polgár (állítólag elsősorban kínai) befektetőkkel, akik legalább 250 ezer euró értékben vesznek magyar állampapírt. Az eredeti javaslat annyiban finomodott, hogy a befektetők nem egyből letelepedési engedélyt kapnak, hanem először csak tartózkodási engedélyt, majd egy fél év múlva kérhetik a letelepedést.
Hétfőn késő esti időpontra került az új polgári törvénykönyv (Ptk.) részletes vitája, 4 óra 20 perces időkeretben. A hatalmas terjedelmű, számos jogterületet átfog kódexhez első körben 184 módosító indítványt nyújtottak be, leginkább a családjog és az öröklés foglalkoztatja a képviselőket. Az MSZP és a Jobbik is kifogásolja a késői időpontot, és azt javasolja, hogy keddre tegyék át a részletes vitát, de kicsi az esélye, hogy a többség ezt támogassa.
Hit kérdése
Kedden főként részletes viták vannak a napirenden, amelyek közül kiemelkedik a hegyközségekről, vagyis a borvidékek önszabályozó testületeiről szóló javaslat. Ezt Tiffán Zsolt fideszes borász-képviselő nyújtotta be, először még októberben. Mivel a szalmával nem egyeztetett, akcióját hatalmas ágazati felháborodás követte, így már a bizottságban elbukott a javasl. Tiffán azonban nem adta fel, ismét benyújtotta, méghozzá úgy, hogy az érintett szakmai szervezetüknek ne legyen idejük véleményezni.
Tiffán javaslata alaposan felforgatná a hegyközségek az erőviszonyait, a kritikusok szerint alapvetően a nagyobb, családi topborászatok érdekei szerint (Tiffánéknak is 25 hektáros családi borászata van). A legfontosabb változás az lenne, hogy szakítanának az egy tag, egy szavazat elvével, így a nagyobb gazdáknak több beleszólásuk lenne a hegyközség dolgaiba. Az ötlettel szembeni ellenérzéseket jelzi, hogy a múlt héten egymást is túllicitáló kormánypárti módosítókkal szórták meg a törvényjavaslatot.
Szerdára is hagyott néhány részletes vitát a parlament, illetve ekkor tárgyalnak a képviselők egy népi kezdeményezésről, amelyben a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület kéri egyházként való elismerését. Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolájának is hívott, hollandiai alapítású ezoterikus-keresztény vallási mozgalom tagjai az ókori gnosztikusok modern követői, akik hisznek abban, hogy minden emberben ott szunnyad Krisztus, csak fel kell ébreszteni. A vallásügyi bizottság nem támogatja az egyházként való elismerésüket.
