Jogvédő szervezetek: a Velencei Bizottság továbbra sem elégedett
A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ szerint. A jogvédő szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.
A Velencei Bizottság (VB) a napokban közzétett jelentése szerint a bírósági szervezetrendszerre és a bírák jogállására vonatkozó szabályok egy része továbbra sem felel meg a jogállami követelményeknek - áll az Eötvös Károly Intézet, a TASZ és Magyar Helsinki Bizottság közleményében, melyben emlékeztetnek: Rétvári Bence nemrég örömét fejezte ki, hogy a bizottság "üdvözölte a bírósági törvények módosítását".
A jogvédő szervezetek szerint a Velencei Bizottság jelentésében az áll: az ügyáthelyezési rendszer módosított formájában sem biztosítja a törvényes bíróhoz való jogot, így nem felel meg a jogállamiság követelményének. A VB leszögezi: a rendszer felülvizsgálatra szorul, és a helyzet rendezéséig az ügyáthelyezési jog gyakorlását fel kell függeszteni.
"A kényszernyugdíjazott bírák helyzetét kifejezetten aggályosnak találja a VB. A testület szerint a vonatkozó alkotmánybírósági határozat nyomán megalkotandó jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a kényszernyugdíjazott bírákat automatikusan visszahelyezzék korábbi pozíciójukba, amennyiben erre igényt tartanak" - olvasható a jogvédő szervezetek közleményében.
A VB szerint meg kell fosztani a legfőbb ügyész attól a jogától, hogy a törvény által meghatározottól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást és meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke a bírói posztra kiírt pályázat eredménytelenné nyilvánításával akadályozza meg, hogy az általa nem támogatott pályázó töltse be az adott bírói álláshelyet. Az OBH elnöke számára minden esetben kötelezővé kell tenni, hogy indokolja döntéseit.
"Nem jelenti az OBT összetételének pluralisztikussá tételét, hogy tanácskozási joggal nem bírák is részt vehetnek az ülésein, a nem bíró résztvevőknek e helyett szavazati jogot kell biztosítani. Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke háromévente egy évre hozzájárulásuk nélkül rendelhesse ki másik szolgálati helyre a bírákat" - jegyzi meg a Velencei Bizottság jelentése.
A TASZ, az EKINT és az MHB idézi Répássy Róbert egy másik nyilatkozatát, melyben úgy fogalmazott: a VB egy „elvont mércét” alkalmaz, amely „nincs írásban lefektetve”, és „nehéz eltalálni az ő mércéjüket”, ezért kérik az Alkotmánybíróság döntését a VB fennmaradó kritikái kapcsán. A fenti felsorolás a jogvédő szervezetek szerint ezzel szemben konkrét. "Ha a kormány szeretne eleget tenni a Velencei Bizottság javaslatainak, nincs nehéz dolga" - jegyzik meg.
A Velencei Bizottság jelentése angolul elérhető itt, a jelentés magyar fordítása itt érhető el.