Jobbikra specializálódott századvéges megmondó ember, a főnökét mindenhova követő vasember, a frakciókormányzást háttérből segítő jogász – Orbánhoz és Navracsicshoz hasonlóan Lázár János is végletekig lojális fiatal szakemberekkel veszi körbe magát. Az eddig a háttérben meghúzódó húszas, harmincas fiatalok Orbán államtitkárával együtt értek a csúcsra: helyettes államtitkárként irányítják a miniszterelnök apparátusát.
Kisebb csődület alakult ki az első júniusi parlamenti napon az Országgyűlés folyosóján. A fideszes képviselők, köztük polgármesterek, kormánytagok egy alacsony fiatalembernek gratuláltak, megállították, a vállát lapogatták, a kezét rázták. A 29 éves politikust úgy ünnepelték, mintha miniszterré nevezték volna ki, pedig Héjj Dávid csak az egyik volt a Miniszterelnökségre frissen kinevezett négy helyettes-államtitkár közül. A képviselők viszont tisztában voltak az egykori politikai elemző súlyával: ha valamit el akarnak érni a 275 fős Miniszterelnökséget irányító Lázár Jánosnál, Orbán Viktor államtitkárához Héjjon keresztül vezet az út.
Lázár már hódmezővásárhelyi polgármestersége idején is arra törekedett, hogy főleg fiatalokból szervezze meg közvetlen végrehajtó stábját. A most 37 éves fideszes politikus huszonéves jogászokat, politológusokat, szociológusokat gyűjtött maga köré, akik Lázár karrierjének felívelésével egyre fontosabb és befolyásos pozíciókba kerültek, majd idén júniusban a frakcióvezető titkárságáról bekerültek a Miniszterelnökségre.
Az államtitkár csapatépítő tevékenységével nincs egyedül, Orbán Viktor és Navracsics Tibor is odafigyel erre. Több kormányzati és fideszes forrás szerint Lázár stábja ugyan formálisan most ért a csúcsra, ám azzal, hogy bekerültek Orbán közvetlen apparátusába, mozgásterük beszűkült, számos kérdésben igazodniuk kell a Miniszterelnökségen nagy befolyással rendelkező, a kormányzati stratégiát meghatározó kormányfői főntanácsadó, Habony Áprád elképzeléseihez, aki nem nagyon tűri az ellentmondást. (A kormányfő nagy befolyású háttérembereiről ebben, Navracsics Tibor villámkarriert befutott támogatottjairól ebben a cikkben olvashat.)
Forrásaink szerint Lázár felfedezettjeinek közös vonása a munkamánia, és főnökükhöz hasonló megszállottsággal és türelmetlenséggel, rendszerint a szakmai szempontokon is felülemelkedve hajtották a törvényhozási munkát.
„Tudja, hogy kell meggyőzni az embereket”
„Nem árt jóban lenni vele, mert nagy ráhatása van főnökére” – jellemezte Héjj Dávidot az egyik fideszes képviselő. Amíg Lázár frakcióvezető volt, Héjj volt a kabinetfőnöke, aki becsatornázta a 226 fős képviselőcsoportban felmerülő ötleteket, most pedig helyettes államtitkárként részben a képviselők és Miniszterelnökség közti kapcsolattartással foglalkozik, másrészt – a kormányszóvivői iroda kinevezésekor kiadott közleménye szerint – ő a felelős azért, hogy „élő és eredményeket felmutató kapcsolat legyen az egyes közigazgatási feladatok végrehajtásáért felelős állami szervezetrendszer minden szereplője között”.
Korábban gyakran lehetett látni a parlament folyosóin, ahogy kollégáival a plenáris ülésre igyekvő Lázárt kíséri, majd ő maradt hátra egyeztetni a frakcióvezetőt megszólító képviselőkkel, átvenni a neki szánt dokumentumokat. Rendszerint ő tartotta a kapcsolatot az ellenzéki frakciók vezetővel is. A hvg.hu által megkeresett ellenzékiek szerint Héjj rendszerint arra szorítkozott, hogy közvetítse a felvetésüket Lázár felé, nem tett nekik ígérteket a főnöke nevében. Legfeljebb jelezte, hogy egyik-másik ügyben Lázárnak nincs felhatalmazása, a döntés magasabb szinten születik majd meg. Az ellenzéki forrásaink szerint viszont az előfordult, hogy Lázár megígérte – közvetlenül vagy Héjjon keresztül –, hogy az adott ügyben egyeztetni fognak velük, ám ez a legtöbb esetben elmaradt.
Fideszes országgyűlési képviselők közvetlennek, ugyanakkor nagy taktikusnak tartják. „Jól ismeri a frakciót, tanulmányozhatta, ki honnan jön, és milyen érdekeket képvisel, ezért azt is tudja, hogyan kell meggyőzni az embereket” – mondta egy neve elhallgatását kérő befolyásos képviselő, aki szerint Héjj ennek a tudásnak a birtokában sokat segített Lázárnak a frakcióegység fenntartásában. Forrásaink szerint nyomon követte azokat az elbeszélgetéseket is, melyeket tavaly Lázár folytatott le a képviselőkkel azt tudakolva, hogy a parlamenti létszám csökkentése miatt 2014-től ki szeretne maradni az országos politikában, és ki szeretne polgármester lenni, esetleg a járási hivatalok élén folytatni. „Míg János lavírozott az erőcsoportok között, Rogán inkább azt érzékelteti, hogy aki vele megy szembe, az Orbánnal ellenkezik” – beszélt az egyik fideszes képviselő a két frakcióvezető stílusáról (Rogán júniustól váltotta Lázárt). Több forrásunk is azt mondta, Héjj előbb-utóbb biztos kilép majd Lázár mögül és önálló politikai tényezővé fog válni, szerintük ugyanis vannak ilyen ambíciói.
Héjj Dávid a hvg.hu-nak azt mondta, még 2006-ban került szorosabb kapcsolatba a hódmezővásárhelyi polgármesterrel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia szakán végzett fiatalember 2005-ben került a Századvéghez, majd az elemző intézet érdekeltségi körébe tartozó Strategopolis Kft.-nek is bedolgozott, amely 2007-ben az alföldi város fejlesztési koncepcióját készítette elő. Az így megismert Héjjt a frakció vezetését 2010-ben átvevő Lázár kérte fel a kabinetvezetőségre.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár többi munkatársához képest Héjj nem idegenkedik a nyilvánosságtól, 2010 előtt a Századvég politikai elemzőjeként rendszeres szereplője volt a tévék közéleti műsorainak, bírálta a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kabinetet, illetve az MSZP politikáját. Egy 2009-es interjújában azt mondta, a kabinet alatt annyira szétesett az ország, hogy rövidesen pótköltségvetést kell majd készíteni. Az egyik szakterülete a Jobbik és a szélsőjobboldali mozgalmak voltak, a Magyar Gárda megalakulása után Schultz Gáborral együtt tanulmányt írt a jelenségről. Héjj ma több korábbi századvégessel dolgozik együtt a Miniszterelnökségen: a kormányszóvivő, Giró-Szász András – aki korábban a Strategopolis egyik tulajdonosa volt –, Kumin Ferenc, Kern Tamás is az elemző intézetből érkezett. (Héjj Dávid néhány életrajzi adatát adta meg a hvg.hu-nak, ennél hosszabban nem kívánta értékelni eddigi életútját.)
| „Hibás stratégia” |
A tanulmányban Héjj szerzőtársával azt vizsgálta, képes lesz-e kitörni a radikális szervezetnek a marginális szerepből. A Jobbik és a Gárda feltörését elsősorban a társadalom szociális szétszakadására, a középosztály lesüllyedésére, Gyurcsány őszödi beszédének feszültséggerjesztő hatására vezették vissza. Ugyanakkor elismerték, hogy az elitellenesség is szerepet játszott ebben, az elégedetlenség a 2010 előtti ellenzék „impotenciájával” szemben, amiért nem tudták elmozdítani helyéről a kormányt. „Hibás stratégiának” nevezték a Fidesz „egy a zászló” stratégiáját – melyhez Orbán Viktor 2002 óta ragaszkodott –, mert így radikális gondolkodás „szalonképessé válhat (…) szélesebb jobboldali rétegek számára is". A szerzők szerint sajnálatos, hogy a Fidesz vezérkara két elvesztett választás után sem ismerte fel, hogy ez a hozzáállás mennyire elhibázott. A Gárdát veszélyes mozgalomnak tartották, amely „’operetthadseregből’ országos tömegszervezetté nőhet”. |
Lázár mellett 36 óra egy nap
Míg Héjj Dávid politikai elemzőként gyakran bírálta a Jobbikot, az államtitkár másik bizalmi emberéből, Balczó Barnabásból a sajtó eddig nem sokat tudott kicsikarni a radikális pártról. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy Lázár kabinetfőnöke nem akart nyilatkozataival családi viszályt kelteni, nagybátyja Balczó Zoltán korábban az MDF, a MIÉP, jelenleg a Jobbik parlamenti képviselője. A Délmagyarországnak 2010-ben csak annyit mondott: „rengeteg elégedetlen ember él ma Magyarországon, de mindenki mást tekint értéknek”.
„Gyakorlatilag egész nap együtt van Jánossal, nagy munkabírású, türelmes fickó, aki képes tartani a hiperaktív, folyamatosan ötletelő Lázár tempóját” – jellemezte Balczót a Fidesz egyik vezető politikusa. Lázár „mindennapjait nézve jobb lenne, ha a nap 36 órából állna” – mondta Balczó két évvel ezelőtt a Délmagyarországnak. A 31 éves jogász 2009-ben lett a hódmezővásárhelyi polgármester titkára, de dolgozott neki a parlamenti frakcióban is (Lázár János az előző ciklusban a rendészeti bizottság elnöke volt). A titkári állást egy nyilvánosan meghirdetett pályázat útján töltötte be, Hódmezővásárhely jegyzője vette fel. Árnyékként követi Lázárt: amikor a hódmezővásárhelyi polgármester mellett lett titkár, Budakesziről Vásárhelyre költözött, majd a 2010-es választások után visszaköltözött a fővárosba. Ő osztja be az államtitkár idejét, tud minden találkozójáról, előkészíti a sajtószerepléseit, maga viszont kerüli a nyilvánosságot.
„Politikával az a párt jogosult foglalkozni, amely pozitív értékeket közvetít” – mondta a Délmagyarországnak, hogy ő miért a Fideszt választotta, amikor a lap a Jobbikról és a pártot alelnökként irányító nagybátyja nézeteiről faggatta. Hasonlóan döntött a testvére is, aki egy ideig Navracsics Tibor mellett dolgozott (egyébként Orbán Viktor személyi titkárának felesége). Lázár kabinetfőnöke sportolói családból indult: édesapja az olimpiai és világbajnok öttusázó Balczó András, édesanyja az olimpiai bronzérmes Császár Mónika. Barnabás is sportolónak indult, atletizált, vívott, 2008-ban pedig az hosszú távú triatlonon, az Ironmanen is elindult, de a profi sport helyett végül mégis a jogot, majd a politikát választotta. Balczó a hvg.hu-nak azt mondta, újra neki akar futni az Ironmannek, de a karrierjére vonatkozó egyéb kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.
A törvénygyár főmérnöke
„A frakciókormányzás motorja, az első számú kodifikátor” – így jellemezte Vidoven Árpádot a Fidesz egyik vezető politikusa. A helyettes államtitkár június óta a Miniszterelnökség működésének jogi szempontú támogatásáért felel, továbbá a kormányprogram megvalósulásáért felelős szakreferensi munkacsoportot irányítja. A neve elhallgatását kérő képviselő arra utalt, hogy Vidoven korábban a képviselőcsoport mellett működő szakmai főosztályt, a kodifikációs, törvényelőkészítő munkát irányította Lázár stábjának tagjaként.
A 2010 óta egyéni képviselői indítványként benyújtott törvénytervezetek jelentős részét ő készítette elő, illetve felügyelte a szakértők és a képviselők által kidolgozott koncepciók jogi szövegét. Fideszes források szerint kifejezetten az ő keze nyomát viseli magán a szerencsejáték-törvény, illetve a hétfőn elfogadott, a cigarettaárusítást állami monopóliumát megalapozó trafiktörvény (ez utóbbiról kiderült, hogy az egyik dohánygyár vezetője is besegített a kodifikációba, ezt Lázár nem is cáfolta). Vidoven a hvg.hu-nak azt mondta, túlzás lenne azt mondani, hogy ő a kidolgozója ezeknek a törvényeknek, de foglalkozott velük, "látta a benyújtás előtt" a szöveget. Szintén részt vett a Lázár által egyéni indítványként benyújtandó, az előzetes regisztrációt bevezető választási eljárási törvénytervezet kidolgozásában, amely magába foglalná az új kampányfinanszírozási szabályokat is. Forrásaink szerint Lázár rendszerint őt küldte az Országgyűlés működését meghatározó, a napirendet megalkotó házbizottsági ülésekre is.
Lázár egyébként 28 önálló indítványt, törvényjavaslatot jegyez csak ebben a ciklusban, amiről Vidoven a hvg.hu-nak sejtelmesen csak annyit mondott, "valamennyit látta". A helyettes államtitkár azt mondta, a volt polgármesterrel még az egyetemen ismerkedett meg, egy év különbséggel mindketten a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán végeztek.
Vidoven több szempontból is kakukktojásnak tekinthető Lázár stábjában: politikai karrierje előbb indult, mint a volt frakcióvezetőjé, és a csapat egyik legidősebb tagja, még az államtitkárnál is idősebb, 38 éves. Még 1990-ben 17 évesen lépett be a Fideszbe – ahogy fogalmazott, a "rendszerváltás szele" sodorta a párthoz –, évekig volt a ceglédi szervezet vezetője. 1998-ban a Pest megyei területi listáról bekerült a parlamentbe (akkor az Országgyűlés egyik legfiatalabb tagja volt), melynek 2006-ig volt képviselője. Az első Orbán-kormány idején főleg hadügyi kérdésekkel foglalkozott, így bírálta a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését követelő SZDSZ-t, mert a felvetést korainak tartotta, illetve kritizálta az MSZP-t, mert a párt nem támogatta azt a tervezetet, amely ellenséges támadáskor szabad kezet adott volna a kabinetnek.
Ebben az időszakban főleg a Fidelitast irányító Gyürk Andrással és Rogán Antallal mozgott együtt, 2000 augusztusában pedig Vidoven volt az egyik szervezője a Hungaroring mellett ideiglenesen felállított bordélyház elleni tiltakozásnak. Bár a parlamentben elég aktív és Rogánhoz hasonlóan harcos volt, úgy tűnik, a választási listákat összeállító pártvezetés elismerését mégsem vívta ki: míg 2002-ben a Pest megyei jegyzéken a befutónak számító 8. helyen volt, 2006-ban már csak 21., így a választások után ki is maradt az Országgyűlésből. Arról nem akart nyilatkozni a hvg.hu-nak, hogy miért nem kapott befutó helyet.
A hat évvel ezelőtti elvesztett választások után visszavonult a politikától és ügyvédként tevékenykedett, a hvg.hu-nak azt mondta, a Fidesztől azért nem távolodott el. 2010-ben viszont az első fordulót követő éjszaka már együtt ünnepelte a Fidesz sikerét azon a zártkörű bulin, melyre a Fidesz vezérkara, illetve magukat jobboldalinak való celebek, színészek kaptak meghívót. Két évvel ezelőtt már nem volt rajta a választási listán, de Lázár nem feledkezett meg egyetemi barátjáról és meghívta a stábjába.
Navracsics és Lázár közös nevezője
Nemcsak Héjj és Balczó kötődik Hódmezővásárhelyhez, a Miniszterelnökség adminisztratív igazgatásáért felelős Mikecz Péter is az önkormányzat hivatalából került a kormányba: korábban a polgármesteri kabinetben töltött be felelős pozíciót, illetve a városstratégiai irodát vezette. 2010 novemberében ő is visszatért Budapestre, majd különféle pozíciókat töltött be a kormányzati apparátusban.
A most 36 éves jogász 2005-ben bírósági titkárként dolgozott a szegedi törvényszéken, amikor felfigyelt egy, a Délmagyarországban meghirdetett pályázatra, melyben Lázár polgármesteri kabinetjébe kerestek embert. A hvg.hu-nak azt mondta, évek óta figyelte, mi történik a szomszédos városban, és "szimpatikus volt" neki az a politikai irány is, amit a fideszes polgármester megszabott Hódmezővásárhelyen, ezért pályázta meg a munkakört.
A 2010-es kormányváltás után viszont sokáig annak a Navracsics Tibornak volt a munkatársa, aki bennfentes források szerint nincs túl jó viszonyban Lázárral (az utóbbi hónapokban burkoltan ugyan, de a sajtón keresztül is üzengettek egymásnak). A viszonyuk nem volt mindig ilyen: a volt hódmezővásárhelyi polgármesternek 2010 előtt Navracsics volt az egyik mentora, a választások után ő ajánlotta Lázárt frakcióvezetőnek, így a két stáb között is volt átjárás. Mikecz a hvg.hu-nak azt mondta, korábban voltak közös projektjeik minisztériumi tanácsadókkal, így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) ismerték az ő hódmezővásárhelyi tevékenységét: 2010 novemberében felajánlottak neki egy állást, amit elfogadott. A Navracsics és Lázár közti viszonyt nem kívánta kommentálni, mert – mint fogalmazott – a szakmai kihívás vitte a KIM-be.
Mikecz 2011 szeptemberéig dolgozott a közigazgatási tárcánál: előbb a sajtó és kormányzati kommunikációs főosztályt vezette, majd a kommunikációért felelős Kovács Zoltán helyettes államtitkára lett. A tavalyi átszervezés során viszont távozott Navracsics mellől, és a Miniszterelnökségre került helyettes államtitkárként a kormányszóvivői iroda élére. Lázár érkezését követően a teljes miniszterelnökségi adminisztráció irányítását megkapta.
Akik Orbán féltett titkait is ismerik
