Az elmúlt 25 év legtehetségesebb üzletembereként emlegette Orbán Viktor Csányi Sándort, akinek tehenészetét kedden avatta fel. A miniszterelnök bejárta a patikatisztaságú telepet, elismerően nyilatkozott a Csányi-család erőfeszítéseiről, de hiába unszolta a hvg.hu, fejésre nem vállalkozott. Az idősebb Csányi keble dagadt a büszkeségtől, majd megfeddte a nagy húsimportőrök listáját kiszivárogtató Ángyán Józsefet. Riport a csípőtelki üzemavatóról.
Legénykorában ő fejt tehenet, tudja, mivel jár ez, de erre a teljesen gépesített telepen már nincs szükség – mondta Csányi Sándor, miután a miniszterelnökkel együtt felavatta az érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport új tehenészetét. Az OTP elnök-vezérigazgatójától azt követően kérdezték ezt, hogy Orbán Viktor a hvg.hu-nak azt mondta, ő gyerekként Alcsútdobozon, majd Felcsúton – ahol nevelkedett – nem fejt, mert az az asszonyok dolga volt, de átjárt az Ádám családhoz, ahonnan nap mint nap vettek frissen fejt tejet. „Ennyi hókuszpókusz nem volt akkoriban, mint ami most itt a pénzt hozza” – magyarázta a miniszterelnök, miután a Csányi család kíséretében megtekintette a gépesített tehenészetet. Korábban a beszédében Orbán közös vonásként emlegette, hogy a milliárdos bankárrá vált Csányi és ő is, faluról indulva, vidéki emberként ért a csúcsra.
Az avató ünnepségen megjelent a bankvezér fia, a család mezőgazdasági üzemeit összefogó Bonafarm vezetője, Csányi Attila, és az elnök-vezérigazgató felesége, Csányi Erika is, aki tudta, hova érkezik: kényelmes edzőcsukát húzott, nem úgy, mint a miniszterelnök egyik munkatársa, aki Prada-csizmáját kockáztatva járta be az üzemet. Ám nem esett folt a híres olasz divatház márkás lábbelijén, mert a frissen átadott tehenészetben patikai tisztaság uralkodott, legfeljebb az elkerülhetetlen trágyaszag és a szintén leküzdhetetlen legyek okozhattak bosszúságot a meghívottaknak. Az újdonság varázsának köszönhetően – vagy csak a híres vendégekre tekintettel – még a tehenészeken is csillogó, új gumicsizma és kezeslábas volt.
Ahol jó marhának lenni
Néhány éve, amikor Görögország partjainál hajózott a nagy melegben, irigykedve olvasta az otthonról kapott újságban, hogy a magyarországi telephelyén légkondicionált körülmények között tartják a disznókat – kezdte ünnepi beszédét a keddi üzemavatón Csányi Sándor, utalva arra, hogy az új tehenészetben is „luxuskörülmények” között, „stresszmentesen” élnek a marhák.
A most megnyitott telepen valóban minden a tehenek kényelmét szolgálja. A Holtsein-Fríz fajtájú 2400 fejős tehén és a 100 vemhes üsző ott jártunkkor Enya-zenére kérődzött, a kellemes hőmérsékletet pedig 140 falra szerelt ventilátor biztosította. Ha ez nem elég, akkor zuhanyzófejekből frissítik őket. A pihenőboxokban a marhák különleges homokon fekszenek, ami az ünnepségen levetített bemutatófilm szerint kifejezetten a komfortérzetüket növeli, hogy több tejet adjanak.
Az ízületeiket kímélő gumiszőnyegen hajtják át őket fejni, ahol egy körhinta szerű gépre terelik fel a teheneket, és gépekkel gyűjtik össze a tejet, mely emberi kézzel így nem is érintkezhet. Ádám János, a Bonafarmhoz tartozó, a tehenészetet üzemeltető Bóly Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen azt mondta, céljuk az évi 10 millió liter tej, a fejés pedig rendkívül gyors a gépesítésnek köszönhetően: 4 percenként egy tehén. Mint megtudtuk, a teljes gépesítésnek köszönhetően a hatalmas telepen mindössze 58 fő dolgozik.
Nemcsak a márkás csizmán, a kormányfői lakkcipőn és öltönyön sem eshetett folt: Orbánt teljesen tiszta betonút, az alkalomra felállított óriási sátorban hófehér asztalok fogadták, az istállóban még takarmány sem kerülhetett a középen vezető ősvényre. A miniszterelnök – aki avató beszédében Csányit az elmúlt 25 év legtehetségesebb üzletembereként emlegette – besétált a focipálya nagyságú istálló közepéig, meghallgatta az üzemvezetőket, majd a munkásokkal is lekezelt, hangsúlyozva „erősnek kell lenni ehhez a munkához”. Az üzemből kijövet mondta a hvg.hu tudósítójának, hogy nem vállalkozna a fejésre, de erre a gépesített tehenészetben nincs is szükség.
Büszkeség és balítélet
Az idősebb és az ifjabb Csányi is nagy büszkésséggel sorolta a Bonafarm-csoport eredményeit. A bankvezér azt állította, hogy 1995 óta tolja a pénzt a mezőgazdasági vállalkozásaiba, és szemben sok növénytermesztővel, eddig „egy forintot nem vett ki” belőlük, „csak fejlesztett és fejlesztett” a cég. Csányi Sándor szerint eddig 24 milliárd forintjába került mindez, amiből 15 milliárdot az állattenyésztésbe, 9 milliárdot a növénytermesztésbe fektetett, így szerinte ennek köszönhető, hogy ők hatszor annyi állatot tartanak, mint amennyi a magyarországi gazdák átlaga.
A Bonafarm két ékköve, a tehenészetet 3,5 milliárdból felépítő bólyi, illetve a takarmányt előállító, 50 ezer disznót tartó Dalmand-gazdaság az ezredfordulót követően került a Csányi-család érdekeltségébe, miután több, nagy állami gazdaságot privatizált az első Orbán-, majd a Medgyessy-kormány (a gazdaságokhoz hosszú távú, nyomott díjú földhaszonbérlet is társult, így a Bonafarm most nem érintett az Ángyán József volt államtitkár által sokat bírált földpályázatokban).
A Bonafarmot irányító ifjabb Csányi azt mondta, „ez még nem siker, ez még csak költekezés”. Büszkén hangsúlyozta, a csoport által nevelt sertésből 2 évig lehetne ellátni Pécs városát. Az idősebb Csányi a büszkén felemlegetett sikerek mellett kitért arra is, hogy az állattenyésztés visszaszorulása miatt egyre nehezebben tudják beszerezni a Pickhez szükséges húst, ezért szorulnak importra. Mint fogalmazott, kapott is nemrég „hideget, meleget” a miniszterelnöktől, amiért nem 100 százalék magyar alapanyagokból állítják elő a termékeiket.
Viszont rögtön kárhoztatta a listát nyilvánosságra hozó Ángyánt, aki szerinte nem akarja megérteni, hogy miért nem versenyképes a magyar mezőgazdaság, és mire lenne szükség. Ezt követően állást ajánlott – a kormányt bíráló és ezért a Fidesz-frakcióban fokozatosan elszigetelődő – Ángyánnak az egyik sertéstelepén, mert Csányi szerint a volt államtitkár csak így érthetné meg végre, milyen erőfeszítéseket tesz a Bonafarm. A bankvezér ugyanakkor nyugtázta, a tisztázó beszélgetéseken Orbánnal túl vannak, utóbbi az államtitkárral ellentétben már megértette a helyzetet. Majd rögtön megragadta az alkalmat, hogy lobbizzon az ágazatért a beszédét hallgató miniszterelnöknél: alkosson olyan földtörvényt a parlament, amely az állattartókat juttatja végre földhöz. (Korábban Csányi Attila a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, hiába a Bonafarm befektetései, ha a sertéságazat egésze van bajban.)
Az Ángyánnak tett állásajánlat egyébként nem meglepő Csányi Sándortól, korábban is előfordult, hogy a politikából igazolt le menedzsereket. A keddi ünnepségen kedélyesen beszélgetett a kormánypolitikusokkal Benedek Fülöp is, aki korábban a Gyurcsány-kabinetben volt szakállamtitkár, és akit a jelenlegi államtitkár, Budai Gyula azzal támadott, hogy törvénytelenül közrejátszott állami erdőterületek értékesítésében. (Egy másik ügyben a volt államtitkárt 2011-ben a bíróság jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 3 millió forint pénzbüntetésre ítélte egy ingatlanügy miatt.) Benedek a kormányból való távozása után lett Csányi birtokpolitikai főtanácsadója.
