Eddig nyolc ember, köztük politikusok doktori címe bánta egy német közösségi kezdeményezés munkáját. A plágiumvadászatra szakosodott oldalon ízekre szedik a gyanús dolgozatokat, sorról sorra bemutatják, mit honnan másolt a szerző. Volt olyan disszertáció, aminek 71 százaléka volt másolás, de egy esetben 21 százalék plágium is elég volt a cím visszavonásához.
Szinte iparszerűen vadászik a plágiumra egy német közösségi oldal, a VroniPlag Wiki: másfél év alatt 32 doktori disszertációról, egy habilitációs dolgozatról és egy tudományos módszertani kézikönyvről állapította meg, hogy a szerzők kisebb-nagyobb arányban más művekből másoltak, anélkül, hogy megfelelő módon hivatkoztak volna a forrásokra.
Az oldal tavaly márciusban, Karl-Theodor zu Guttenberg korábbi védelmi miniszter plágiumbotrányának kirobbanása után indult. A leghíresebb, politikust érintő plágiumügy elindítója egy svájci professzor volt, aki kíváncsiságból egy online plágiumkereső program segítségével megnézte, Guttenberg vajon mely szerzőktől idézett 2007-ben beadott doktori disszertációjában.
Kiderült, hogy a szövegben több rész is szóról szóra megegyezett a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap egyik, 2003-as számában megjelent írással. Mivel Guttenberg úgy emelt át részeket, hogy azokat nem tüntette fel sem a lábjegyzetben, sem a forrásművek között, plágium gyanúja miatt vizsgálat indult, aminek végén megfosztották doktori címétől, miniszteri posztjáról pedig le kellett mondania. Ezzel aztán ledőlt az első dominó, sorra derültek ki a plágiumügyek.
| Elfáradt a konzervatívok reménysége |
A plágiumügy miatt bekövetkezett bukásáig Karl-Theodor zu Guttenberg számított a német jobboldal egyik nagy reménységének, szinte mindenki biztos volt benne, hogy egyszer kancellár lesz belőle. Mindkét ágon arisztokrata családból származik (sőt, a felesége is grófnő), katonai szolgálata után jogi, majd politikai pályára lépett: 31 évesen lett képviselő a Bundestagban. Az első Merkel-kormányban a gazdasági, a másodikban a védelmi tárcát bízták rá. Guttenberg először tagadta, hogy plagizált volna, és akkor sem mondott le, amikor az egyetem megfosztotta doktori címétől. Elismerte ugyan, hogy komoly hibákat követett el, de állította, hogy nem csalt. A kancellár kitartott mellette, pedig húszezer német akadémikus követelte a lemondását. Március elején aztán Guttemberg feladta a harcot, és lemondott. Ezt azzal indokolta, hogy "ereje végéhez érkezett". |
Még tartott a botrány, amikor elindult az önkéntesek munkájával, az úgynevezett crowdsourcing módszerével működő VroniPlag Wiki. A névadó Veronica Saß, Edmund Stoiber korábbi bajor miniszterelnök lánya volt (Vroni a Veronica becézése), akinek disszertációját elsőként vizsgálták meg, és 54 százalékban plágiumnak találták. A vizsgált dolgozatok közt volt több politikus disszertációja is, eddig nyolc ember tudományos címét vonták vissza az érintett egyetemek, köztük több aktív, magas rangú politikusét is.
Jogászok, filozófusok, orvosok
Az egyetemek négy esetben nem találták megalapozottnak a plágiumvádat. Ebből két esetben azonban a karok is megállapították, hogy valóban történtek szakmai hibák. A könyvkiadó viszont visszavonta azt a tudományos módszertani kézikönyvet, amelyről a VroniPlag Wiki megállapította, hogy jelentős része plágium: a szerző tiltotta például a diákoknak a Wikipedia használatát, de maga legalább 18 helyen másolt át szövegeket az online lexikon német nyelvű kiadásából.
A tudományos fokozat visszavonásával végződő ügyek közül a legkisebb arányban, 21 százalékban egy Siegfried Haller nevű filozófus 2003-ban, a Halle-Wittenbergi Egyetemen megvédett disszertációja tartalmazott hivatkozás nélkül átvett anyagot. A csúcstartó a szintén filozófus Georgios Chatzimarkakis: 2000-ben készült, Bonnban megvédett dolgozatának több mint 71 százaléka volt plágiumgyanús átvétel. Guttenberg esetében az egyetemi vizsgálat megállapította: 16 325 sor közül 3521, vagyis a vizsgált szöveg egyötöde forrásmegjelölés nélküli átvétel volt.
A hvg.hu számításai szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az az 1991-es teológia doktori dolgozata, amelyről a héten többször is írtunk, közel negyven százalékban más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása. Schmitt Pál doktori címét pedig márciusban azt követően vonta vissza a Semmelweis Egyetem, hogy kiderült, 215 oldalas doktori disszertációjából körülbelül kétszáz oldalt más munkákból vett át.
A legtöbb németországi plágiumgyanús dolgozatot a VroniPlag Wiki névtelenségbe burkolózó – és emiatt többször is nyilvánosan bírált – szerzőinek tapasztalata szerint jogászok, filozófusok és orvosok adják be, de bukkantak már gyanús állatorvosi és teológiai értekezésre is. A fokozatot elvesztő szerzők közül négyen filozófusok, hárman jogászok, egy pedig közgazdasági témában szerzett doktori fokozatot (utóbbi 67 százalékban nem saját kútfőből dolgozott).
A VroniPlag Wiki minden esetben nyilvánosságra hozza a teljes dolgozatot, amely oldalanként összevethető azokkal a művekkel, amelyekből a szerzők hivatkozás nélkül átemeltek. Emellett egy vonalkódhoz hasonló ábrával vizualizálják a plágium arányát: a különböző források különböző színnel jelennek meg. A vonalkód segítségével ránézésre is látszik, milyen arányban vettek át a szerzők szövegeket.
| Magyar plágium |
A Budapesti Corvinus Egyetemen egyébként 21 százaléknál kevesebb másolásért is dobtak már vissza doktori disszertációt: tavaly egy doktorandusz dolgozatának 14 százaléka volt forrásmegjelölés nélküli másolat, ezért újra kell írnia az értekezést. A másik esetben a hallgató – pechére – éppen a bíráló műveiből vett át szövegrészeket hivatkozás nélkül, őt kizárással büntette az intézmény. A történtek után mindkét egyetem doktori iskoláiban szigorították a PhD-hallgatók munkájának ellenőrzését. Gabóda Béla, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pedagógiatanára 2004-ben szerzett doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen. Titulusát azonban 2009-ben visszavonta az intézmény doktori tanácsa, miután kiderült, hogy a szerző 70 oldalt emelt át mások műveiből disszertációjába anélkül, hogy a forrásokat feltüntette volna. |
Rettenetes kapufát rúgtak! - kormánypártiak Semjén plágiumgyanús dolgozatáról
Plágiumgyanú: Semjén doktoriját a szociológián is elsütötte
