A Cozma-ügyben Sztojka Iván harmadrendű vádlott cselekményének téves minősítése miatt változtatta meg a Kúria a korábban eljáró bíróság határozatát - erről Mészár Róza, a Kúria büntetőkollégiumának tanácselnöke beszélt hétfőn sajtótájékoztatón, miután a legfelsőbb bírói fórum jogerősen döntött a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványáról. Mészár Róza a sajtótájékoztató megtartását a rendkívüli médiaérdeklődéssel indokolta.    

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A Kúria hétfőn részben megváltoztatta az ügyben hozott jogerős ítéletet, és Sztojka Iván harmadrendű vádlott büntetését 8 évről 13 évre súlyosbította. Az első- és a másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győző jogerősen kiszabott 18-18 éves szabadságvesztést helybenhagyta a legfelsőbb bírói fórum.

Mészár Róza a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: a Kúria törvénysértőnek találta a harmadrendű vádlott cselekményének korábbi minősítését, amely "törvénysértő büntetést is eredményezett". Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogerősen kiszabott 8 év törvénysértőnek számít három, ilyen jelentős súlyú bűncselekmény - egy befejezett emberölésnek, egy emberölés kísérletének és egy életveszélyt okozó testi sértés kísérletének - akár bűnsegédként történő elkövetése esetén, ezért változtatták meg az ügyészség által megtámadott határozatot. 

Elmondta azt is, hogy a Kúria álláspontja szerint abszolút hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés nem történt, mert az indoklási kötelezettségének részletesen eleget tett az első- és a másodfokú bíróság is.    

Arra a kérdésre, miért nem életfogytiglant kaptak a vádlottak, közölte, hogy a törvény pontosan meghatározza, milyen bűncselekményért milyen büntetést kell kiszabni. Ebben az esetben a helyes minősítés az emberölés bűntettének az alapesete, nem pedig annak minősített esete, ezért szabta ki a bíróság az adott büntetést - tette hozzá és jelezte azt is, hogy a harmadrendű vádlott büntetése azért kevesebb, mint két társáé, mert ő nem tettesként, hanem bűnsegédként vett részt a cselekményekben, ez pedig enyhítő körülménynek számít.

Arra a kérdésre, volt-e az ítélet előtt politikai nyomás a tanácson, Mészár Róza azt mondta, nem tud arról, hogy bármelyik kúriai tanácsra bármikor is politikai nyomást gyakoroltak volna, így erre sem. Továbbá arra a kérdésre, sikeresnek tekinthető-e az ügyészség felülvizsgálati kérelme, azt válaszolta, a harmadrendű terheltre nézve igen.    

A politikai nyomásra vonatkozó kérdés annak nyomán merülhetett fel, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a májusi másodfokú bírói döntés után (amely enyhítette az elsőfokú ítéletet) közölte, hogy a társadalom elvárásaihoz közelebb hozná a bírói szigort. Navracsics levelet írt ezügyben a Kúria elnökének, Darák Tibornak is. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet ennek nyomán közölte, hogy a Btk. szerint nem a társadalom elvárásaihoz kell igazítani a bírói ítéleteket. A szervezet szerint Navracsics úgy szólt le Daráknak, ahogyanrégen Kádár elvtárs szólhatott le a salgótarjáni pártbizottságba.  

A Cozma-ügy tárgyalásának utolsó ülését élénk sajtóérdeklődés kísérte, az előre regisztrált újságírók egy órával korábban foglalhatták el a helyüket a tárgyalóteremben. A vádlottak nem járultak hozzá a róluk készített képfelvételek nyilvánosságra hozatalához.    

A tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották meg. A három vádlottat a Kúria legnagyobb termébe, a díszterembe bilincsben vezették be a büntetés-végrehajtás - fekete maszkot viselő - munkatársai.