Regisztráció kontra lakcímnyilvántartás?
A jogszabálykereső 972 találatot dob ki, ha valaki arra kíváncsi, hány ilyen-olyan állami előírás állít fel regulákat a polgárok lakcímével kapcsolatban.
Ebben persze már olyan szabályok is fellelhetők, hogy miként lehet könyvtárba beiratkozni, ám a lista hossza jelzi, a mindennapi életet nehezíti meg, aki átgondolatlanul szünteti meg a központi népesség-nyilvántartást.
A lakcím-bejelentési kötelezettséget 1954-ben vezették be Magyaror-szágon, s azt is, hogy a 16 év felettiek személyazonosító igazolványt kapnak (1970-től 14 év ez a korhatár). Több mint 20 évvel később, 1975 elején aztán felváltotta a papíralapú rendszert a számítógépes, miután népesség-összeírást tartottak, majd az adatokat összevetették a többi állami regiszter (anyakönyvek, honvédségi nyilvántartás) információival. Ez a rendszer – amely Rogán Antal fideszes frakcióvezető szerint „szocialista csö-kevény” – eshet most áldozatául a választási regisztrációt erőltető kormánypárti hévnek.
A lakcímnyilvántartás felszámolásának veszélyeiről további részleteket a HVG e heti számában olvashatnak.