Eljuttatta a parlamentben hétfőn elfogadott választási eljárási törvénnyel kapcsolatos kifogásait az államfőnek az MSZP elnöke.
Mesterházy Attila a szocialisták jogi érvelését tartalmazó petíciót a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatójának, Haszonicsné Ádám Máriának adta át kedd délelőtt a Sándor-palotában.
A pártelnök - kifogásolva a többi között, hogy előzetes regisztrációhoz kötötték a választójog gyakorlását - azt kéri Áder Jánostól, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
Az alaptörvény szerint az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnökének öt napon belül kell megküldenie az államfőnek, akinek ugyancsak öt napja van aláírni és elrendelni a kihirdetését, vagy alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményezni.
Mesterházy Attila újságíróknak nyilatkozva felidézte, hogy személyes találkozón szerette volna ismertetni a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos aggályait Áder Jánossal, aki ezt nem tette lehetővé. Most azt kezdeményezte, hogy a köztársasági elnök - ha a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével nem akar külön megbeszélést folytatni - még a héten hívja össze konzultációra a parlamenti pártok vezetőit, hogy meggyőzhessék az eljárási törvény alkotmányellenességéről.
Ezzel kapcsolatban azt mondta: a választási szabályok alkotmányossága van olyan fontos ügy, mint a Rio de Janeiró-i klímakonferencián képviselt magyar álláspont, amelyről Áder János kezdeményezésére ötpárti találkozót tartottak korábban.
Az MSZP jogi érvelése szerint a választói feliratkozást bevezető alaptörvény-módosítás ellentétes a nemzetközi jogi szabályozással, például az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a létező lakcímnyilvántartás miatt a regisztráció felesleges. Ugyanakkor véleményük szerint a részletszabályok is indokolatlanul szigorúak, hiszen bár a névjegyzékbevételre két nap is elegendő lenne, a feliratkozási időszak mégis lezárul 15 nappal a szavazás előtt. Pazarlónak és jogkorlátozónak tartják, hogy a regisztrációt négyévente meg kellene ismételni.
A szocialista párt szerint korlátozza a politikai versenyt a pártok kampánylehetőségeinek szűkítése, például az, hogy a kereskedelmi médiában nem hirdethetnek. Bírálják azt is, hogy a választási szervek vezetőinek mandátuma kilenc évre szól majd.
