A fővároshoz kerülne a Duna-part
Fővárosi tulajdonba adja a budai és pesti alsó rakparton fekvő ingatlanokat, valamint a dunai kikötőket és infrastruktúrájukat egy szombaton Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénymódosító javaslat.
A javaslat indoklása szerint Budapest számára is fontos, hogy a Főváros közigazgatási területén belül, a Duna partvonalával közvetlenül érintkező – budai és pesti alsó rakparton fekvő –, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok egységes szempontok alapján kerüljenek hasznosításra, fejlesztésre.
A törvénymódosító javaslat szerint ezért az idegenforgalmi értékek kiaknázása, valamint az árvizek elleni védekezés hatékonyságának fokozása érdekében a fővárosi kerületi önkormányzatok Duna partvonalával közvetlenül határos – budai és pesti alsó rakparton fekvő – ingatlanainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő kikötőhelyeknek és kikötői infrastruktúrának a fővárosi önkormányzathoz kell kerülnie.
A javaslat alapján az egységes városkép kialakítása érdekében a fővárosi önkormányzat kompetenciájába kerül a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokra vonatkozó építési szabályok megállapítása, valamint a vízi közlekedés fejlesztése érdekében a fővárosban a fővárosi önkormányzat feladatává válik a vízi közlekedés alapvető feltételeink biztosítása is.
A benyújtott javaslat emellett felhatalmazza a fővárosi közgyűlést, hogy határozza meg a járdaszegély egységes kialakításának követelményeit.
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletében szabályozza az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket, a rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, továbbá az adatok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat.
A Javaslat tartalmazza továbbá a kéményseprő−ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítását, amelynek célja a végrehajtási rendeletek kidolgozása során felmerült kérdések egyértelmű rendezése, a megfelelő felhatalmazás megteremtése, az új közszolgáltatói feladatok bevezetésének összehangolása a közszolgáltatói díjra vonatkozó szabályozással.