Navracsics Tibor elmondta, hogy a tanácskozás fő célja a Közép-Európai Kezdeményezés 2013-as elnökségére való felkészülés, illetve a V4-es elnökségi évre tervezett magyar programok koncepciójának megvitatása. 

A miniszter felhívta a figyelmet a felkészülés és a közép-európai országok közti párbeszéd fontosságára, mivel szerinte 2014, az első világháború 100. évfordulója az egész világ számára az újraértelmezés, újrafogalmazás lehetőségét adja.

"Az elmúlt száz év tanulságait összegezve nyissunk egy új fejezetet a magyarság és a közép-európai nemzetek kapcsolatrendszerében" - fogalmazott Navracsics Tibor, aki szerint ebben kulcsszerep jut a Balassi Intézetnek, mivel "a leghatásosabb kommunikációs platform a kultúra". Elmondta, hogy remélhetőleg jövőre Belgrádban, majd Zágrábban, Kolozsvárott és Ljubljanában is nyílik magyar intézet.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy csak akkor jöhet létre közép-európai együttgondolkodás, ha a magyarok is képesek újrafogalmazni saját helyüket a régióban. Ez fájdalmas folyamat lehet, de tudományos fórumokon beszélni kell arról, hogy miért értelmezzük eltérően az elmúlt száz évet. "Meg kell érteni vitapartnereink álláspontját, hogy mi magunk is megértessük a sajátunkat" - tette hozzá. Mint kiemelte, a Balassi Intézet hálózatának ezért nemcsak a magyarság, hanem a közép-európai együttműködés fórumának is kell lennie. 

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a Balassi Intézet továbbra is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) felügyelete alatt marad, de a programok tematikájában és a finanszírozásban három tárca, a külügy, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a KIM konszenzusa fog érvényesülni.

Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója előadásában az elmúlt két év eredményeit ismertette. Felidézte, hogy a Balassi Intézet egységes arculatot kapott, és olyan fontos programok indultak el, mint a könyvszakmai Publishing Hungary, a diaszpórákat megcélzó Reconnect Hungary vagy a felsőoktatási mobilitást elősegítő Campus Hungary.

Kitért arra is, hogy bár 2008, a gazdasági világválság kezdete óta a világon mindenhol nehéz helyzetbe kerültek a kulturális intézetek, a Balassi Intézetre nem a stagnálás, a leépülés volt a jellemző, hanem a fejlődés. Leszögezte: az intézmény célja az országkép alakítása, a magyarság jó hírének eljuttatása a nemzetek közösségébe. Az intézetnek "inkubátorként" kell működnie, hogy a fiatal tehetségek külföldön is érvényesülhessenek.