A Budapesti Nyomozó Ügyészség közlése szerint Biszku Bélát őrizetbe vették hétfőn. Több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűnökkel gyanúsították meg az '56-os és '57-es sortüzek elrendelése miatt. Az ügyészség házi őrizetet kér a 91 éves volt belügyminiszterre.
Biszku Bélát több emberen elkövetett emberöléssel elkövetett háborús bűnökkel gyanúsították meg és őrizetbe is vették hétfőn az '56-os és '57-es, salgótarjáni és Nyugati téri sortüzek elrendelése miatt - erősítette meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség hétfő délelőtt sajtótájékoztatón. Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség megbízott vezetője szerint a 91 éves Biszku Béla nem kívánt vallomást tenni, az ügyészség kezdeményezi a házi őrizet elrendelését. A Biszku elleni feljelentést február 28-án tették.
Az Index korábban egy fotót közölt, melyen egy rendőrautó körül két rendőr, illetve egy idősebb ember látható, aki feltehetően Biszku Béla. Utolsó nyilvános megjelenésekor, a Kádár-szobor májusi avatásakor Biszku ugyanazt a sapkát viselte, mint most.
Augusztus végén újabb három hónappal – november 28-ig – hosszabbította meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku Béla ügyében indult nyomozást. A nyomozás során az ügyben gyanúsítotti kihallgatás eddig nem volt. Legutóbb május elején hosszabbították meg a nyomozást, akkor szintén három hónappal, és annak határideje kedden járt le.
Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény, népszerűbb nevén a lex-Biszku alapján. Az ügyészség a feljelentés nyomán március elején indította el a nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával. A nyomozás lefolytatásával a Budapesti Nyomozó Ügyészséget bízták meg.
A lex-Biszku Gulyás Gergely fideszes képviselő törvényjavaslata volt, de Gellért Ádám nemzetközi jogász dolgozta ki. A tavaly év végén elfogadott törvény szerint az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára az emberiesség elleni bűncselekmény nem évül el, vagyis ez alapján büntetőeljárás indulhat az 1956-os forradalom utáni megtorlások irányítói és végrehajtói ellen.
Gulyás Gergely januárban, a törvény elfogadását követően azt nyilatkozta, hogy nehéz megbecsülni, hogy hány ember ellen indulhat eljárás, szerinte legfeljebb néhány tucat ellen. A jogszabály szerint azok minősülnek a kommunista diktatúrában – 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je között – elkövetett bűncselekményeknek, amelyek az elkövetésükkor hatályos büntető törvény szerint – a most elfogadott jogszabályban meghatározott – bűncselekmények voltak, így például a szándékos emberölés, a kényszervallatás, a jogellenes fogvatartás, abban az esetben, ha a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követték el, és a kommunista diktatúrában az elkövetővel szemben politikai okból nem indult büntetőeljárás.
