Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a 2011. július 1-jén hatályba lépett új számvevőszéki törvény erősítette az ÁSZ függetlenségét mind szakmai, mind gazdálkodási szempontból. Az új ÁSZ-törvényt egyúttal a számvevőszékre vonatkozó legújabb nemzetközi sztenderdek, ENSZ-ajánlások alapján alkották meg - emelte ki az elnök. 

Az elmúlt évben kiemelt hangsúlyt kapott az önkormányzatok ellenőrzése, azon belül is az önkormányzati adósságok kialakulásának vizsgálata - mondta. A tavalyi tevékenységgel kapcsolatban elmondta: ez volt az első teljes év az újonnan megválasztott vezetés irányítása alatt, s a gyakorlatban is megkezdődhetett a 2010-ben elfogadott új stratégia megvalósítása. 

Domokos László kifejtette, hogy az Állami Számvevőszék az új stratégia alapján alakította ki 2011. évi ellenőrzési tervét, ebben összesen 56 téma szerepelt és 72 jelentés készült el. Az ÁSZ tavaly a kockázatelemzés alapján kiválasztott önkormányzati szint, azaz a főváros, a megyék és a megyei jogú városok gazdálkodását ellenőrizte, és elkezdte a városok pénzügyi helyzetének, ezzel kapcsolatban az önkormányzati adósságok kialakulásának vizsgálatát is. 

Az ENSZ-ajánlások figyelembe vétele a magyarországi gyakorlatban azt is jelenti, hogy az ÁSZ a jövőben ajánlásaival még inkább hozzá kíván járulni az úgynevezett " jó kormányzás" megvalósításához - mutatott rá az ÁSZ elnöke. 

Domokos László szólt arról is, hogy tavaly kiemelt feladatot jelentett az erőforrások takarékos felhasználása, ennek szellemében, és az ország helyzetére tekintettel az Állami Számvevőszék mintegy 806 millió forintról lemondott, ezt a pénzt nem használta fel - emelte ki az ÁSZ elnöke, rámutatva arra, hogy további megtakarítást jelentett az ÁSZ Kutató Intézetének megszüntetése, feladatainak integrálása az ÁSZ szervezetébe. A szervezetfejlesztés és a költségek csökkentése azt eredményezte, hogy nőtt az ellenőrzési munkanapok száma - jelezte az elnök. 

Az ülésen Kovács Tibor, a bizottság alelnöke (MSZP) úgy vélte, hogy a számvevőszék a korábbi kormányok tevékenységének vizsgálatakor igen kritikus hangnemet üt meg, míg a mostani kabinet vonatkozásában inkább elnéző, kevésbé kritikus. 

Rogán Antal, a bizottság elnöke (Fidesz) ezzel szemben úgy érvelt: az, hogy az ÁSZ második számú vezetője korábban ez egyik ellenzéki párt képviselője volt, épphogy erősíti a számvevőszék függetlenségét. Másrészt szólt arról, hogy a korábbi kormányok vonatkozásában a számvevőszéki kritikák jó része az éves költségvetésekkel kapcsolatos. Az államadósság alakulását vizsgáló ÁSZ-jelentés például kitért arra, hogy az akkori kormányok az éves költségvetésben elfogadott hiányokat  nem tudták betartani, ezzel is jelentősen növelve az államadósságot. 

Domokos László "tájékozatlanságnak" tudta be a függetlenség megkérdőjelezésének felvetését. Rámutatott: számos nyugat-európai országban az ottani törvényhozáson még csak most próbálják átvinni a függetlenségre vonatkozó nemzetközi elvárásokat, ENSZ-ajánlásokat. Így a magyar ÁSZ sok tekintetben jóval transzparensebben, átláthatóbban és függetlenebb módon működik, mint néhány nyugat-európai társintézménye.