A bíróság a nőt hatóság félrevezetésének vétségében mondta ki bűnösnek, amiért 2010 novemberében tett rendőrségi feljelentésében valótlanul állította, hogy 40 millió forintot raboltak el tőle, így több hitelezőjét nem tudta időben kifizetni.

Tribuszer Zoltánné korábbi szabadságvesztésének letöltése után különböző összegeket kért magánszemélyektől, azt ígérve, hogy magas kamattal fizeti vissza. Egy ideig ezt megtette, de amikor már nem tudott fizetni, kitalálta a rablásról szóló történetet. "Befektetőinek" és a rendőröknek is azt mondta: 2010. november 25-én az a futár, aki 40 millió forintot hozott komlói otthonába, később visszatért, és egy késsel a pénz átadására kényszerítette.

A bíróság szerint a nő magyarországi érdekeltséggel nem rendelkező cégekre, nem létező emberekre hivatkozva folytatta tevékenységét. Mivel irreálisan magas hozamot ígért és fizetett ügyfeleinek, tisztábban kellett lennie ennek következményeivel.

A bíróság a rablásra nem talált bizonyítékot. Tribuszer Zoltánné vallomásából a bíróság arra következtetett, hogy az állítólagos futár kisebb kockázattal is megszerezhette volna a pénzt. Például úgy, hogy házhoz sem viszi, vagy az átadást követően elemeli a vádlott asztaláról. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így az ügy a Pécsi Törvényszéken folytatódik.

Az ügyészség a "befektetésekkel" összefüggésben a közelmúltban csalással is megvádolta Tribuszer Zoltánnét, aki a vádirat szerint összesen mintegy 30 millió forint kölcsönt kapott tizenegy embertől, de a pénzt nem fizette vissza. A korábban pilótajátékot szervező Tribuszer Zoltánnét és társait 1997-ben ítélték el jogerősen. Tribuszernét különösen nagy kárt okozó csalásokért, jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért és magánokirat-hamisításért kilenc év börtönbüntetéssel sújtották. Az asszony ezt követően bujkált a hatóságok elől, a rendőrök 1999-ben egy budapesti lakásban fogták el.

A nő által vezetett cégek az 1990-es években havi 10 százalékos kamatot ígérve mintegy 24 ezer "befektetővel" szerződtek, és 3,8 milliárd forintot kaptak tőlük. Az átvett kárpótlási jegyeket és pénzt azonban nem vállalkozói tevékenységre, hanem a korábban belépők tőkéjének, illetve a pénz kamatainak visszafizetésére fordították.

A korábban belépő ügyfeleknek majdnem kétmilliárd forintot ki is fizettek, de a fennmaradó 14 ezer szerződés után járó négymilliárd forinttal szemben csupán 663 milliójuk volt, így a hiányzó összeget még akkor sem termelhették volna ki, ha a pénzt valóban befektetik. A károsultaknak a 3,8 milliárd forint tőkéből csak 1,35 milliárd forintjuk térült meg a felszámolási eljárásban.