hvg.hu: Kedden, a földtörvény vitájában elmondott expozéjában úgy fogalmazott: ha önön múlna, nem lennének nagybirtokok Magyarországon. Mi akadályozza a kormányt abban, hogy beavatkozzon ezen a területen?

Fazekas Sándor: Én nagykunsági, karcagi ember vagyok, ott történelmileg sem volt nagybirtok, a mi őseink mindig a szabad paraszti gazdálkodás pártján voltak, ez beleivódott az én génjeimbe is. Tényleg így van, ha rajtam múlna, nem lenne nagybirtok. Ugyanakkor Magyarországon a nagybirtok ezeréves múltra tekint vissza, vannak olyan nagy gazdaságok, amelyek ma is prosperálnak, foglalkoztatnak, értékes kultúrákat tartanak fönt. A kormány beavatkozási lehetőségeit meghatározza a magántulajdon védelme. A földtörvény nem tudja elvenni valakinek a tulajdonát, nem képes megtörni valakinek a haszonbérletét, amely magánszemélyek irányába áll fent. A mai nagy területű birtokok jelentős része magánszemélyektől bérel földet, kisebb része az államtól. Nyilván újra és újra felvetődik a gondolat, hogy be kell avatkozni ezekbe a viszonyokba - érdeklődéssel várom majd a módosító javaslatokat.

hvg.hu: A földtörvény tervezetében az áll, hogy - bizonyos kivételekkel - legfeljebb 1200 hektár földet bérelhet egy gazdasági társaság. Ma vannak olyan gazdaságok, amelyek több tízezer hektáron gazdálkodnak. Más területeken gond nélkül avatkoztak be magánjogi viszonyokba, ebben az esetben nem lehet az évtizedes bérleti szerződéseket átalakítani?

F. S.: Ahol cégek magánszemélyektől bérelnek területeket, ott az állami beavatkozás lehetősége minimális. Ahol állami területet bérelnek, ott erre egy külön jogszabály, az állami földekre vonatkozó törvény készül majd. Ezt én nyilván nem akarom megelőlegezni. De az, hogy mi kerülhet bele ebbe a jogszabályba, az függ a most az Országgyűlés előtt lévő, a földforgalmat általában szabályozó törvénytől. Van egyébként egy olyan szabály is, hogy ebbe az 1200 hektárba nem számít bele a terület, amit egy jogi személy, egy cég a saját tulajdonosaitól bérel. Ez lehetővé teszi, hogy a nagyobb birtokok is megmaradjanak. Döntés kérdése - ezért is van parlamenti vita -, hogy legyen-e plafon a saját tagoktól bérelt területre, és ez mennyi legyen.

Fazekas Sándor

Túry Gergely

hvg.hu: A földtörvény legfontosabb eleme, hogy csak földműves vásárolhat földet. Ezzel nemcsak az osztrákokat zárják ki a földvásárlásból, hanem a magyarok többségét is. Nem zárul be túlságosan szűkre ez a kör?

F. S.: Ez egy olyan sarokkő a földtörvényben, alig hiszem, hogy ezen lehetne változtatni. Jogos, 1100 éves igénye a magyar parasztságnak, hogy az lehessen földvásárló, aki tényleges földműveléssel foglalkozik. Ez nem szűk kör egyébként, több százezer főt érint, de fogalmazhatunk úgy is, hogy több százezer családot. A célunk az, hogy az egymástól elszakadt tulajdonosi és földhasználói státuszokat egymáshoz közelítsük. Szerintem ez egy helyes álláspont, kizárja a bel- és a külföldi spekulánsokat egyaránt, és a különböző befektetési célú földvásárlókat is.

hvg.hu: Az elmúlt két évtizedben nem így alakultak a dolgok. Kétmillió embernek van földtulajdona Magyarországon. Mennyi idő alatt fog ez átstrukturálódni?

F. S.: A földtörvény nem a jelenlegi tulajdoni viszonyokat alakítja, a jövőre nézve szab meg irányokat. Arra számítok, hogy ez egy lassú folyamat lesz. Nyilván, aki kárpótlásban visszakapta a régi családi földet, nem fogja azt csak azért eladni, mert nem vehet hozzá többet. Meg tudja őrizni arra az esetre, ha a jövőben valamelyik családtag gazdálkodni kezd, vagy ő kezdené el ezt a nyugdíjas éveiben. Az biztos, hogy a felszabaduló földekre megnyílik a földművesek vásárlási lehetősége. A magyar földpiacon néhány százalék mozgás van évente, ami jelentősebb is, mint a nyugati földpiacokon. Arra számítok, hogy ennek az intézkedésnek a hatására beáll egy egészséges szintre, ami a gazdálkodók számára is megfelelő árakat jelent.

hvg.hu: Hogy fog a föld átmenni a földművelők tulajdonába, ha a törvény az elővásárlási jogok rendszerével egészen szűkre szabja azoknak a körét, akiknek egy adott parcellát el lehet adni? Mi van, ha nekik éppen nincs pénzük rá?

F. S.: Ilyet még nem láttam, eddig minden földre inkább több volt a jelentkező. Reális áron minden föld eladható, Magyarországon inkább a földéhség jellemző.

hvg.hu: Honnan lesz pénzük a magyar földműveseknek arra, hogy megvegyék ezeket a földeket?

F. S.: Nehéz időkben is van pénzük a magyar gazdáknak arra, hogy földet vegyenek. Azt szokták mondani, hogy a gazda először földet vásárol, utána traktort, és utána vesznek új ruhát a családnak. Ehhez a földpiachoz mért anyagi lehetőségei vannak a magyar gazdáknak. Nem tudnak versenyezni egy dúsgazdag pesti vagy külföldi befektetővel, de a normál földpiaci viszonyok közt tudnak vásárolni. Ma is van olyan agrárhitel, ami földvásárlásra igénybe vehető, és a hamarosan felálló agrárbanknak is mindenképpen kell olyan szolgáltatással rendelkeznie, hogy a földvásárlást elősegítse, és ilyen kell külön a fiatal gazdáknak is.

hvg.hu: Az öröklés a jelenlegi javaslatban kivétel, tehát ezen az úton a nem földműves is szerezhet földet. Úgy tudom azonban, van olyan ötlet, hogy ez változzon, akár az új Polgári törvénykönyvben is.

F. S.: Elvi kérdés is, hogy ha valakinek van egy családi öröksége, akkor hozzájusson. Aztán vannak alternatívák, hogy a föld ne darabolódjon a végtelenségig, ez társadalmi cél is. Erre vannak megoldások. Például az, hogy a családon belül az örökli a földet, aki földműveléssel foglalkozik.

Túry Gergely

hvg.hu: Azok számára, akik korábban befektetési céllal vettek földet, az is vonzó lehetett, hogy a földhaszonbérleti díj adómentes jövedelem. Van olyan kormánypárti képviselő, aki azt javasolta, helyi adót vessenek ki ezekre a jövedelmekre. Ezt tudják-e támogatni?

F. S.: Örök vita, hogy legyen-e a földadó, a földhaszonbérlet adózzon-e. Szerintem a teljes földügyi szabályozás függvényében lehet erről állást foglalni, én ezt nem előlegezném meg, de terítéken van a kérdés.

hvg.hu: Az állam erős jogokat tart fenn magának a törvényjavaslatban: bármilyen földre elővásárlási joga van, és ki is sajátíthat területeket. Arra kell számítani, hogy az állam aktív szereplő lesz, és elkezdi felvásárolni a földeket?

F. S.: Az állam aktívabb lesz, mint most, bár most is vásárolunk földeket, például a Nyugat-Dunántúlon ezerhektáros nagyságrendben. A földpiacon az állam megelőzhet bárkit, ebben néhány nyugati modellt hasznosítunk. Ha valamilyen zsebszerződés-gyanús ügylet van, az állam be tud lépni első helyen. Sőt, ha olyan abszurd szituáció lenne, hogy nem kell valamelyik föld senkinek, akkor az állam normál piaci áron tud vásárolni. Ahol csalárd üzlet van, ott később is be tud avatkozni, illetve kényszerhasznosításba is vonhatja a földet. Szóval az állam szerepe – követve a fejlett francia példát – erősödni fog. Nem hiszem egyébként, hogy a beavatkozás tömeges lesz. Két ok miatt: a gazdák ma is sorban állnak a földért, másrészt a földet ma is megművelik, mert megéri élelmiszer-termeléssel foglalkozni.

hvg.hu: Ha valaki meg akar majd venni egy földet, és az állam azt mondja neki, hogy nem, ki dönti el, valóban csalárd volt-e, vagy csak az az illető nem tetszik a hatóságnak?

F. S.: Elővásárlási jogról van szó, aki eladja a földet, annak gyakorlatilag mindegy, kitől kapja a vételárat. Azt pedig, aki zsebszerződés-gyanús helyzetben van, én különösebben nem sajnálom. Nézzük meg, itt van a nyugati határszélen ez a mostani kisajátítási dolog, és nem hiszem, hogy leszakad volna az ég a panaszáradattól.

hvg.hu: Beszéltem olyan osztrák gazdával, akinek az apja 1994 előtt legálisan vásárolta a földet, amit most kisajátítanak. Akkor még a nemzeti park sem létezett, ahol a terület van, tehát még az a helyzet sem állt fent, amire most hivatkoznak.

F. S.: Ez nem zsebszerződés, ez egy védett terület, amire egy régi törvény van, amit végrehajtunk. A védett területek érdekében lehet vásárolni és kisajátítani, de nem éri kár az érintettet, mert a pénzből tud majd máshol földet vásárolni.

hvg.hu: Magyar gazdáktól is sajátítanak ki, illetve az Őrségi Nemzeti Parkon kívül is folyik ez?

F. S.: Most például minden nemzeti parkban vannak ilyen területvásárlások, és ezek egyébként folyamatosak, voltak korábban is. Én csodálkoznék, ha Ausztriában a sajtóban téma lenne, hogy egy magyar ember földjét, mondjuk, az önkormányzat kisajátítja.

hvg.hu: Nem az osztrákokról van szó elsősorban, hanem a jogbiztonságról. Ennyi erővel…

F. S.: ...az ön tulajdonát, vagy az enyémet is minden további nélkül ki lehet sajátítani, természetvédelmi, közlekedési vagy településfejlesztési indokokkal. A kisajátítás a magántulajdon szentségével együtt került be a napóleoni Code Civilbe (az első polgári törvénykönyvbe – A szerk.). Ez nem kérdés, nézzük inkább a zsebszerződéseket!

hvg.hu: Én láttam már olyan zsebszerződést, ami elég egyértelműen az volt, de hogyan fogja ez a földtörvény megakadályozni, hogy 2014. május 2-án írjanak helyette az akkori szabályok szerint egy adásvételi szerződést, és azt benyújtsák a földhivatalnak?

F. S.: Ezért lesz engedélyezéshez kötött a földmozgás, és az állam elővásárlóként be tud lépni. Abban az adott térségben, abban a faluban pontosan tudják, hogy ez egy színlelt szerződés. Egytől öt év a Btk. alapján ráadásul!

hvg.hu: Ez akkor már nem színlelt szerződés lesz, hiszen 2014. május 2-án írják.

F. S.: De van egy mögöttes szerződés, amiről már régen tud mindenki.

Túry Gergely

hvg.hu: Ezt azért a bíróságon be is kell tudni bizonyítani, aminek lehetnek komoly jogi nehézségei.

F. S.: Az egyik dolog a büntető törvénykönyvi szankció, ahol azért vannak lehetőségek, hogy kiderüljön az igazság. Szerintem a bíróság előtt sok minden kiderül. A másik pedig az, hogy az állam be tud lépni földvásárlóként: ahol ilyen gyanút tapasztal, ott megveszi a földet, nem engedélyezi az adásvételt.

hvg.hu: Nem számít emiatt nagy vitákra?

F. S.: Nem számítok vitákra, mert úgy tudom, hogy az osztrákok törvénytisztelő polgárok, és nemcsak a saját törvényeiket, hanem a mieinket is tisztelik.

hvg.hu: Nem az osztrákokra gondolok elsősorban, hanem arra a lehetőségre, hogy meg akarok venni egy darab földet, de azt mondja a hatóság, hogy nem vehetem meg, mert nem tetszik a szemem színe a megyei hivatalvezetőnek.

F. S.: A hatóság nem így dönt. Van egy helyi földbizottság is, aki véleményt formál. Egy területre vannak elővásárlási jogosultak, és utána jön, aki ténylegesen megvásárolja. Ez mind azt szolgálja, hogy a helyi gazdák elől spekulánsok, tőkebefektetők ne tudják elvinni a földet. Sőt, ön nem tud csak úgy, akárhol vásárolni, ahhoz szükséges, hogy helyben lakó gazda legyen elsősorban, tehát ott kell legyen a tanya, a majorság, és csak egy adott körön belül tud vásárolni.

hvg.hu: Ez alól azért van egy kivétel, és általában is az látszik a törvényjavaslaton, hogy az állattartókat preferálja. Milyen megfontolás áll e mögött?

F. S.: Az állattartás segítése. Magyarországon felborult az állattartás-növénytermesztés helyes aránya: ez 50-50 százalék lenne, és most egyharmad-kétharmadon áll. Azáltal tudjuk segíteni az állattartókat, hogy takarmánytermelő területekhez jutnak.

hvg.hu: Azért nincs elegendő állatállomány, mert nincs takarmány, vagy a keresleti oldal hiányzik?

F. S.: Több probléma van, az egyik egy importnyomás: Európa más, kedvezőbb adottságú, vagy több tőkével rendelkező részéről importtermékek érkeznek be, ezzel is birkózunk. A másik, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően különvált jó néhány állattartó gazdaság és a takarmánytermelő területe. Ezen tudunk ilyen eszközökkel segíteni, illetve célszerű, hogy előnyben legyen az is, aki most kezd jószágtartásba.

hvg.hu: Az okozza a magyar húsipar problémáit, hogy nincs elegendő vágóállat? Keddi hír, hogy felszámolás alá került a Gyulai Húskombinát.

F. S.: Eltérő profilok vannak: Magyarországon a szarvasmarha-létszám emelkedett, a juhállomány emelkedett, a baromfi stabilizálódik, és arra számítok, hogy az elkövetkező időszakban emelkedni fog. A sertéságazat, illetve a rá épülő feldolgozó kapacitás az, ami nehéz helyzetben van. Ennek is több összetevője van: ahogy említettem, van egy importnyomás, és az import miatt a termelői alapok is sérültek, elveszítettünk kapacitásokat. Korábban indokolatlanul bezárattak több száz vágóhidat, így kiesett az a szint, ami feldolgozta azt a sertésmennyiséget, amit ház körül neveltek fel. Ráadásul a gazdasági válságnak van egy olyan következménye is, hogy a húsfogyasztás csökken.

hvg.hu: A húsfeldolgozókért mit tud tenni a kormány, azon kívül, hogy kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja egyik-másik céget?

F. S.: Jó néhány cég nehéz helyzetben van. A kiemelt jelentőségűvé nyilvánítás azt jelenti, hogy az állam nevezi ki a felszámolót. A célunk az, hogy a termelőkapacitásokból megmaradjanak azok, amelyek megfelelő minőségű termékkel rendelkeznek. Célunk a foglalkoztatás megőrzése is a cégeknél és a mögöttes termelőknél. A sertésstratégia tartalmazza azokat a középtávú megoldásokat is, amelyek a hazai állatállomány növelésére irányulnak. Ebben benne foglaltatik a genetikai állomány javítása, a marketing, a termelői szerveződések elősegítése, de itt azért azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a cégeknek vannak tulajdonosaik, vannak menedzserek. Kapuvárnál, amely jelentős részben import alapanyagból dolgozott, és bizonyos pénzügyi szabálytalanságok is felmerülnek, jó pár kérdőjel megfogalmazódik az állami oldalról is. Az állam nem lehet egy katonatiszt, aki a történet végén mindent fizet. Gyulánál hasonló a helyzet. Meg kell nézni konkrétan ezeket a cégeket, hogy jók-e a termékeik, a piaci versenyben megtettek-e mindent.

Túry Gergely

hvg.hu: Nyilván csak közvetve, de összefügg az állatállománnyal, hogy évek óta nem látott mértékben nőnek az élelmiszerárak. Ennek mi az oka ön szerint?

F. S.: Világméretű drágulás van, nem csak Magyarországon, ez több okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy rossz termés van, valami 30 millió tonna kukoricával termett kevesebb világméretekben ebben az évben. De az árak emelkedése beindult már korábban is, összefüggésben az energiaárak emelkedésével, mert anélkül nem megy a traktor, nincsenek vegyszerek, műtrágya, és a szállítási költség is meglátszik az élelmiszerárakon. A másik az, hogy növekszik a Föld népessége. Éppen most olvastam egy statisztikát, hogy az egész világon tíz olyan állam van, amely a saját ellátásán kívül élelmiszerexportra tartósan képes. Magyarország ebbe a körbe tartozik, mi körülbelül 12 millió ember részére tudunk élelmiszert termelni. Ez lehetővé teszi, hogy elszakadjunk az élelmiszerárak emelkedésétől, csak vissza kell állni arra, hogy amit tudunk, magunk termeljünk meg.

hvg.hu: Még ebben az aszályos évben is megtermett annyi gabona, amennyi kell, mégis Ukrajnából jön be az olcsó kukorica. Ezek szerint Magyarország nem szakadt el a globális áremelkedéstől.

F. S.: Nem, szerintem Magyarországon az árak emelkedése visszafogottabb, mint jó néhány országban, ahol a közelmúltban jártam. Az szerintem természetes, hogy ha valakinek szerződéses kötelezettsége van, akkor azt teljesíti akkor is, ha az exportra irányul. Az pedig egy helyes magyar élelmesség, hogy ha drágán el tudunk valamit adni, akkor helyette veszünk olcsón. Nehéz év van mögöttünk, de van mozgástér, például az, hogy importálunk. Aztán lehet, hogy ugyanazok a cégek exportálnak is.

hvg.hu: Szakmai szervezetek folyamatosan javasolják az élelmiszer áfájának csökkentését. Lát-e erre lehetőséget?

F. S.: Mi is folyamatosan dolgozunk ezen a kérdésen. Én erre látok lehetőséget, de alaposan meg kell választani azt, hogy milyen termékek legyenek ebben a körben. Volt már itt élelmiszer-áfacsökkentés az előző ciklusban, és akkor a haszon eltűnt a kereskedelemben. Ahhoz, hogy ez jól látható legyen, néhány terméket kell megcélozni, és nagyon alaposan végig kell gondolni, hogy milyen hatásai lennének az EU–IMF-tárgyalások vonatkozásában. Ezen dolgozunk, ezt számoljuk, újabb és újabb javaslatok jönnek be, ezeket is tanulmányozzuk.