Hatalmas összeg áll lekötve a Magyar Kármentő Alap (MKA) számláján két évvel a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa után. Ott ugyanis most 1,1 milliárd forint található. Ebből 1,05 milliárdot kötöttek le, a kármentő bizottság szerint azért, hogy „a banki kamatok összegével is növeljék az adományozási célú felhasználást”. A károsultak részére az elmúlt két évben 1,086 milliárd forintot utaltak el, derült ki. (Korábbi tájékoztatás alapján, a szerencsétlenséget követő fél év alatt, 2011 márciusáig a számlán 1,7 milliárd forint gyűlt össze.)

Pedig bőven lenne még mire költeni. Az Esélyt az életre a vörösiszap után elnevezésű egyesület például azt szeretné, ha a katasztrófa károsultjai mellett azokkal is törődnének, akiknek ingóságaiban a mentesítés során keletkezett kár. Varga József egyesületi vezető szerint a térség településein naponta áthaladó teherautók miatt megrongálódott több ingatlan. Mint mondja, az épületekben repedések keletkeztek.

Lett tanösvény és kultúrház

Mint ismeretes, a pusztítás okozta veszteség több tízmilliárd forintra rúg, hiszen nemcsak a helybeliek közül veszítették el sokan az otthonukat, hanem a környezetben is hatalmas károk keletkeztek: a Torna-patak és a Marcal folyó élővilága több ezer hektárnyi földterülettel együtt szinte teljesen elpusztult a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójából kitört iszap miatt.

Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen összesen háromszáz házat kellett lebontani, és más ingóságokban keletkezett károk megtérítésével kapcsolatban mintegy négyszáz igényt nyújtottak be, körülbelül egymilliárd forint értékben. Az állam összesen 38 milliárd forintot fizetett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállításra, újjáépítésre és a környezeti károk elhárítására. A kolontári és devecseri rekultivációban az állami tulajdonban lévő Mecsekérc Zrt. révén – mint arról az atlatszo.hu beszámolt – a Közgép Zrt.-hez köthető cégek tízmilliárd forintot meghaladó nagyságrendű megrendeléshez jutottak.

Volt, aki jól járt az újjáépítéssel, más máig kára megtérítésére vár

MTI / Kovács Tamás

A károsultak megsegítésére közvetlenül a katasztrófa után hozták létre a Magyar Kármentő Alapot (MKA), amelybe rövid idő alatt mintegy kétmilliárd forint érkezett. Az alap forrásai a kormány rendelete szerint közösségi célokra, így a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára fordíthatóak, illetve a települések kérelmei alapján fizethetnek ki belőle összegeket közvetlenül a károsultaknak. Az alapból a kármentő bizottság hvg.hu-nak adott közlése szerint a devecseri károsultaknak 237,5 millió, a kolontáriaknak 10,5 millió, a somlóvásárhelyieknek pedig 14,7 millió forintot fizettek ki. Közösségi célú fejlesztésekre Devecser 522,8 millió, Kolontár 243,1 millió, illetve Somlóvásárhely 57,4 millió forintos támogatásban részesült.

A fejlesztések között volt rendőrőrs, a lakóparkban kialakított rendelő és orvosi lakás építése, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, de Devecserben kialakítottak egy műfüves iskolai kézilabdapályát. Kolontáron megújult a kultúrház, erre negyvenmilliót költöttek, új öltözője lett a sportpályának és tanösvényt hoztak létre ötvenöt millió forintból a katasztrófa bemutatására.

Közvetett károk is vannak

„A másodlagos károsultak igényeivel is foglalkozni kellene, és egyáltalán a lakosságot is be kellett volna vonni abba, hogy mire használják fel az összegyűlt adományt, de ez nem történt meg” – állította Varga József. Az egyesület pénzadományokból működne, de egyelőre csak a tagdíjakból tartják fenn magukat. A szervezet vezetője hangsúlyozta, ők fel szeretnék hívni a figyelmet arra, hogy a károsultak megsegítésén túl még más területen is szükség van a segítségre. „Tenni kellene valamit a településeken, mert „a vörös mocsok beivódott földjeikbe, vizeikbe és lelkükbe, az iszap maró pora káros a szervezetre” – mondta Varga József.

Ez ellen már tavaly is tiltakozott az egyesület és petíciót nyújtott át a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az Országgyűlés elnökének. Akkor a civil szervezet az állandó porral kapcsolatban szintén "valódi segítséget, teljes körű tájékoztatást és minden lakos átfogó egészségügyi vizsgálatát" kérte.

A katasztrófa miatt számos ház – még azok is, amelyek nem rongálódtak meg – értéktelenné vált, a tulajdonosok anyagi ellehetetlenülését okozva, főleg azért, mert – az egyesület szerint – „a katasztrófa óta az ajkai térség a bankoknak és a biztosítóknak is nagy kockázatot jelent, nem adnak hitelt, és nem szívesen kötnek velük biztosítást”. Varga József társaival együtt továbbra is gyűjti az aláírásokat, hogy minél szélesebb körű kármentesítést, kártérítést érjen el.